Mi az a Barrett nyelőcső?
A Barrett nyelőcsője egy olyan állapot, amelyben a nyelőcsőjét alkotó sejtek úgy néznek ki, mint a belekből álló sejtek. Ez gyakran fordul elő, amikor a sejteket károsítja a gyomorból származó sav.
Ez az állapot gyakran évek óta tapasztalható gastroesophagealis reflux (GERD) után alakul ki. Bizonyos esetekben Barrett nyelőcsője nyelőcsőrákká alakulhat ki.
Mi okozza Barrett nyelőcsőjét?
Barrett nyelőcsőjének pontos oka még nem ismert. A betegséget azonban leggyakrabban a GERD-ben szenvedő betegek észlelik.
A GERD akkor jelentkezik, amikor a nyelőcső alján lévő izmok nem működnek megfelelően. A meggyengült izmok nem akadályozzák meg, hogy az étel és a sav visszatérjen a nyelőcsőbe.
Úgy gondolják, hogy a nyelőcső sejtjei rendellenessé válhatnak, ha hosszú ideig kitéve gyomorsavnak. Barrett nyelőcsője GERD nélkül is kialakulhat, de a GERD-ben szenvedő betegeknél 3-5-szer nagyobb eséllyel alakulhat ki Barrett-nyelőcső.
A GERD-ben szenvedő emberek kb. 5-10% -ánál fejlődik ki Barrett nyelőcső. Szinte kétszer olyan gyakran érinti a férfiakat, mint a nőket, és általában 55 éves koruk után diagnosztizálják.
Idővel a nyelőcső bélésének sejtjei rákos rákokká alakulhatnak. Ezek a sejtek ezután rákos sejtekké változhatnak. Barrett nyelőcsője azonban nem azt jelenti, hogy rákos lesz.
Becslések szerint a Barrett-nyelőcsővel rendelkező embereknek csak körülbelül 0,5% -ánál alakul ki rák.
Melyek a kockázati tényezők?
Ha 10 éven át GERD-tünetei vannak, akkor fokozott a kockázata a Barrett nyelőcső kialakulásának.
A Barrett nyelőcső kialakulásának további kockázati tényezői a következők:
- férfi lenni
- kaukázusi lenni
- 50 évesnél idősebb
- H pylori gasztritiszt szenvednek
- dohányzó
- elhízott
A GERD súlyosbító tényezői ronthatják Barrett nyelőcsőjét. Ezek tartalmazzák:
- dohányzó
- alkohol
- NSAID vagy aszpirin gyakori használata
- nagy adagokat eszik étkezés közben
- magas telített zsírtartalmú étrend
- fűszeres ételek
- aludni vagy lefeküdni kevesebb, mint négy órával étkezés után
Barrett nyelőcső tüneteinek felismerése
Barrett nyelőcsőjében nincs tünet. Mivel azonban a legtöbb ilyen betegnél GERD is van, általában gyakori gyomorégés.
Azonnal hívja orvosát, ha a következő tünetek bármelyike jelentkezik:
- mellkasi fájdalom
- vér hányása vagy a kávédarára emlékeztető hányás
- nehezen nyelni
- áthaladó fekete, kátrányos vagy véres széklet
Barrett nyelőcső diagnosztizálása és osztályozása
Ha orvosa arra gyanakszik, hogy van Barrett nyelőcsője, endoszkópiát rendelhet el. Az endoszkópia egy olyan eljárás, amely endoszkópot vagy egy csövet használ, amelynek kis fényképezőgépe van, és rajta világít. Az endoszkóp segítségével az orvos láthatja a nyelőcső belsejét.
Orvosa ellenőrizni fogja annak ellenőrzését, hogy nyelőcsője rózsaszínű és fényes-e. Azoknak a embereknek, akiknek Barrett-nyelőcsöve van, gyakran van vörös és bársonyos nyelőcsőjük.
Orvosa szövetmintát is vehet, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék, milyen változások történnek a nyelőcsőben. Orvosa megvizsgálja a szöveti mintát diszplázia vagy rendellenes sejtek kialakulása szempontjából. A szövetmintát a következő változási fokok alapján kell rangsorolni:
- nincs diszplázia: nincs látható sejt rendellenesség
- alacsony fokú dysplasia: kis mennyiségű sejt rendellenesség
- magas fokú diszplázia: nagyszámú sejt rendellenesség és rákosvá váló sejt
Barrett nyelőcső kezelési lehetőségei
A Barrett nyelőcső kezelése attól függ, hogy milyen mértékű dysplasia jelentkezik orvosa szerint. Az opciók magukban foglalhatják:
Nincs vagy alacsony fokú dysplasia
Ha nincs vagy alacsony fokú dysplasia, orvosa valószínűleg olyan kezeléseket javasol, amelyek segítik a GERD-tünetek kezelését. A GERD kezelésére szolgáló gyógyszerek közé tartoznak a H2-receptor antagonisták és a protonpumpa-gátlók.
Lehetséges, hogy olyan műtétekre is javaslatot tesz, amelyek segítenek a GERD-tünetek kezelésében. Két műtétet végeznek általában GERD-ben szenvedő betegek körében:
Nissen alapkezelés
Ez a műtét megkísérel erősíteni az alsó nyelőcső záróelemet (LES) azáltal, hogy a gyomor tetejét a LES külső része köré tekerje.
LINX
Ebben az eljárásban orvosa behelyezi a LINX eszközt az alsó nyelőcső körül. A LINX készülék apró fémgyöngyökből áll, amelyek mágneses vonzerőt használnak, hogy megakadályozzák a gyomor tartalmának a szivárgását a nyelőcsőbe.
Stretta eljárás
Az orvos endoszkóppal elvégzi a Stretta eljárást. A rádióhullámokat arra használják, hogy megváltoztassák a nyelőcső izmait annak közelében, ahol a gyomorhoz kapcsolódik. A technika erősíti az izmokat és csökkenti a gyomor tartalmának refluxját.
Magas fokú dysplasia
Orvosa invazív eljárásokat javasolhat, ha magas fokú dysplasia van. Például a nyelőcső sérült területeinek eltávolítása endoszkópia segítségével. Egyes esetekben a nyelőcső teljes részét eltávolítják. Egyéb kezelések:
Rádiófrekvencia abláció
Ez az eljárás endoszkópot használ egy speciális csatlakozóval, amely hőt bocsát ki. A hő elpusztítja a kóros sejteket.
krioterápia
Ebben az eljárásban az endoszkóp hideg gázt vagy folyadékot ad ki, amely lefagyasztja a rendellenes sejteket. A sejteket hagyjuk felolvadni, majd újra fagyasztjuk. Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg a sejtek el nem halnak.
Fotodinamikai terápia
Orvosa befecskendez egy porfimer (Photofrin) nevű fényérzékeny vegyi anyagot. Az endoszkópiát az injekció beadása után 24–72 órával kell megtervezni. Az endoszkópia során egy lézer aktiválja a vegyszert és elpusztítja a rendellenes sejteket.
szövődmények
Ezen eljárások esetleges szövődményei közé tartozik a mellkasi fájdalom, a nyelőcső szűkítése, a nyelőcső bevágása vagy a nyelőcső törése.
Mi a kilátása Barrett nyelőcsőjének?
A Barrett nyelőcsője növeli a nyelőcső rák kialakulásának kockázatát. Azonban sok ilyen állapotban szenvedő embernél soha nem alakul ki rák. Ha GERD-je van, beszéljen orvosával, hogy találjon egy kezelési tervet, amely segít kezelni a tüneteket.
A terv magában foglalhatja az életmód megváltoztatását, például a dohányzás lemondását, az alkoholfogyasztás korlátozását és a fűszeres ételek elkerülését. Előfordulhat, hogy kevésbé telített zsírtartalmú étkezést is fogyaszt, étkezés után legalább 4 órát várjon, hogy feküdjön le, és megemeli az ágya fejét.
Ezek az intézkedések csökkentik a gastroesophagealis refluxot. Szintén felírhatják Önnek H2-receptor antagonistákat vagy protonpumpa-gátlókat.
Fontos az is, hogy ütemezze a gyakori nyomonkövetési találkozókat orvosával, hogy megfigyelhessék a nyelőcső nyálkahártyáját. Ez valószínűbbé teszi, hogy orvosa rákos sejteket fedez fel a korai szakaszban.