Dyspraxia meghatározása
A diszpraxia egy agyi motoros rendellenesség. Befolyásolja a finom és a bruttó motoros készségeket, a motortervezést és a koordinációt. Nem kapcsolódik az intelligenciához, de néha befolyásolhatja a kognitív képességeket.
A dyspraxia-t néha felváltva alkalmazzák a fejlődési koordinációs rendellenességekkel. Míg egyes orvosok a formális meghatározás hiánya miatt fontolgathatják ezeket a különféle feltételeket, mások ugyanazokat tekintik.
A dyspraxia-ban született gyermekek késhetnek a fejlődési mérföldkövek elérésében. Problémák vannak az egyensúly és a koordináció terén is.
Serdülőkorban és felnőttkorban a dyspraxia tünetei tanulási nehézségekhez és alacsony önértékeléshez vezethetnek.
A diszpraxia egész életen át tartó állapot. Jelenleg nincs gyógymód, de vannak olyan terápiák, amelyek segítenek a rendellenesség hatékony kezelésében.
Dyspraxia tünetei gyermekeknél
Ha gyermekének diszpraxia van, késleltetett mérföldköveket észlelhet, mint például a fej felemelése, a felfordulás és az ülés, bár az ilyen állapotú gyermekek időben el tudják érni a korai mérföldköveket.
Egyéb tünetek lehetnek:
- szokatlan testhelyzetek
- általános ingerlékenység
- érzékenység a hangos zajokra
- táplálkozási és alvási problémák
- a karok és a lábak magas szintű mozgása
A gyermek növekedésével késéseket tapasztalhat az alábbiakban is:
- csúszó
- walking
- szobatisztaságra tanítás
- self-etetés
- önálló öltözködés
A diszpraxia megnehezíti a fizikai mozgások megszervezését. Például egy gyerek esetleg szeretne sétálni a nappaliban az iskolai könyveket hordozva, de nem tudják megbirkózni, valami becsapódása vagy a könyvek ledobása nélkül.
Egyéb tünetek lehetnek:
- szokatlan testtartás
- nehézségek az olyan finom motoros készségekkel, amelyek befolyásolják az írást, a grafikákat, valamint a blokkokkal és rejtvényekkel játszott játékot
- koordinációs problémák, amelyek megnehezítik a labda ugrálását, ugrását, ugrását vagy elkapását
- kézi csapkodás, lepattanás vagy könnyen izgatható képesség
- rendetlen evés és ivás
- dührohamok
- fizikailag kevésbé lesznek képesek, mert félnek a fizikai tevékenységektől
Noha az intelligenciát nem érinti, a dyspraxia megnehezítheti a tanulást és a szocializációt a következők miatt:
- rövid figyelmeztetés a nehéz feladatokra
- nehézségek az utasítások követése vagy emlékezése közben
- a szervezeti ismeretek hiánya
- új készségek elsajátításának nehézsége
- kevés önbizalom
- éretlen viselkedés
- nehéz barátokat szerezni
Dyspraxia tünetek felnőtteknél
A diszpraxia mindenkinek különbözik. Különféle lehetséges tünetek vannak, és ezek idővel változhatnak. Ezek magukban foglalhatják:
- rendellenes testtartás
- egyensúlyi és mozgási problémák, vagy járási rendellenességek
- rossz kéz-szem koordináció
- fáradtság
- új készségek elsajátításának nehézségei
- szervezési és tervezési problémák
- nehézségek írása vagy billentyűzet használata
- nehéz foglalkozni ápolással és házimunkával
- társadalmi kínosság vagy a bizalom hiánya
A dyspraxia-nak semmi köze sincs az intelligenciához. Ha dyspraxia van, akkor erősebb lehet olyan területeken, mint a kreativitás, a motiváció és az elszántság. Minden ember tünetei különböznek.
Dyspraxia versus apraxia
Bár ez a két kifejezés ismerősnek tűnik, és mindkettő agyi alapú állapot, a dyspraxia és az apraxia nem azonos.
A diszpraxia valakivel született. Az apraxia az élet bármely pontján stroke-ot vagy agyi sérülést követően alakulhat ki, bár bizonyos típusok genetikai összetevőket tartalmazhatnak.
Többféle apraxia létezik, amelyek befolyásolják a különböző motoros funkciókat. Gyakran gondolják, hogy ez egy neurológiai, metabolikus vagy más típusú rendellenesség tünete.
Az apraxia hetek alatt önmagában elmúlhat, különösen, ha a stroke következménye.
Lehetséges mind diszpraxia, mind apraxia.
Dyspraxia okozza
A dyspraxia pontos oka nem ismert.
Ennek köze lehet az agy idegsejtjeinek fejlődéséhez. Ez befolyásolja az agy módját, ahogyan az üzeneteket továbbítja a test többi részéhez. Ez lehet az, amiért nehéz megtervezni egy mozdulatsort, majd azt sikeresen végrehajtani.
Dyspraxia kockázati tényezői
A dyspraxia a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A családokban is hajlamos futni.
A fejlődési koordinációs rendellenességek kockázati tényezői a következők lehetnek:
- koraszülés
- alacsony születési súly
- anyai drog vagy alkoholfogyasztás terhesség alatt
- a fejlődési koordinációs rendellenességek családi anamnézise
Nem szokatlan, hogy a dyspraxia esetén egy másik állapot átfedő tünetekkel jár. Néhány ezek közül:
- figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD), amely hiperaktív viselkedést, fókuszálási nehézségeket és hosszú időnkénti ülésproblémákat okoz
- autizmus spektrum zavar, egy neurodevelopmental rendellenesség, amely zavarja a társadalmi interakciót és a kommunikációt
- a gyermekkori beszéd apraxia, ami megnehezíti a világos beszédet
- diszkalkulia, olyan rendellenesség, amely megnehezíti a számok megértését, valamint az érték és a mennyiség fogalmainak megértését
- diszlexia, amely befolyásolja az olvasást és az olvasás megértését
Bár egyes tünetek ugyanazok, ezek a többi állapot nem járnak ugyanolyan finom és súlyos motoros képességekkel járó diszpraxia problémáival.
Más állapotok, mint például agyi bénulás, izomdisztrófia és stroke, a dyspraxiahoz hasonló fizikai tüneteket okozhatnak. Ezért annyira fontos, hogy orvoshoz jusson a helyes diagnózishoz.
A dyspraxia diagnosztizálása
A tünetek súlyossága gyermekenként nagyon eltérő lehet. Nem lehet nyilvánvaló, hogy gyermeke nem fejleszt bizonyos készségeket évekig. A dyspraxia diagnosztizálása késleltethető 5 éves vagy annál idősebb gyermek életéig.
Ha a gyermeke gyakran dolgokba üt, eldobja a dolgokat vagy küzd a fizikai koordinációval, ez nem azt jelenti, hogy dyspraxia van. Ezek a tünetek számos egyéb állapot jeleit jelenthetik - vagy egyáltalán nem.
Fontos, hogy meglássa gyermekorvosát az alapos értékeléshez. Az orvos értékeli az alábbi tényezőket:
- kórtörténet
- finom motoros készségek
- bruttó motoros készségek
- fejlesztési mérföldkövek
- mentális képességek
Nincs specifikus orvosi vizsgálat a dyspraxia diagnosztizálására. A diagnózist akkor lehet meghatározni, ha:
- A motoros készségek jelentősen elmaradnak az életkorukra várható feltételektől
- a motoros készségek hiánya tartósan negatív hatással van a napi tevékenységekre
- a tünetek a fejlődés korai szakaszában kezdődtek
- egyéb, hasonló tünetekkel járó betegségeket kizártak vagy diagnosztizáltak
A diszpraxia gyakorisága fejlődési koordinációs rendellenesség (DCD).
Dyspraxia kezelés
Kis számú gyermeknél a tünetek öregedésükkor önmagukban oldódnak meg. Ugyanakkor a legtöbb gyermek esetében nem ez a helyzet.
A dyspraxia nem gyógyítható. A megfelelő kezelés mellett a dyspraxiaban szenvedő emberek megtanulhatják a tünetek kezelését és képességeik javítását.
Mivel mindenkinek különbözik, a kezelést az egyéni igényekhez kell igazítani. A kezelési terv számos tényezőtől függ. Gyermeke tünetei súlyossága és más együttélési állapot kulcsfontosságú a megfelelő programok és szolgáltatások megtalálásához.
Azon egészségügyi szakemberek közül néhány, akikkel dolgozhat:
- viselkedés elemzői
- foglalkozási terapeuták
- gyermekgyógyászati szakemberek
- testgyógyászok
- pszichológusok
- beszéd- és nyelvterápiák
Néhány gyermek jól bonyolult a kisebb beavatkozásokkal. Másoknak intenzívebb terápiára van szükségük a javulás érdekében. Bármelyik terápiát választja, az út mentén módosítható.
Egészségügyi csapata segíthet azonosítani a problémás területeket. Ezután dolgozhatnak a feladatok kezelhető részekre bontásával.
A rendszeres gyakorlással a gyermek megtanulhatja, hogyan lehet jobban kezelni a következő feladatokat:
- árukapcsolás vagy öltözködés
- az étkészlet megfelelő használata
- WC-vel
- séta, futás és játék
- az iskolai munkához való megközelítés megszervezése
A terápia segíthet gyermekének bizalmának megszerzésében, ami társadalmilag is segíthet számukra. Gyermeke iskolája speciális szolgáltatásokat és szállást nyújthat a tanulás megkönnyítése érdekében.
A felnőttek is részesülhetnek a foglalkozási terápiában. Ez segíthet a gyakorlati, mindennapi ügyekben, beleértve a kismotoros készségeket és a szervezési képességeket.
A kognitív viselkedésterápia vagy a beszélgetésterápia segítheti a gondolkodásmód és a viselkedési minták módosítását, amelyek rontják az önbizalmat és az önértékelést.
Még akkor is, ha fizikai nehézségei vannak, továbbra is fontos a rendszeres testmozgás. Ha ez problémát jelent, forduljon orvoshoz, hogy fizikoterápiához forduljon, vagy keressen képzett személyi edzőt.
Elvitel
A diszpraxia fejlődési koordinációs rendellenesség. Ez az egész életen át tartó állapot befolyásolja a súlyos és a finom motoros képességeket, és néha a kognitív funkciókat.
Nem szabad összekeverni egy intellektuális rendellenességgel. Valójában a dyspraxiaban szenvedő emberek intelligenciája átlagos vagy annál magasabb.
A dyspraxia nem gyógyítható, de sikeresen kezelhető. A megfelelő terápiákkal javíthatja a szervezeti és motoros készségeket, hogy a lehető legteljesebb mértékben élhesse az életét.
