Dyspraxia: Tünetek, Okok, Diagnózis és Kezelések

2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18

Dyspraxia meghatározása

A diszpraxia egy agyi motoros rendellenesség. Befolyásolja a finom és a bruttó motoros készségeket, a motortervezést és a koordinációt. Nem kapcsolódik az intelligenciához, de néha befolyásolhatja a kognitív képességeket.

A dyspraxia-t néha felváltva alkalmazzák a fejlődési koordinációs rendellenességekkel. Míg egyes orvosok a formális meghatározás hiánya miatt fontolgathatják ezeket a különféle feltételeket, mások ugyanazokat tekintik.

A dyspraxia-ban született gyermekek késhetnek a fejlődési mérföldkövek elérésében. Problémák vannak az egyensúly és a koordináció terén is.

Serdülőkorban és felnőttkorban a dyspraxia tünetei tanulási nehézségekhez és alacsony önértékeléshez vezethetnek.

A diszpraxia egész életen át tartó állapot. Jelenleg nincs gyógymód, de vannak olyan terápiák, amelyek segítenek a rendellenesség hatékony kezelésében.

Dyspraxia tünetei gyermekeknél

Ha gyermekének diszpraxia van, késleltetett mérföldköveket észlelhet, mint például a fej felemelése, a felfordulás és az ülés, bár az ilyen állapotú gyermekek időben el tudják érni a korai mérföldköveket.

Egyéb tünetek lehetnek:

szokatlan testhelyzetek
általános ingerlékenység
érzékenység a hangos zajokra
táplálkozási és alvási problémák
a karok és a lábak magas szintű mozgása

A gyermek növekedésével késéseket tapasztalhat az alábbiakban is:

csúszó
walking
szobatisztaságra tanítás
self-etetés
önálló öltözködés

A diszpraxia megnehezíti a fizikai mozgások megszervezését. Például egy gyerek esetleg szeretne sétálni a nappaliban az iskolai könyveket hordozva, de nem tudják megbirkózni, valami becsapódása vagy a könyvek ledobása nélkül.

Egyéb tünetek lehetnek:

szokatlan testtartás
nehézségek az olyan finom motoros készségekkel, amelyek befolyásolják az írást, a grafikákat, valamint a blokkokkal és rejtvényekkel játszott játékot
koordinációs problémák, amelyek megnehezítik a labda ugrálását, ugrását, ugrását vagy elkapását
kézi csapkodás, lepattanás vagy könnyen izgatható képesség
rendetlen evés és ivás
dührohamok
fizikailag kevésbé lesznek képesek, mert félnek a fizikai tevékenységektől

Noha az intelligenciát nem érinti, a dyspraxia megnehezítheti a tanulást és a szocializációt a következők miatt:

rövid figyelmeztetés a nehéz feladatokra
nehézségek az utasítások követése vagy emlékezése közben
a szervezeti ismeretek hiánya
új készségek elsajátításának nehézsége
kevés önbizalom
éretlen viselkedés
nehéz barátokat szerezni

Dyspraxia tünetek felnőtteknél

A diszpraxia mindenkinek különbözik. Különféle lehetséges tünetek vannak, és ezek idővel változhatnak. Ezek magukban foglalhatják:

rendellenes testtartás
egyensúlyi és mozgási problémák, vagy járási rendellenességek
rossz kéz-szem koordináció
fáradtság
új készségek elsajátításának nehézségei
szervezési és tervezési problémák
nehézségek írása vagy billentyűzet használata
nehéz foglalkozni ápolással és házimunkával
társadalmi kínosság vagy a bizalom hiánya

A dyspraxia-nak semmi köze sincs az intelligenciához. Ha dyspraxia van, akkor erősebb lehet olyan területeken, mint a kreativitás, a motiváció és az elszántság. Minden ember tünetei különböznek.

Dyspraxia versus apraxia

Bár ez a két kifejezés ismerősnek tűnik, és mindkettő agyi alapú állapot, a dyspraxia és az apraxia nem azonos.

A diszpraxia valakivel született. Az apraxia az élet bármely pontján stroke-ot vagy agyi sérülést követően alakulhat ki, bár bizonyos típusok genetikai összetevőket tartalmazhatnak.

Többféle apraxia létezik, amelyek befolyásolják a különböző motoros funkciókat. Gyakran gondolják, hogy ez egy neurológiai, metabolikus vagy más típusú rendellenesség tünete.

Az apraxia hetek alatt önmagában elmúlhat, különösen, ha a stroke következménye.

Lehetséges mind diszpraxia, mind apraxia.

Dyspraxia okozza

A dyspraxia pontos oka nem ismert.

Ennek köze lehet az agy idegsejtjeinek fejlődéséhez. Ez befolyásolja az agy módját, ahogyan az üzeneteket továbbítja a test többi részéhez. Ez lehet az, amiért nehéz megtervezni egy mozdulatsort, majd azt sikeresen végrehajtani.

Dyspraxia kockázati tényezői

A dyspraxia a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A családokban is hajlamos futni.

A fejlődési koordinációs rendellenességek kockázati tényezői a következők lehetnek:

koraszülés
alacsony születési súly
anyai drog vagy alkoholfogyasztás terhesség alatt
a fejlődési koordinációs rendellenességek családi anamnézise

Nem szokatlan, hogy a dyspraxia esetén egy másik állapot átfedő tünetekkel jár. Néhány ezek közül:

figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD), amely hiperaktív viselkedést, fókuszálási nehézségeket és hosszú időnkénti ülésproblémákat okoz
autizmus spektrum zavar, egy neurodevelopmental rendellenesség, amely zavarja a társadalmi interakciót és a kommunikációt
a gyermekkori beszéd apraxia, ami megnehezíti a világos beszédet
diszkalkulia, olyan rendellenesség, amely megnehezíti a számok megértését, valamint az érték és a mennyiség fogalmainak megértését
diszlexia, amely befolyásolja az olvasást és az olvasás megértését

Bár egyes tünetek ugyanazok, ezek a többi állapot nem járnak ugyanolyan finom és súlyos motoros képességekkel járó diszpraxia problémáival.

Más állapotok, mint például agyi bénulás, izomdisztrófia és stroke, a dyspraxiahoz hasonló fizikai tüneteket okozhatnak. Ezért annyira fontos, hogy orvoshoz jusson a helyes diagnózishoz.

A dyspraxia diagnosztizálása

A tünetek súlyossága gyermekenként nagyon eltérő lehet. Nem lehet nyilvánvaló, hogy gyermeke nem fejleszt bizonyos készségeket évekig. A dyspraxia diagnosztizálása késleltethető 5 éves vagy annál idősebb gyermek életéig.

Ha a gyermeke gyakran dolgokba üt, eldobja a dolgokat vagy küzd a fizikai koordinációval, ez nem azt jelenti, hogy dyspraxia van. Ezek a tünetek számos egyéb állapot jeleit jelenthetik - vagy egyáltalán nem.

Fontos, hogy meglássa gyermekorvosát az alapos értékeléshez. Az orvos értékeli az alábbi tényezőket:

kórtörténet
finom motoros készségek
bruttó motoros készségek
fejlesztési mérföldkövek
mentális képességek

Nincs specifikus orvosi vizsgálat a dyspraxia diagnosztizálására. A diagnózist akkor lehet meghatározni, ha:

A motoros készségek jelentősen elmaradnak az életkorukra várható feltételektől
a motoros készségek hiánya tartósan negatív hatással van a napi tevékenységekre
a tünetek a fejlődés korai szakaszában kezdődtek
egyéb, hasonló tünetekkel járó betegségeket kizártak vagy diagnosztizáltak

A diszpraxia gyakorisága fejlődési koordinációs rendellenesség (DCD).

Dyspraxia kezelés

Kis számú gyermeknél a tünetek öregedésükkor önmagukban oldódnak meg. Ugyanakkor a legtöbb gyermek esetében nem ez a helyzet.

A dyspraxia nem gyógyítható. A megfelelő kezelés mellett a dyspraxiaban szenvedő emberek megtanulhatják a tünetek kezelését és képességeik javítását.

Mivel mindenkinek különbözik, a kezelést az egyéni igényekhez kell igazítani. A kezelési terv számos tényezőtől függ. Gyermeke tünetei súlyossága és más együttélési állapot kulcsfontosságú a megfelelő programok és szolgáltatások megtalálásához.

Azon egészségügyi szakemberek közül néhány, akikkel dolgozhat:

viselkedés elemzői
foglalkozási terapeuták
gyermekgyógyászati szakemberek
testgyógyászok
pszichológusok
beszéd- és nyelvterápiák

Néhány gyermek jól bonyolult a kisebb beavatkozásokkal. Másoknak intenzívebb terápiára van szükségük a javulás érdekében. Bármelyik terápiát választja, az út mentén módosítható.

Egészségügyi csapata segíthet azonosítani a problémás területeket. Ezután dolgozhatnak a feladatok kezelhető részekre bontásával.

A rendszeres gyakorlással a gyermek megtanulhatja, hogyan lehet jobban kezelni a következő feladatokat:

árukapcsolás vagy öltözködés
az étkészlet megfelelő használata
WC-vel
séta, futás és játék
az iskolai munkához való megközelítés megszervezése

A terápia segíthet gyermekének bizalmának megszerzésében, ami társadalmilag is segíthet számukra. Gyermeke iskolája speciális szolgáltatásokat és szállást nyújthat a tanulás megkönnyítése érdekében.

A felnőttek is részesülhetnek a foglalkozási terápiában. Ez segíthet a gyakorlati, mindennapi ügyekben, beleértve a kismotoros készségeket és a szervezési képességeket.

A kognitív viselkedésterápia vagy a beszélgetésterápia segítheti a gondolkodásmód és a viselkedési minták módosítását, amelyek rontják az önbizalmat és az önértékelést.

Még akkor is, ha fizikai nehézségei vannak, továbbra is fontos a rendszeres testmozgás. Ha ez problémát jelent, forduljon orvoshoz, hogy fizikoterápiához forduljon, vagy keressen képzett személyi edzőt.

Elvitel

A diszpraxia fejlődési koordinációs rendellenesség. Ez az egész életen át tartó állapot befolyásolja a súlyos és a finom motoros képességeket, és néha a kognitív funkciókat.

Nem szabad összekeverni egy intellektuális rendellenességgel. Valójában a dyspraxiaban szenvedő emberek intelligenciája átlagos vagy annál magasabb.

A dyspraxia nem gyógyítható, de sikeresen kezelhető. A megfelelő terápiákkal javíthatja a szervezeti és motoros készségeket, hogy a lehető legteljesebb mértékben élhesse az életét.