Zenker Diverticulum: Tünetek, Műtét, Okok

2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18

Mi a Zenker divertikuluma?

A diverticulum egy orvosi kifejezés, amely rendellenes, tasakszerű szerkezetre utal. A diverticula az emésztőrendszer szinte minden területén kialakulhat.

Amikor a garat és a nyelőcső metszéspontjában egy tasak képződik, akkor azt Zenker diverticulumnak hívják. A garat a torok hátulján, az orrüreg és a száj mögött található.

A Zenker divertikuluma általában a hypopharynxben jelenik meg. A garat alsó része, ahol csatlakozik a gyomorhoz vezető csőhöz (nyelőcsőhöz). A Zenker divertikuluma általában Killian háromszögként ismert területen jelenik meg.

A Zenker divertikuluma ritka, a lakosság 0,01–0,11% -át érinti. Általában középkorú és idősebb felnőtteknél fordul elő, különösen a 70-es és 80-as években. A Zenker divertikuluma ritka a 40 év alatti emberek körében. A férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.

Ezt úgy is nevezik, mint pharyngoesophageal diverticulum, hypopharyngeal diverticulum vagy pharyngeal bag.

Szakasz

Számos különböző rendszer létezik a Zenker divertikulum osztályozására:

	Lahey rendszer	Brombart és Monges rendszer	Morton és Bartley rendszer	van Overbeek és Groote rendszer
1. szakasz	kicsi, kerek kiemelkedés	tövis-szerű diverticulum 2–3 milliméter (mm) hosszanti tengely	<2 centiméter (cm)	1 gerinctest
2. szakasz	körte alakú	klubszerű diverticulum 7–8 mm hossztengely	2–4 cm	1–3 gerinctestek
3. szakasz	kesztyűs ujj alakú	táska alakú divertikulum lefelé mutat > 1 cm hosszú	> 4 cm	> 3 gerinctest
4. szakasz	nincs 4. szakasz	nyelőcső-kompresszió	nincs 4. szakasz	nincs 4. szakasz

Melyek a tünetek?

A nyelési nehézség, más néven diszfágia, a Zenker divertikulum leggyakoribb tünete. Úgy tűnik, hogy a Zenker diverticulumban szenvedő betegek 80–90% -ában.

A Zenker diverticulum egyéb jelei és tünetei a következők:

• étel vagy orális gyógyszer újbóli bevitele
• rossz légzés (halitózis)
• rekedt hang
• tartós köhögés
• folyadékok vagy élelmiszerek nyelése „rossz cső alatt” (aspiráció)
• egy dagadó érzés a torokban

Kezelés nélkül a Zenker diverticulum tünetei idővel súlyosbodhatnak.

Mi okozza ezt?

A nyelés összetett folyamat, amely megköveteli a száj, a garat és a nyelőcső izmainak összehangolását. Nyeléskor egy kör alakú izom, az úgynevezett felső nyelőcső sphincter nyílik meg, hogy a rágott ételanyag áthaladjon. Nyelés után a felső nyálkahártya bezáródik, hogy megakadályozzák az inhalált levegő bejutását a nyelőcsőbe.

A Zenker divertikulum kialakulása a felső nyelőcső sphincter működési zavarához kapcsolódik. Ha a nyelőcső felső gömbje nem nyílik teljesen, nyomást gyakorol a garat falára. Ez a túlnyomás fokozatosan kinyomja a szövetet, és ezáltal a diverticulum képződik.

Úgy gondolják, hogy ebben a folyamatban szerepet játszanak a gyomor-nyelőcső reflux betegsége (GERD), valamint a szövet összetételének és izomtónusának életkori változásai is.

Hogyan diagnosztizálják?

Beszéljen orvosával, ha Ön vagy valaki, akiről gondoskodik, a Zenker diverticulumának tüneteit tapasztalja.

A Zenker divertikulumát egy báriumfecskének nevezett teszttel diagnosztizálják. A bárium fecske egy speciális röntgen, amely kiemeli a szája, a garat és a nyelőcső belsejét. A bárium fecskefluoroszkópiája lehetővé teszi orvosának, hogy megnézze, hogyan mozog Ön nyelése.

Időnként más körülmények is fennállnak Zenker diverticulum mellett. Orvosa további vizsgálatokat javasolhat más állapotok kimutatására vagy kizárására. A felső endoszkópia egy olyan eljárás, amelynek során vékony, kamerával felszerelt borotvát használunk a torok és a nyelőcső megnézéséhez. A nyelőcső manometria egy olyan vizsgálat, amely a nyelőcső belsejében lévő nyomást méri.

„Várj és nézz” megközelítés

A Zenker divertikulumának enyhe esetei nem igényelhetik azonnali kezelést. Tüneteitől és a divertikulum méretétől függően orvosa javasolhat egy „várakozási lehetőséget”.

Az étkezési szokások megváltoztatása néha javíthatja a tüneteket. Próbáljon kevesebb ételt enni egy ülés közben, alaposan rágja fel, és harapások között iszik.

Sebészeti kezelés

A Zenker divertikulumának közepes vagy súlyos esetei általában műtétet igényelnek. Van néhány műtéti lehetőség. Orvosa segít megérteni, melyik lehetőség a legmegfelelőbb.

Endoszkópos eljárások

Az endoszkópia során a sebész egy vékony, csőszerű eszközt, az endoszkópot nevezik a szájába. Az endoszkóp világítással és kamerával van felszerelve. Használható olyan bemetszéshez a falban, amely elválasztja a diverticulumot a nyelőcső bélésétől.

A Zenker divertikulumának endoszkópiái lehetnek merevek vagy rugalmasak. A merev endoszkópia nem lebonthatatlan endoszkópot használ, és általános érzéstelenítést igényel. A merev endoszkópiák jelentős nyaki meghosszabbítást igényelnek.

A szövődmények kockázata miatt ez az eljárás nem ajánlott azoknak, akik:

• egy kis diverticulum
• magas testtömeg-index
• a nyak meghosszabbítása nehézségek

A rugalmas endoszkópia hajlítható endoszkópot használ és általános érzéstelenítés nélkül elvégezhető. Ez a legkevésbé invazív műtéti lehetőség a Zenker divertikulumának kezelésére. Ez általában egy járóbeteg kezelés, amely alacsony a szövődmények kockázata.

Bár a rugalmas endoszkópiák enyhíthetik a Zenker divertikulum tüneteit, a visszatérések aránya magas lehet. Több ismétlődő endoszkópiás eljárás alkalmazható a visszatérő tünetek kezelésére.

Nyitott műtét

Ha az endoszkópia nem lehetséges, vagy ha a divertikulum nagy, akkor a nyílt műtét a következő lehetőség. A Zenker divertikulum műtétét általános érzéstelenítésben végzik.

A sebész egy kis bemetszést hajt végre a nyakában a diverticulectomia elvégzése érdekében. Ez magában foglalja a diverticulum elválasztását a nyelőcső falától. Más esetekben a sebész divertikulopexist vagy divertikuláris inverziót hajt végre. Ezek az eljárások magukban foglalják a divertikulum helyzetének megváltoztatását és a helyére varrását.

A nyílt műtét magas sikerességi rátát mutat, és a tünetek valószínűleg nem fognak újra megjelenni hosszú távon. Szükség van azonban néhány napig tartó kórházi tartózkodásra és néha visszatérésre a kórházba az öltések eltávolítása érdekében. Lehet, hogy egy hétig vagy hosszabb ideig etetési csövet kell használnia az eljárást követve. Orvosa javasolhat egy speciális diéta betartását, amíg gyógyul.

Melyek a komplikációk?

Kezelés nélkül a Zenker diverticulumának mérete megnőhet, így a tünetek még súlyosbodhatnak. Idővel az olyan súlyos tünetek, mint a nyelési nehézségek és a regurgitáció megnehezíthetik az egészséges állapotot. Alultápláltságot tapasztalhat.

Az aspiráció a Zenker diverticulumának tünete. Ez akkor fordul elő, amikor ételt vagy más anyagot belélegzi a tüdőbe, ahelyett, hogy lenyelné a nyelőcsőbe. Az aspiráció szövődményei között szerepel az aspirációs tüdőgyulladás, olyan fertőzés, amely akkor fordul elő, amikor étel, nyál vagy más anyag becsapódik a tüdőbe.

A Zenker diverticulum egyéb ritka szövődményei a következők:

• nyelőcső obstrukció (fulladás)
• vérzés (vérzés)
• énekzsinór bénulás
• laphámsejtes karcinóma
• sipolyok

A Zenker diverticulum miatt nyílt műtéten átesett emberek körülbelül 10–30% -a szenved komplikációkkal. A lehetséges komplikációk a következők:

• tüdőgyulladás
• mediastinitis
• idegkárosodás (bénulás)
• vérzés (vérzés)
• fistula kialakulása
• fertőzés
• szűkület

Beszéljen orvosával a Zenker divertikulum nyitott műtétének kockázatairól.

kilátás

A Zenker diverticulum egy ritka betegség, amely általában az idősebb felnőtteket érinti. Ez akkor fordul elő, amikor egy szövetzsák képződik, ahol a garat találkozik a nyelőcsővel.

A Zenker diverticulumának enyhe formái nem igényelhetik kezelést. A Zenker divertikulumának közepes vagy súlyos formáinak kezelése általában műtétet foglal magában.

A Zenker divertikulumának hosszú távú kilátása jó. A kezelés során a legtöbb ember javítja a tüneteket.