Mi a Zenker divertikuluma?
A diverticulum egy orvosi kifejezés, amely rendellenes, tasakszerű szerkezetre utal. A diverticula az emésztőrendszer szinte minden területén kialakulhat.
Amikor a garat és a nyelőcső metszéspontjában egy tasak képződik, akkor azt Zenker diverticulumnak hívják. A garat a torok hátulján, az orrüreg és a száj mögött található.
A Zenker divertikuluma általában a hypopharynxben jelenik meg. A garat alsó része, ahol csatlakozik a gyomorhoz vezető csőhöz (nyelőcsőhöz). A Zenker divertikuluma általában Killian háromszögként ismert területen jelenik meg.
A Zenker divertikuluma ritka, a lakosság 0,01–0,11% -át érinti. Általában középkorú és idősebb felnőtteknél fordul elő, különösen a 70-es és 80-as években. A Zenker divertikuluma ritka a 40 év alatti emberek körében. A férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.
Ezt úgy is nevezik, mint pharyngoesophageal diverticulum, hypopharyngeal diverticulum vagy pharyngeal bag.
Szakasz
Számos különböző rendszer létezik a Zenker divertikulum osztályozására:
| Lahey rendszer | Brombart és Monges rendszer | Morton és Bartley rendszer | van Overbeek és Groote rendszer | |
| 1. szakasz | kicsi, kerek kiemelkedés |
|
<2 centiméter (cm) | 1 gerinctest |
| 2. szakasz | körte alakú |
|
2–4 cm | 1–3 gerinctestek |
| 3. szakasz | kesztyűs ujj alakú |
|
> 4 cm | > 3 gerinctest |
| 4. szakasz | nincs 4. szakasz |
nyelőcső-kompresszió |
nincs 4. szakasz | nincs 4. szakasz |
Melyek a tünetek?
A nyelési nehézség, más néven diszfágia, a Zenker divertikulum leggyakoribb tünete. Úgy tűnik, hogy a Zenker diverticulumban szenvedő betegek 80–90% -ában.
A Zenker diverticulum egyéb jelei és tünetei a következők:
- étel vagy orális gyógyszer újbóli bevitele
- rossz légzés (halitózis)
- rekedt hang
- tartós köhögés
- folyadékok vagy élelmiszerek nyelése „rossz cső alatt” (aspiráció)
- egy dagadó érzés a torokban
Kezelés nélkül a Zenker diverticulum tünetei idővel súlyosbodhatnak.
Mi okozza ezt?
A nyelés összetett folyamat, amely megköveteli a száj, a garat és a nyelőcső izmainak összehangolását. Nyeléskor egy kör alakú izom, az úgynevezett felső nyelőcső sphincter nyílik meg, hogy a rágott ételanyag áthaladjon. Nyelés után a felső nyálkahártya bezáródik, hogy megakadályozzák az inhalált levegő bejutását a nyelőcsőbe.
A Zenker divertikulum kialakulása a felső nyelőcső sphincter működési zavarához kapcsolódik. Ha a nyelőcső felső gömbje nem nyílik teljesen, nyomást gyakorol a garat falára. Ez a túlnyomás fokozatosan kinyomja a szövetet, és ezáltal a diverticulum képződik.
Úgy gondolják, hogy ebben a folyamatban szerepet játszanak a gyomor-nyelőcső reflux betegsége (GERD), valamint a szövet összetételének és izomtónusának életkori változásai is.
Hogyan diagnosztizálják?
Beszéljen orvosával, ha Ön vagy valaki, akiről gondoskodik, a Zenker diverticulumának tüneteit tapasztalja.
A Zenker divertikulumát egy báriumfecskének nevezett teszttel diagnosztizálják. A bárium fecske egy speciális röntgen, amely kiemeli a szája, a garat és a nyelőcső belsejét. A bárium fecskefluoroszkópiája lehetővé teszi orvosának, hogy megnézze, hogyan mozog Ön nyelése.
Időnként más körülmények is fennállnak Zenker diverticulum mellett. Orvosa további vizsgálatokat javasolhat más állapotok kimutatására vagy kizárására. A felső endoszkópia egy olyan eljárás, amelynek során vékony, kamerával felszerelt borotvát használunk a torok és a nyelőcső megnézéséhez. A nyelőcső manometria egy olyan vizsgálat, amely a nyelőcső belsejében lévő nyomást méri.
„Várj és nézz” megközelítés
A Zenker divertikulumának enyhe esetei nem igényelhetik azonnali kezelést. Tüneteitől és a divertikulum méretétől függően orvosa javasolhat egy „várakozási lehetőséget”.
Az étkezési szokások megváltoztatása néha javíthatja a tüneteket. Próbáljon kevesebb ételt enni egy ülés közben, alaposan rágja fel, és harapások között iszik.
Sebészeti kezelés
A Zenker divertikulumának közepes vagy súlyos esetei általában műtétet igényelnek. Van néhány műtéti lehetőség. Orvosa segít megérteni, melyik lehetőség a legmegfelelőbb.
Endoszkópos eljárások
Az endoszkópia során a sebész egy vékony, csőszerű eszközt, az endoszkópot nevezik a szájába. Az endoszkóp világítással és kamerával van felszerelve. Használható olyan bemetszéshez a falban, amely elválasztja a diverticulumot a nyelőcső bélésétől.
A Zenker divertikulumának endoszkópiái lehetnek merevek vagy rugalmasak. A merev endoszkópia nem lebonthatatlan endoszkópot használ, és általános érzéstelenítést igényel. A merev endoszkópiák jelentős nyaki meghosszabbítást igényelnek.
A szövődmények kockázata miatt ez az eljárás nem ajánlott azoknak, akik:
- egy kis diverticulum
- magas testtömeg-index
- a nyak meghosszabbítása nehézségek
A rugalmas endoszkópia hajlítható endoszkópot használ és általános érzéstelenítés nélkül elvégezhető. Ez a legkevésbé invazív műtéti lehetőség a Zenker divertikulumának kezelésére. Ez általában egy járóbeteg kezelés, amely alacsony a szövődmények kockázata.
Bár a rugalmas endoszkópiák enyhíthetik a Zenker divertikulum tüneteit, a visszatérések aránya magas lehet. Több ismétlődő endoszkópiás eljárás alkalmazható a visszatérő tünetek kezelésére.
Nyitott műtét
Ha az endoszkópia nem lehetséges, vagy ha a divertikulum nagy, akkor a nyílt műtét a következő lehetőség. A Zenker divertikulum műtétét általános érzéstelenítésben végzik.
A sebész egy kis bemetszést hajt végre a nyakában a diverticulectomia elvégzése érdekében. Ez magában foglalja a diverticulum elválasztását a nyelőcső falától. Más esetekben a sebész divertikulopexist vagy divertikuláris inverziót hajt végre. Ezek az eljárások magukban foglalják a divertikulum helyzetének megváltoztatását és a helyére varrását.
A nyílt műtét magas sikerességi rátát mutat, és a tünetek valószínűleg nem fognak újra megjelenni hosszú távon. Szükség van azonban néhány napig tartó kórházi tartózkodásra és néha visszatérésre a kórházba az öltések eltávolítása érdekében. Lehet, hogy egy hétig vagy hosszabb ideig etetési csövet kell használnia az eljárást követve. Orvosa javasolhat egy speciális diéta betartását, amíg gyógyul.
Melyek a komplikációk?
Kezelés nélkül a Zenker diverticulumának mérete megnőhet, így a tünetek még súlyosbodhatnak. Idővel az olyan súlyos tünetek, mint a nyelési nehézségek és a regurgitáció megnehezíthetik az egészséges állapotot. Alultápláltságot tapasztalhat.
Az aspiráció a Zenker diverticulumának tünete. Ez akkor fordul elő, amikor ételt vagy más anyagot belélegzi a tüdőbe, ahelyett, hogy lenyelné a nyelőcsőbe. Az aspiráció szövődményei között szerepel az aspirációs tüdőgyulladás, olyan fertőzés, amely akkor fordul elő, amikor étel, nyál vagy más anyag becsapódik a tüdőbe.
A Zenker diverticulum egyéb ritka szövődményei a következők:
- nyelőcső obstrukció (fulladás)
- vérzés (vérzés)
- énekzsinór bénulás
- laphámsejtes karcinóma
- sipolyok
A Zenker diverticulum miatt nyílt műtéten átesett emberek körülbelül 10–30% -a szenved komplikációkkal. A lehetséges komplikációk a következők:
- tüdőgyulladás
- mediastinitis
- idegkárosodás (bénulás)
- vérzés (vérzés)
- fistula kialakulása
- fertőzés
- szűkület
Beszéljen orvosával a Zenker divertikulum nyitott műtétének kockázatairól.
kilátás
A Zenker diverticulum egy ritka betegség, amely általában az idősebb felnőtteket érinti. Ez akkor fordul elő, amikor egy szövetzsák képződik, ahol a garat találkozik a nyelőcsővel.
A Zenker diverticulumának enyhe formái nem igényelhetik kezelést. A Zenker divertikulumának közepes vagy súlyos formáinak kezelése általában műtétet foglal magában.
A Zenker divertikulumának hosszú távú kilátása jó. A kezelés során a legtöbb ember javítja a tüneteket.
