Mi az achalasia?
A nyelőcső az a cső, amely a torokból a gyomorba szállítja az ételt. Az achalasia egy súlyos állapot, amely befolyásolja a nyelőcsőjét. Az alsó nyelőcső sphincter (LES) egy izmos gyűrű, amely bezárja a nyelőcső a gyomorból. Ha achalasiában szenved, akkor a LES nyelése közben nem nyílik meg, amit állítólag meg is tennie. Ez a táplálék tartalékához vezet a nyelőcsőben. Ez az állapot a nyelőcső sérült idegrendszeréhez kapcsolódhat. Ennek oka lehet a LES károsodása is.
További információ: BodyMaps: Nyelőcső »
A Cleveland Clinic szerint az achalasia az Egyesült Államokban évente mintegy 3000 embert érint.
Mi okozza az achalasiát?
Az achalasia különböző okokból fordulhat elő. Az orvosának nehéz lehet megtalálni egy konkrét okot. Ez a betegség örökletes lehet, vagy autoimmun betegség következménye lehet. Az ilyen típusú állapot esetén a test immunrendszere tévesen támadja meg a test egészséges sejtjeit. A nyelőcső idegeinek degenerációja gyakran hozzájárul az achalasia előrehaladott tüneteihez.
Más állapotok az achalasiahoz hasonló tüneteket okozhatnak. A nyelőcső rákja az egyik ilyen állapot. Egy másik ok a Chagas-betegségnek nevezett ritka parazitafertőzés. Ez a betegség leginkább Dél-Amerikában fordul elő.
Ki veszélyezteti az achalasiát?
Az achalasia általában az élet későbbi szakaszában jelentkezik, de gyermekeknél is előfordulhat. A középkorú és idősebb személyeknél nagyobb a kockázat. Az achalasia gyakrabban fordul elő az autoimmun rendellenességekben szenvedőknél.
Milyen tünetei vannak az achalasianak?
Az achalasiában szenvedő embereknek gyakran nehezen nyelnek, vagy úgy érzik, mintha az élelmiszer beragadt a nyelőcsőbe. Ezt dysphagia néven is ismert. Ez a tünet köhögést okozhat, és növelheti az aspiráció, illetve az élelmiszer belélegzésének vagy fulladásának kockázatát. Egyéb tünetek:
- fájdalom vagy kellemetlenség a mellkasában
- fogyás
- gyomorégés
- erős fájdalom vagy kellemetlenség étkezés után
Lehet, hogy regurgitáció vagy visszafolyás is van. Ezek azonban egyéb gastrointestinalis állapotok, például sav-reflux tünetei lehetnek.
Hogyan diagnosztizálják az achalasia?
Orvosa azt gyaníthatja, hogy achalasiában szenved, ha nehezen tudja nyelni mind a szilárd, mind a folyékony folyadékokat, különösen, ha ez idővel rosszabbodik.
Orvosa nyelőcső manometriát használhat az achalasia diagnosztizálására. Ez magában foglalja egy cső behelyezését a nyelőcsőbe nyelés közben. A cső rögzíti az izmok aktivitását, és ellenőrzi, hogy a nyelőcső megfelelően működik-e.
A nyelőcső röntgen vagy hasonló vizsgálata szintén hasznos lehet ezen állapot diagnosztizálásában. Más orvosok inkább endoszkópiát végeznek. Ebben az eljárásban orvosa behelyez egy csövet egy kis kamerával a végén a nyelőcsőbe, hogy problémákat keressen.
Egy másik diagnosztikai módszer a bárium fecske. Ha megteszi ezt a tesztet, lenyelheti folyékony formában készített báriumot. Orvosa ezután röntgenfelvételeken keresztül nyomon követi a bárium mozgását a nyelőcsőben.
Hogyan kezelik az achalasiát?
A legtöbb achalasia-kezelés magában foglalja a LES-t. Számos típusú kezelés ideiglenesen csökkentheti a tüneteket, vagy tartósan megváltoztathatja a szelep működését.
Első vonalbeli terápiaként az orvosok akár a tágítást, akár megváltoztathatják. A pneumatikus dilatáció általában egy ballon behelyezését a nyelőcsőbe és annak felfújását jelenti. Ez kinyújtja a sphinctert és segíti a nyelőcső jobb működését. Azonban a tágulás néha megszakítja a záróelemet. Ha ez megtörténik, akkor szükség lehet további műtétre annak javításához.
Az eszophagomyotomia egy olyan műtét, amely segíthet, ha achalasia van. Orvosa nagy vagy kicsi bemetszést fog használni a záró sphincter eléréséhez, és óvatosan megváltoztatja, hogy a gyomor jobbá váljon. Az eszophagomyotomiás eljárások túlnyomó része sikeres. Néhány embernek azonban utána problémái vannak a gastroesophagealis reflux betegséggel (GERD). Ha GERD-je van, a gyomorsav visszatér a nyelőcsőbe. Ez gyomorégést okozhat.
Ha nem tudja átélni achalasia pneumatikus vagy műtéti korrekcióját, orvosa a Botoxot használhatja a sphincter pihentetésére. A Botoxot endoszkóp segítségével fecskendezik a záróizomba.
Ha ezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésre, vagy nem működnek, a nitrátok vagy a kalciumcsatorna-blokkolók segíthetnek a záróizom ellazításában, így az élelmiszerek könnyebben átjuthatnak rajta.
Mi a hosszú távú kilátások?
Ennek a feltételnek a kilátása változó. A tünetek enyhék vagy súlyosak lehetnek. A kezelés rendkívül sikeres lehet. Néha több kezelésre van szükség.
Javasolt műtét, ha a tágítási eljárás nem működik először. Általában a siker esélye minden tágulással csökken. Ezért orvosa valószínűleg alternatívákat fog keresni, ha több tágulás sikertelen.
A műtéttel rendelkezők csaknem 95% -a enyhíti a tüneteket. Előfordulhat azonban néhány szövődmény. Ide tartoznak a nyelőcső szakadásával, savas refluxval vagy légzőszervi betegségekkel kapcsolatos problémák, amelyeket a táplálék felszívása a nyelőcsőbe és a szélcsőbe vezet.
