Áttekintés
Az athetosis mozgási rendellenesség. Jellemzője a kénytelen ráncolás. Ezek a mozgások lehetnek folyamatos, lassú és gördülő. Ezenkívül megnehezíthetik a szimmetrikus és stabil testtartást.
Athetosis esetén a test ugyanazon régióit ismételten érinti. Ezek jellemzően a kezek, a karok és a lábak. A nyakat, az arcot, a nyelvet és a törzset is be lehet vonni.
Noha az athetosis lehet folyamatos, a mozgás irányítására tett kísérletekkel még rosszabbá válhat. Például, ha a betegségben szenvedő személy megkísérel gépelni a számítógép billentyűzetén, akkor rendkívül nehézségei lehetnek annak ellenőrzésében, hogy ujjaik mikor érkeznek és mennyi ideig maradnak.
Az athetosis tüneteinek és okainak megismerése segíthet jobban megérteni, ha az állapot önre vagy valakire vonatkozik.
Az athetosis tünetei
Az athetosis jelei és tünetei a következők:
- lassú, akaratlan, ráncos izommozgások
- az izommozgás véletlenszerű és előre nem látható változásai
- a tünetek súlyosbodása ellenőrzött mozgás kísérletével
- a tünetek súlyosbodása a jobb testtartás megkísérelésével
- képtelenség állni
- nehéz beszélni
Az athetózisban szenvedő embereknek izomtúlcsordulás is jelentkezhet. Ez akkor fordul elő, amikor megpróbál irányítani egy izomot vagy izomcsoportot, és egy másik izomcsoportban ellenőrizetlen mozgást tapasztal. Például amikor beszélni próbál, megnövekedett izom-aktivitást tapasztalhat a karban.
Athetosis vs. chorea
Az athetosis és a chorea nagyon hasonlóak. Valójában együtt fordulhatnak elő. Amikor megteszik, ezeket együttesen choreoathetosisnak hívják. Az athetózist, folyó és ráncos mozdulatokkal, néha lassú koreának hívják.
A korea tünetei a következők:
- rövid és szabálytalan mozgások
- táncszerű rángatózó és ritmikus mozgások
- hirtelen izom-összehúzódások
- akaratlan mozgások, amelyek hirtelen és kiszámíthatatlanul kezdődnek és fejeződnek be
A korea elsősorban az arcot, a száját, a törzset és a végtagokat érinti.
Athetosis vs. dystonia
A dystonia mozgási rendellenesség is. Ez magában foglalja az akaratlan és tartós izom-összehúzódásokat. Ez lehet csavaró, ismétlődő mozdulatok. Az athetózishoz hasonlóan a dystonia megnehezítheti a normál testtartás fenntartását.
A dystonia tünetei a következők:
- egy vagy több ismételt testtartás
- tartós vagy időszakos izom-összehúzódások
- rendellenes, ismétlődő mozgások
- aszimmetrikus testtartás
- a csomagtartó, a lábak, a nyak vagy a karok esetleges érintettsége
- egy vagy több izomcsoport bevonása
A dystonia tünetei súlyosbodhatnak, amikor megpróbálják ellenőrizni az izmok mozgását. A „túlcsordulás” a dystonia esetében is gyakori. A túlcsordulás az, amikor megpróbál egy izomcsoportot használni, de egy másik csoport akaratlanul mozogni kezd.
Athetózis okai
Az athetosis gyakran a születéstől kezdődő szövődmények eredménye. Ez bizonyos neurológiai betegségek tünete lehet. Ritkán stroke vagy trauma okozza.
Az athetosis okai a következők:
Alapüreg ganglion betegségek
Az agy ezen részének károsodásai vagy betegségei athetosis tüneteihez vezethetnek. A bazális ganglionok felelnek az izmok mozgásának kiegyenlítéséért és a testtartás változásának koordinálásáért. Ha nem képesek az idegimpulzusok megfelelő irányítására, akkor koordinálatlan izommozgások léphetnek fel.
Ezek a betegségek magukban foglalhatják Huntington-kórt, Wilson-kórot és mások.
Szülési nehézségek
Ha egy csecsemőnek születése közben le van állítva a levegőellátás, akkor nagyobb az athetózis kialakulásának kockázata. A fulladás vagy az elégséges oxigénszint hiánya károsíthatja az agyat. Ez megszakítja a szükséges tápanyag-ellátást és növeli az agyban a dopamin szintet. Ezek a hatások károsíthatják a bazális ganglionokat.
Sárgaság
Újszülötteknél a születés utáni magas bilirubinszint károsíthatja a bazális ganglionokat. A kezelés csökkentheti a vegyület szintjét, de a vér-agy gát, amely megvédi a felnőtteket a szervezetben lévő méreganyagoktól, még nem alakul ki megfelelően ebben a fiatal korban. Így a bilirubin behatolhat az agyba és tartós károsodást okozhat.
Agyi bénulás (CP)
A CP-t az agy kóros fejlődése vagy károsodása okozza. Ez a kár befolyásolja a gyermek azon képességét, hogy ellenőrizze az izmok mozgását.
A CP, amelyet elsősorban a bazális ganglionok károsodása okoz, athetoid cerebrális bénulásnak nevezik. Az ilyen típusú CP-t fulladás és magas bilirubinszint okozhatja.
Kábítószer-toxicitás
Az agyban a dopamin szintet növelő gyógyszerek károsíthatják a bazális ganglionokat és az athetosis tüneteit okozhatják.
ütés
Athetosis is előfordulhat stroke vagy trauma után felnőtteknél. Az agykárosodás zavarhatja az idegsejtek mozgását. Ez athetosis és más mozgási rendellenességek tüneteit idézheti elő.
Az athetosis diagnosztizálása
Az athetosis egy rendellenesség tünete; önmagában ritkán zavar. Ezért dolgozik orvosa a mozgással kapcsolatos okok diagnosztizálásán. Miután az okot azonosították, az orvos kezelheti. Ennek hozzá kell járulnia az athetosis tüneteinek kiküszöböléséhez vagy korlátozásához.
Az alapvető ok diagnosztizálására az orvos a következőket fogja elvégezni:
- teljes kórtörténet
- fizikai vizsga
- vérvétel
- agyi képalkotó tesztek
- bruttó motoros működési tesztek
Ezen eszközök mindegyikét arra tervezték, hogy orvosa felmérje a tüneteket és kizárja a lehetséges okokat. Az athetosis sok lehetséges oka tekintetében nincs végleges vizsgálat, ezért a diagnózis elérése eltarthat egy ideig.
Athetózis kezelése
A mozgási rendellenesség kezelése a mögöttes okra összpontosít. Ha a rendellenes izommozgásokhoz vezető állapotot kezelik, akkor a kísérő tüneteket csökkenteni vagy kiküszöbölni kell.
Időnként speciális kezeléseket lehet alkalmazni a mozgások súlyosságának csökkentésére, a többi kezeléstől elkülönítve. Ezek tartalmazzák:
- antidopamin gyógyszerek: olyan gyógyszerek, amelyek elnyomják a hormon agyra gyakorolt hatását
- Botox injekciók: olyan kezelés, amely ideiglenesen korlátozhatja az akaratlan izomműködést
- foglalkozási terápia: izomképzés az irányítás visszaszerzése érdekében
Az athetózis kilátásai
A legtöbb esetben az athetosis egy krónikus állapot hosszú távú tünete. Mindaddig, amíg a mögöttes ok fennáll, az izommozgások megmaradnak.
Ha a rendellenességet korán felfedezik, az orvosok elkezdenek keresni az alapbetegséget. Hasonlóképpen, megkezdheti a kezelést és a foglalkozási terápiát is. Ez a korai beavatkozás a legjobb módja a képességek és funkciók változásainak kezelésére.
A mozgási rendellenesség súlyos formáival rendelkező embereknek gyakran gondozóra van szükségük. Az ellenőrizetlen, ráncos izommozgások megnehezítik a napi tevékenységeket. Ez magában foglalja a gyaloglást, állást, ülést és etetést. Fontos azonban emlékezni, hogy vannak olyan szolgáltatások is, amelyek növelhetik a függetlenséget, és segítenek az otthoni átalakításban, a foglalkoztatásban és a szállításban.
