Áttekintés
A köpenysejtes limfóma ritka limfóma. A limfóma egy olyan típusú rák, amely a fehérvérsejtekben kezdődik.
A limfóma két formája létezik: Hodgkin és nem Hodgkin. A köpenysejtet nem Hodgkin limfómának tekintik.
Ez a fajta rák általában agresszív és gyakran nem diagnosztizálják, amíg el nem terjed az egész testében.
Olvassa tovább, hogy többet megtudjon arról, hogy az orvosok miként diagnosztizálják a köpenysejtes limfómát és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Előfordulása
Az Egyesült Államokban évente több mint 72 000 embert diagnosztizálnak nem-Hodgkin limfómában. A nem Hodgkin limfómáinak csak körülbelül 6% -a köpenysejtes limfóma.
A 60-as évek elején a férfiak a legvalószínűbben köpenysejtes limfómát fejtenek ki. A kaukázusi embereket nagyobb veszély fenyegeti e rák is, mint más fajok embereit.
Tünetek
A köpenysejtes limfóma jelei és tünetei a következők lehetnek:
- duzzadt nyirokcsomók
- láz vagy izzadás
- fogyás vagy étvágytalanság
- hányinger vagy hányás
- fáradtság
- kellemetlen érzés a megnagyobbodott mandula, máj vagy lép miatt
- emésztőrendszeri problémák, például emésztési zavarok vagy hasi fájdalom
- nyomás vagy fájdalom az alsó hátán
Néhány köpenysejtes limfómában szenvedő embernek nem lesznek nyilvánvaló tünetei, amíg betegségük nem terjed ki az egész testben.
Diagnózis
Orvosa a következő vizsgálatokkal és eljárásokkal diagnosztizálhatja a köpenysejtes limfómát:
- Biopszia. Az eljárás során az orvosok kis mintát vesznek a szövetről a daganatokból, és mikroszkóp alatt megvizsgálják.
- Vérvizsgálat. Vérvételre kerülhet a fehérvérsejtszám ellenőrzése.
- A test beolvassa. Képalkotó vizsgálatokat, például számítógépes axiális tomográfiát (CAT) végezhetnek, így orvosa láthatja, hogy a rák hol van a testében.
Kezelés
A kezelés a betegség súlyosságától és a limfóma elterjedtségétől függ.
Vigyázz és várj
Ha a rák lassan növekszik, orvosa javasolhatja, hogy az azonnali kezelés helyett figyelje a rákot.
Ugyanakkor a legtöbb köpenysejtes limfómában szenvedő daganatok agresszívebbek és azonnali kezelést igényelnek.
Gyógyszer
A köpenysejtes limfóma kezelésére általában az alábbi terápiákat alkalmazzák:
- Kemoterápia. Különböző típusú kemómákat alkalmaznak, és gyakran kombinálják más kezelésekkel a jobb eredmény érdekében.
- Rituximab (Rituxan). A rituximab egy monoklonális antitest, amely megcélozza és elpusztítja a káros sejteket. Gyakran alkalmazzák kemoterápiával vagy más terápiákkal együtt köpenysejtes limfómában szenvedő embereknél.
- Lenalidomide (Revlimid). Ez egy orális immunmoduláló gyógyszer. A Revlimid úgy működik, hogy elpusztítja a kóros sejteket a csontvelőben, és segíti a csontvelőt a normál vérsejtek létrehozásában.
- Bortezomib (Velcade). A Velcade egy célzott terápia, amely a rákos sejtek elpusztításával működik.
- Acalabrutinib (Calquence). Az FDA 2017. októberében jóváhagyta ezt az új gyógyszert a köpenysejtes limfómában szenvedő emberek számára. Az acalabrutinib egy olyan enzim gátlásával működik, amelynek a ráknak szaporodnia és terjednie kell.
A kezelés mellékhatásai lehetnek, például:
- láz
- hidegrázás
- zsibbadás a kezekben vagy a lábakban
- hányinger
- fertőzés
- kiütés
- hasmenés
- légszomj
- hajhullás
- Más problémák
Forduljon orvosához, ha a tünetek súlyossá válnak.
Őssejtátültetés
Őssejtátültetést néha ajánlják köpenysejtes limfómában szenvedő emberek számára. Ez az eljárás magában foglalja az egészséges őssejtek bejuttatását a testébe a beteg csontvelő pótlására.
Kétféle őssejtátültetés létezik:
- Az autológ transzplantációk magában foglalják a saját őssejtjeinek felhasználását a betegség kezelésére. Ezeket az eljárásokat általában a remisszió meghosszabbítása érdekében végezték köpenysejtes limfómában szenvedő embereknél.
- Az allogén transzplantációk egészséges őssejteket használnak egy donortól. Ezeket kockázatosabbnak tekintik, mint az autológ transzplantációkat, de nagyobb esélyeket kínálhatnak a gyógyításra.
Ezek az eljárások számos kockázatot hordozhatnak. Beszéljen orvosával az őssejt-átültetés előnyeiről és veszélyeiről.
szövődmények
A köpenysejtes limfómában szenvedő embereknek valószínűleg szövődményeik vannak a betegségükből. Néhány ezek közül:
- Alacsony vérsejtszám. Alacsony fehérvérsejt- és vörösvérsejtszám akkor fordulhat elő, ha a betegség előrehalad. Ezenkívül alacsony vérlemezkeszám is lehet a vérében.
- Magas fehérvérsejtszám. Magas fehérvérsejtszám alakulhat ki, ha a rák az artériákban és az erekben növekszik.
- Emésztőrendszeri problémák. Sok emberben a köpenysejtes limfómát akkor diagnosztizálják, amikor a betegség elterjedt a test más területein, például a gyomor-bél traktusban. Ez gyomorproblémákat, polipokat vagy hasi fájdalmat okozhat.
Felépülés
A gyógyulás esélye attól függ, hogy milyen köpenysejtes limfóma van-e, és milyen előrehaladott a betegsége.
A legtöbb ember jól reagál a kemoterápia kezdeti kezelésére őssejtátültetéssel vagy anélkül. A rák azonban általában visszatér. Ha ez megtörténik, akkor kialakulhat a kezelési rezisztencia, ami azt jelenti, hogy a korábban működő terápiák nem olyan hatékonyak.
kilátás
A köpenysejtes limfómát a rák agresszív formájának tekintik, amelyet nehéz kezelni. Mire a rákot diagnosztizálják, gyakran a test más területeire terjed.
Az elmúlt évtizedekben az általános túlélési arány megduplázódott, ám a visszaesések továbbra is gyakoriak. Manapság a diagnózistól számított átlagos túlélési idő 5 és 7 év között van. Az átlagos progressziómentes időszak 20 hónap.
Fontos megjegyezni, hogy minden ember különbözik, és a túlélési arány csak becslés. Amint a kutatók újabb kezeléseket fedeznek fel, a köpenysejtes limfóma kilátásai valószínűleg javulnak.
