Önkéntes fejmozgások
Az önkéntes fejmozgásokra gyakran utalnak:
- remegés
- rendellenes akaratlan mozgás (AIM)
- mozgászavar
- vitustánc
- disztónia
Az önkéntes mozgások nem szándékos és ellenőrizetlen mozgások, amelyek a mozgási rendellenességek kategóriájába tartoznak. Olvassa tovább az akaratlan fejrángás okait és kezelését.
Mi okozza a fej ráncolását?
A fej önkéntes elhúzódását számos különféle mozgási rendellenesség okozhatja. Ez a nyaki görcsöktől a Parkinson-kórig terjedhet.
A fej, a nyak és az arc érintő mozgási rendellenességek a következők:
- Nyaki dystonia. Ez a betegség görcsöket vagy időszakos összehúzódásokat okoz a nyaki izmokban, ami a nyaki eltérő elfordulását eredményezi.
- Alapvető remegés. Az esszenciális remegés olyan agyi rendellenesség, amely remegést vagy remegést okoz, amely súlyosbodik, amikor megkíséreljük az alapmozgásokat.
- Huntington-kór. Ez az állapot örökletes progresszív neurodegeneratív rendellenesség. Huntington-betegség nem kívánt és ellenőrizetlen mozgásokat okozhat, mivel az agysejtek fokozatosan lebomlanak.
- Több rendszer atrófiája. A többszörös rendszer atrófiája vagy az MSA egy ritka progresszív neurológiai rendellenesség, amely mozgási rendellenességeket, például parkinsonizmust okoz (olyan állapotok egy csoportja, amelyeknek a Parkinson-kórhoz hasonló tünetek vannak).
- Myoclonus. A myoclonus egy hirtelen izomgörcs, amely egyetlen izom vagy izomcsoport nagyon gyors rándulásait okozza.
- Parkinson kór. A Parkinson progresszív neurodegeneratív rendellenesség, amely többek között remegést okoz.
- Tardív diszkinézia. A késői diszkinézia a neuroleptikus gyógyszerek hosszú távú alkalmazásának mellékhatása. Ezeket a gyógyszereket tipikusan pszichiátriai állapotokban alkalmazzák. Ez a körülmény akaratlan mozgásokat, például grimaszolást és pislogást okozhat.
- Tourette-szindróma. A Tourette-szindróma egy olyan neurológiai állapot, amely a motoros tic (ismétlődő mozgások) és a vokális tic (hangos hang) hangokhoz kapcsolódik.
Hogyan kezeli a fej ráncolását?
Ha bármilyen akaratlan fejrángást tapasztal, akkor érdemes egyeztetni orvosával. Felbecsülhetik Önt és elkészíthetnek egy kezelési tervet a fej rángatózásának oka alapján.
Chorea kezelésére:
A koreát általában neuroleptikumokkal kezelik, például:
- haloperidol
- fluphenazine
- rizperidon (Risperdal)
- klozapin
- quetiapine (Seroquel)
Dystonia kezelésére:
A dystoniat gyakran Botox injekciókkal kezelik, hogy megakadályozzák az ideg és az izom közötti kommunikációt.
Alapvető remegések kezelésére:
Az alapvető remegések kezelhetők:
- primidon (Mysoline)
- propranolol
Myoclonus kezelésére:
A myoclonus kezelésére az orvosok gyakran előírják:
- levetiracetám
- valproinsav
- klonazepám (Klonopin)
Tardív dyskinesia kezelésére:
Ezt a betegséget gyakran kezelik:
- valbenazin (Ingrezza)
- deutetrabenazin (Austedo)
Tourette-szindróma kezelésére:
Ha ez enyhén jelentkezik, akkor esetleg nincs szükség kezelésre. Szükség esetén számos kezelés is rendelkezésre áll. Ezek tartalmazzák:
- haloperidol (Haldol)
- pimozid (Orap)
- metilfenidát (Ritalin)
- dextroamfetamin (Adderall)
- topiramát (Topamax)
- rizperidon (Risperdal)
- aripiprazol (Abilify)
Sebészet és egyéb lehetőségek
Számos állapot okozta önkéntes fejmozgás - például a mély agyi stimuláció (DBS) - sikeresen kezelhető műtéttel. A DBS-ben apró elektródákat ültetnek be az agyadba.
Időnként műtét, például a célzott idegek szelektív eltávolítása - a méhnyak elülső rhizotómiája vagy a szelektív perifériás denerváció - ajánlott a nem szándékos vagy ellenőrizetlen fejmozgások kezelésére.
Mindegyik feltétel különbözik, így kezeléseik is lesznek. Együtt dolgozzon orvosával, hogy megtalálja az Ön számára megfelelő gyógyszereket és életmód-beállítási lehetőségeket.
Fejrándulás és szorongás
A szorongás izomrángásokat és görcsöket is okozhat. A szorongás általában stresszt okoz, és a stressz feszültséget okozhat az izmokon és az idegeken. Ez megzavarhatja a test jeleit, ami bizonyos izmokat akaratlan mozgással reagál.
A szorongás által kiváltott stressz stimulálhatja az adrenalintermelést is, amely bizonyos izmokat akaratlan mozgáshoz vezethet.
Tehát a szorongás kiválthatja az akaratlan izommozgást. Az akaratlan izommozgás ugyanakkor szorongást válthat ki.
Mivel az akaratlan izommozgás gyakran súlyos idegrendszeri állapotokkal jár, minden akaratlan izommozgás félelmet válthat ki. Ez a félelem fokozhatja a szorongást, amely viszont kiválthatja az akaratlan izommozgást.
Elvitel
A fej megrándulása nem tekinthető életveszélyes tünetnek, de negatív hatással lehet az életminőségre.
A megfelelő diagnózissal orvosa segíthet megtalálni az Ön állapotának megfelelő kezelést. Ezen állapotok némelyike jelenleg nem gyógyít, de kezelhető, és orvosa veled együttműködhet a progresszió lelassításában.
