Áttekintés
A narkolepszia egy egész életen át tartó idegrendszeri rendellenesség, amely rendellenes alvást okoz, ami befolyásolhatja az ember életminőségét. Ez egy ritka betegség, amely becslések szerint minden 2000 ember közül kb. A narkolepszia tünetei általában 10 és 25 év között kezdődnek, bár ezt az állapotot gyakran nem ismeri fel azonnal.
A narkolepszia jelentős napi álmosságot és alvási rohamokat okoz. Az esetek többségében az izomkontroll váratlan és ideiglenes elvesztését is okozza, az úgynevezett kataplexia. A narkolepszia önmagában nem halálos betegség, de az epizódok balesetekhez, sérülésekhez vagy életveszélyes helyzetekhez vezethetnek.
A narkolepszia két típusa létezik: az 1. típusú narkolepszia kataplexiával, a 2. típusú narkolepszia kataplexia nélkül. Az 1. típus a leggyakoribb. A kataplexia, különösen gyermekeknél, összetéveszthető a rohamokkal.
Milyen tünetei vannak a narkolepszianak?
Az alvásszakértők a narkolepszia tüneteit a rosszul szabályozott gyors szemmozgás (REM) alvásnak tulajdonítják. A tünetek gyakorisága és intenzitása változhat. Általános tünetek lehetnek:
Jelentős nappali álmosság: A túlzott nappali álmosság gyakran a narkolepszia első tünete. A nap folyamán megnehezíti a megfelelő működést.
Kataplexia: Ez az izomtónus hirtelen, átmeneti vesztesége. Erős érzelmek válthatják ki. Ezek között lehet izgalom, nevetés, harag és félelem. A kataplexia gyakorisága változó. Van, aki naponta többször is megkapja. Mások évente néhányszor is megtapasztalhatják.
Halucinációk elalváskor: A hallucinációk narkolepsziában szenvedő embereknél is előfordulhatnak. Ennek oka az, hogy az álom általában a REM alvás része. Ha álmok akkor fordulnak elő, amikor részben ébren vagy, valószínűnek tűnhetnek.
Alvási bénulás: Ez a mozgás vagy beszédképtelenség alvás, alvás vagy ébredés közben. Az epizódok csak néhány percig tartanak. Az alvásbénulás utánozza a REM alvás közben észlelt bénulást. Ez nem befolyásolja a szemmozgást vagy a légzés képességét. Még azokban az emberekben is előfordulhat, akiknél nincs narkolepszia.
A narkolepszia más alvási rendellenességekkel is összekapcsolható, például obstruktív alvási apnoe, nyugtalan lábak szindróma és álmatlanság.
Mi okozza a narkolepszia?
A narkolepszia pontos oka nem ismert. Ugyanakkor a legtöbb narkolepsziában és kataplexisban szenvedő személynek csökkent agyi fehérje mennyisége, az úgynevezett hypocretin. A hypocretin egyik funkciója az alvás-ébrenlét ciklusok szabályozása.
A tudósok szerint az alacsony hypocretinszintet több tényező is okozhatja. Génmutációt azonosítottak, amely alacsony szintű hypocretin-t okoz. Úgy gondolják, hogy ez az örökletes hiány, valamint az egészséges sejteket támadó immunrendszer hozzájárul a narkolepsziához. Más tényezők, például a stressz, a toxinoknak való kitettség és a fertőzés szintén szerepet játszhatnak.
Rendellenes alvási minták előfordulása
A normál alvás öt szakaszban és ciklusban fordul elő. Amint az alvásciklus kezdődik, az alvás alól a mély alvásig, majd az REM alvásig mozogunk, amikor álmodik és izombénulás lép fel. Körülbelül 70-90 percig tart a REM alvás első ciklusának elérése. Minél tovább alszunk, annál több időt töltünk a REM-ben, és annál kevesebb időt töltünk mély alvásban. A tudósok szerint a túléléshez megfelelő REM-alvás szükséges.
A narkolepsziában szenvedő emberek hirtelen elalszhatnak, elveszíthetik az izomtónusukat, és álmodozni kezdenek. Ez történhet, függetlenül attól, hogy mit csinálnak, vagy milyen napszakban van. Amikor ez megtörténik, a REM alvás nem megfelelő módon és spontán módon történik. A REM-alvás tünetei egyszerre fordulhatnak elő.
Hogyan diagnosztizálják a narkolepszia?
A Stanfordi Egyetemi Orvostudományi Iskola Narkolepszia Központja jelentése szerint minden 2 000 amerikai közül narkolepszia szenved. Ha túlzott nappali álmosságot észlel vagy a narkolepszia egyik leggyakoribb tünete van, beszéljen orvosával. A nappali álmosság sokféle alvászavarban előfordul. Orvosa megkérdezi az Ön kórtörténetéről és elvégzi a fizikai vizsga elvégzését. Kísérleteket fognak keresni a túlzott nappali álmosságról és az izomtónus hirtelen csökkenésének epizódjairól. Az orvosnak általában alvásvizsgálatra és számos más vizsgálatra van szüksége a helyes diagnózis meghatározásához.
Néhány általános alvásértékelés a következőket tartalmazza:
- Az Epworth álmosság skála (ESS) egy egyszerű kérdőív. Azt kérdezi, mennyire valószínű, hogy alszol különböző körülmények között.
- Az ActiGraph vagy más otthoni figyelő rendszerek nyomon követhetik, hogyan és mikor elalszik. A készüléket karóraként viselik, és alvásnaplóval együtt is használhatók.
- A poliszomnogram (PSG) teszteléshez egy éjszakát gyógyászati intézményben kell eltölteni. A fejbőréhez csatlakoztatott elektródokkal alvás közben figyelni fogja az agyi aktivitást, pulzusszámot és ritmust, szemmozgást, izommozgást és légzést. Ez a teszt képes alvási apnoét is kimutatni.
- A többszörös alvási késleltetési teszt (MSLT) meghatározza, hogy mennyi időbe telik az elalvás a nap folyamán. Azt is megvizsgálja, hogy milyen gyorsan lép be a REM alvásba. Ezt a tesztet gyakran a poliszomnogram utáni napon adják meg. A nap folyamán négy-öt napszintet kell elvégeznie, két órás időközönként.
- A gerincvelői folyadék (CSF) összegyűjtésére gerinccsapot vagy ágyéki punkciót alkalmaznak a hypocretin szint mérésére. A CSC-ben a hipokretin várhatóan alacsony lesz a narkolepsziában szenvedő embereknél. Ehhez a vizsgálathoz az orvos vékony tűt helyez be a két deréktáji közé.
A narkolepszia kezelési lehetőségei
A narkolepszia nem gyógyul meg. Ez egy krónikus állapot, amely egész életen át tart. A kezelés célja tehát a tünetek ellenőrzése és a nappali működés javítása. Az ingerlések, az életmód módosítása és a veszélyes tevékenységek elkerülése mind fontosak e rendellenesség kezelésében.
A narkolepszia kezelésére többféle gyógyszercsoport létezik. Például:
- Stimulánsok, például armodafinil (Nuvigil), modifinil (Provigil) és metilfenidát (Ritalin) alkalmazhatók az ébrenlét javítására.
- A triciklusos antidepresszánsok csökkenthetik a kataplexist, az alvási bénulást és a hallucinációkat. Ezeknek a gyógyszereknek kellemetlen mellékhatásai lehetnek, például székrekedés, szájszárazság és húgyvisszatartás.
- A szerotonin-norepinefrin visszavétel-gátlók (SNRI-k), például a venlafaxin (Effexor) segíthetnek az alvás és a hangulat szabályozásában. Hasznos lehet kataplexia, hallucinációk és alvásbénulás kezelésében.
- A szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), például a fluoxetin (Prozac) szintén segíthetnek az alvás szabályozásában és javítják a hangulatát.
Mit csinálhatsz otthon
Íme néhány lépés, amelyet megtehetsz a narkolepszia megélhetésének könnyebbé és biztonságosabbá tétele érdekében:
- Mondja el a tanároknak és a felügyelőknek állapotát. Ha elaludsz, meg kell érteniük miért.
- Légy tudatában annak, hogy egyes narkolepsziakezelések hatására pozitív tesztek mutatnak stimulánsokra a gyógyszer képernyőjén. A félreértések elkerülése érdekében előzetesen beszéljen a munkáltatóval.
- Egyél könnyű vagy vegetáriánus ételeket a nap folyamán. Fontos tevékenységek előtt ne egyen nehéz étkezést.
- Próbáljon bevenni 10–15 perces alvást étkezés után.
- Ütemezze a napsütés nap folyamán. Ez segíthet elkerülni a nappali álmosságot.
- Kerülje a nikotint és az alkoholt. Ezek súlyosbíthatják a tüneteket.
- Rendszeres testmozgás. Ez segíthet jobban pihenni éjszaka, és napközben is figyelmeztet.
- Fenntartani az egészséges súlyt. A kutatók összefüggést találtak a narkolepszia és a túlsúly között.
- Egyes államok korlátozhatják a narkolepsziában szenvedő személyek vezetési jogosultságait. Ellenőrizze a helyi gépjármű-osztályt. Segíthetnek abban, hogy senkit sem veszélyeztetnek, sem pedig a törvényt megsértik.
kilátás
A narkolepsziával való megélhetés kihívást jelenthet. Stresszes lehet, ha túlzott álmosságról van szó, és egy epizód alatt megsérülhet ön vagy mások. A helyes diagnózis megszerzése, az orvosával való együttműködés és a legmegfelelőbb kezelés megtalálása érdekében, valamint a fenti tippek betartásával kezelheti narkolepszia kezelését és folytathatja az egészséges életet.
