Tartalomjegyzék:
- A narkolepszia típusai
- Az 1. típusú narkolepszia tünetei
- 2. típusú narkolepszia tünetei
- Narkolepszia és kataplexia
- Narkolepszia kezelése
- Elvihető
Videó: 1. Típusú Narkolepszia és 2. Típusú: Milyen Különbségek?
2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18
A narkolepszia egy neurológiai alvászavar. Nappali álmosságot és egyéb tüneteket okozhat, amelyek befolyásolhatják a rutin tevékenységeket.
Olvassa tovább, hogy többet megtudjon a narkolepszia különféle típusairól, beleértve a tüneteket és a kezelési lehetőségeket.
A narkolepszia típusai
A narkolepszia két fő típusa létezik: az 1. és a 2. típusú.
Az 1. típusú narkolepszia korábban „kataplexiás narkolepszia” néven ismert. A 2. típust „narkolepsziának kataplexia nélkül” nevezték.
Nagyon ritka esetekben egy személynél kialakulhat egy másik típusú narkolepszia, az úgynevezett másodlagos narkolepszia. Az agyi sérülés eredménye, különösen a hipotalamusz régióban, amely szabályozza az alvási ciklusokat.
Minden típusú narkolepszia fokozott nappali álmosságot (EDS) okoz. Ez az első tünet, amelyet valószínűleg észrevesz, ha narkolepszia alakul ki.
Az EDS epizódjait néha „alvási támadásoknak” nevezik. Egy pillanatra ébren érezheti magát és éber lehet, majd a következő alszik a küszöbön. Minden alvási roham néhány másodpercig vagy akár néhány percig is tarthat.
A szakértők becslése szerint a narkolepsziában szenvedő emberek 10-25% -a más tüneteket is tapasztal.
Az 1. típusú narkolepszia tünetei
Az EDS mellett az 1. típusú narkolepszia más tüneteket is okozhat:
- A kataplexia hirtelen izomgyengeség, amely ébren van.
- Az alvásbénulás az átmeneti képtelenség beszélni vagy mozogni, amely akkor fordulhat elő, ha elalszik vagy felébred.
- A hallucinációk élénk képek vagy más szenzoros élmények, amelyek akkor fordulhatnak elő, amikor elaludsz vagy felébredsz.
- Az álmatlanság nehéz esni vagy éjszaka elaludni.
A kataplexia jelenléte az 1. típusú narkolepszia egyik fő jellemzője. Ez a tünet általában a 2. típusú narkolepszia esetén nem fordul elő.
2. típusú narkolepszia tünetei
Általában véve a 2. típusú narkolepszia tünetei kevésbé súlyosak, mint az 1. típusú narkolepszia tünetei.
Az EDS mellett a 2. típusú narkolepszia a következőket okozhatja:
- alvásbénulás
- hallucinációk
- álmatlanság
A 2. típusú narkolepszia általában nem okoz kataplexist.
Narkolepszia és kataplexia
A kataplexia az izomtónus csökkenésére utal, amely hirtelen ébren jelentkezik.
Az izomgyengeség hasonló az izomgyengeséghez, amely a gyors szemmozgás (REM) éjszakai alvás során jelentkezik. Ez izmok végtagját okozhatja, ami azt okozhatja, hogy összeomlik. Ez akaratlan izommozgásokat is okozhat, de ez ritka.
A kataplexia az 1. típusú narkolepsziában szenvedő embereket érinti. Ez a 2. típusnál nem általános.
Ha 1. típusú narkolepsziája van, akkor leginkább a kataplexia kockázata van az erős érzelmi reakció, például izgalom, stressz vagy félelem után.
A kataplexia nem lehet az első tünet az 1. típusú narkolepsziában, amelyet megtapasztal. Ehelyett általában az EDS kialakulása után alakul ki.
Vannak, akik életük során néhányszor kataplexist tapasztalnak, másoknak hetente több epizódja van. A hatások akár néhány percig is tarthatnak.
Narkolepszia kezelése
A narkolepszia jelenleg nem gyógyítható, de kezelések állnak rendelkezésre a tünetek kezelésére.
Az EDS kezelésére orvosa felírhat egy központi idegrendszeri stimulálószert, például a modafinilt (Provigil) vagy az armodafinilt (Nuvigil).
Ha ez nem működik, akkor felírhatnak egy amfetaminszerű stimulánst, például metil-fenidátot (Aptensio XR, Concerta, Ritalin).
A kataplexia kezelésére orvosa a következők egyikét írhatja fel:
- szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátló (SSRI) vagy szerotonin-norepinefrin-újrafelvétel-inhibitor (SNRI), például fluoxetin (Prozac, Sarafem) vagy venlafaxin (Effexor XR)
- triciklusos antidepresszánsok, például klomipramin (Anafranil), imipramin (Tofranil) vagy protriptilin (Vivactil)
- egy központi idegrendszeri depresszáns, az úgynevezett nátrium-oxibát (Xyrem)
Orvosa arra is ösztönözheti Önt, hogy gyakoroljon bizonyos életmód-szokásokat, például tartson be rendszeres alvási ütemtervet és vegyen rövid ütemtervet.
Elvihető
Ha ébrenlétkor szélsőséges álmosságot vagy más lehetséges narkolepszia tüneteket észlel, értesítse orvosát.
A narkolepszia diagnosztizálására orvosa megkérdezi a tüneteit, és elrendeli az alvási teszteket. Mintavételt tehetnek az agyi gerinc folyadékból a hypocretin szint ellenőrzéséhez. Ez az agyfehérje szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusait.
Tudassa orvosával, ha a tünetek idővel megváltoznak. Az ajánlott kezelési terv az Ön tüneteitől és a narkolepszia típusától függ.
Ajánlott:
Életminőség A Narkolepszia Mellett
A narkolepszia befolyásolhatja iskolai végzettségét, munkaképességét, kapcsolatait és egyebeket. Tudja meg, hogy ez a feltétel hogyan befolyásolhatja az életminőséget, és hogyan lehet visszatérni a pályára
A Narkolepszia Okai: Genetika, Autoimmun és Egyebek
Noha a narkolepszia pontos oka nem ismert, a szakértők úgy vélik, hogy az autoimmun betegség, az agy kémiai egyensúlyhiánya és a genetikai tényezők szerepet játszhatnak. Egyes esetekben agyi sérülések, agydaganatok vagy bizonyos fertőzések szintén kiválthatják a narkolepszia tüneteit
Tdap Vs. DTaP: Milyen Különbségek Vannak?
A Tdap és a DTaP két oltás, amelyek egyaránt védelmet nyújtanak három betegség ellen: tetanusz, diftéria és pertussis, más néven szamárköhögés. Tudjon meg többet a két oltás közötti különbségekről, kinek és mikor kell oltást kapni, valamint egyéb hasznos tényekkel együtt
Narkolepszia és Az Agyad: Hatások és így Tovább
A narkolepszia alvási rendellenesség, valamint neurológiai rendellenesség, amely különböző módon érinti az agyát. Tudja meg a narkolepszia okairól és arról, hogy ez a betegség hogyan befolyásolhatja mindennapi életét
Narkolepszia: Okok, Tünetek és Diagnózis
A narkolepszia az idegrendszer olyan rendellenessége, amely álmosságot és alvási rohamokat okoz. Tudjon meg többet erről a rendellenességről