Mi a végbélrák?
A végbélrák olyan rák, amely a végbél sejtjeiben fejlődik ki.
A végbél és a vastagbél egyaránt az emésztőrendszer része, tehát a végbél- és vastagbélrákot gyakran a vastagbélrák alatt csoportosítják. A végbél a szigmoid vastagbél alatt és a végbélnyílás felett helyezkedik el.
Világszerte a vastagbélrák a nők második leggyakoribb rákja és a férfiak harmadik leggyakoribb rákja.
Az American Cancer Society becslése szerint 2018-ban az Egyesült Államokban 43 030 új végbélrákos eset fordul elő. Ez összehasonlítható 97 220 új vastagbélrákos esettel.
Milyen tünetei vannak a végbélráknak?
A végbélrák egyes tünetei más körülményeknek is következhetnek. Például:
- gyengeség és fáradtság
- étvágy megváltozik
- fogyás
- gyakori hasi kellemetlenség, gáz, görcsök, fájdalom
A végbélrák egyéb jelei és tünetei a következők:
- a belek mozgatásának változásai
- érzés, hogy a bél nem ürül ki teljesen
- fájdalom, ha mozgatja a belek
- hasmenés vagy székrekedés
- vér vagy nyálka a székletben
- keskeny széklet
- vashiányos vérszegénység
A vastagbélrák diagramja
Használja ezt az interaktív 3D-s diagramot a vastagbélrák felfedezéséhez.
Hogyan történik a végbélrák?
Függetlenül attól, hogy hol kezdődik, a rák terjedhet vagy áttételes lehet a szöveten, a nyirokrendszeren vagy a véráramon keresztül, és eljuthat a test más részeire. A rákos stádium azt jelzi, hogy a rák milyen mértékben előrehaladott, ami segíthet a kezelés eldöntésében.
A végbélrák stádiumai:
0. szakasz (carcinoma in situ)
A végbél falának csak a legbelső rétege tartalmaz rendellenes sejteket.
1. szakasz
A rákos sejtek elterjedtek a végbél legbelső rétegén, de nem a nyirokcsomókba.
2. szakasz
A rákos sejtek a végbél falának külső izomrétegében vagy azon keresztül terjedtek, de nem a nyirokcsomókba. Ezt gyakran 2A szakasznak nevezik. A 2B stádiumban a rák elterjedt a hasbélben.
3. szakasz
A rákos sejtek átterjedtek a végbél legkülső izomrétegén és egy vagy több nyirokcsomóra. A 3. stádiumot az érintett nyirokszövet mennyisége alapján gyakran 3A, 3B és 3C alcsoportokra bontják.
4. szakasz
A rákos sejtek távoli helyekre terjedtek, például a májba vagy a tüdőbe.
Mi okozza a végbélrákot?
A DNS hibái miatt a sejtek ellenőrizetlenül növekedhetnek. A hibás sejtek felhalmozódnak és daganatokat képeznek. Ezek a sejtek behatolhatnak és megsemmisíthetik az egészséges szöveteket. Nem mindig világos, mi indítja el ezt a folyamatot.
Vannak olyan örökölt génmutációk, amelyek növelik a kockázatot. Ezek egyike az örökletes nonpolipózisos vastagbélrák, az úgynevezett Lynch szindróma. Ez a rendellenesség növeli a vastagbél és egyéb rák kockázatát, különösen az 50 éves kor előtt.
Egy másik ilyen szindróma a családi adenomatozus polipózis. Ez a ritka rendellenesség polipokat okozhat a vastagbél és a végbél nyálkahártyájában. Kezelés nélkül növelheti a vastagbél- vagy végbélrák kockázatát, különösen a 40. életév előtt.
A végbélrák további kockázati tényezői a következők:
- életkor: a diagnózis általában az 50. életév után következik be
- faj: az afro-amerikaiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az európaiak
- vastagbélrák személyes vagy családi anamnézisében
- a has előző sugárkezelése
A kockázatot növelő további feltételek a következők:
- petefészekrák
- polipok
- gyulladásos bélbetegség
- elhízottság
- 2. típusú cukorbetegség, amelyet nem kezelnek jól
Néhány életmód-tényező, amelyek szerepet játszhatnak a vastagbélrákban:
- diéta túl kevés zöldséggel és túl sok vörös hússal, különösen a jól elkészített hússal
- mozgáshiány
- dohányzó
- hetente háromnál több alkoholos ital fogyasztása
Hogyan diagnosztizálják a végbélrákot?
Orvosa valószínűleg azzal kezdődik, hogy kiveszi kórtörténetét és elvégzi a fizikai vizsgálatot. Ez magában foglalhatja egy kesztyűs ujj beillesztését a végbélbe, hogy érezze a daganatokat.
Szüksége lehet egy kolonoszkópiára is. Ebben az eljárásban egy vékony fénycsövet és kamerát használunk a végbél és a vastagbél belsejének megtekintésére. A vizsgálat során talált polipok általában ekkor eltávolíthatók.
A kolonoszkópia során szövetmintákat lehet venni későbbi vizsgálat céljából. Ezeket a mintákat mikroszkóp alatt meg lehet tekinteni annak megállapításához, hogy rákosak-e. Vizsgálhatók a vastagbélrákhoz kapcsolódó genetikai mutációk szempontjából is.
Orvosa vérvizsgálatot is rendelhet. A karcinoembryonic antigén magas szintje a véráramában végbélrákra utalhat.
Miután diagnosztizálták a végbélrákot, a következő lépés annak meghatározása, hogy a terjedése milyen messzire terjedhet ki. Az endorektális ultrahang felhasználható a végbél és a környező terület vizsgálatára. E vizsgálathoz egy szonda kerül a végbélbe, hogy szonogramot készítsen.
Más képalkotó vizsgálatok felhasználhatók a rák jeleinek felkutatására az egész testben. Ezek tartalmazzák:
- Röntgen
- CT vagy PET vizsgálat
- MRI
Milyen kezelési lehetőségek vannak szakaszonként?
A kezelés ajánlása során orvosa figyelembe veszi:
- daganat mérete
- ahol a rák terjedhet
- a korod
- általános egészségi állapota
Ez segít meghatározni a kezelések legjobb kombinációját, valamint az egyes kezelések ütemezését.
A szakaszos kezelésre vonatkozó általános iránymutatások:
0. szakasz
- a gyanús szövetek eltávolítása a kolonoszkópia során
- szövet eltávolítása külön műtét során
- a szövetek és a környező terület egy részének eltávolítása
1. szakasz
- helyi kimetszés vagy reszekció
- sugárkezelés
- kemoterápiás kezelés
2. és 3. szakasz
- sebészet
- sugárkezelés
- kemoterápiás kezelés
4. szakasz
- műtét, esetleg a test egynél több területén
- sugárkezelés
- kemoterápiás kezelés
- célzott terápiák, például monoklonális antitestek vagy angiogenezis-gátlók
- kriosebészet, olyan eljárás, amelynek során hideg folyadékot vagy kriográfot használnak a rendellenes szövetek megsemmisítésére
- rádiófrekvenciás abláció, egy olyan eljárás, amelynek során a rádióhullámokat a rendellenes sejtek elpusztítására használják
- egy sztent, amely nyitva tartja a végbélt, ha egy daganat blokkolja azt
- palliatív terápia az általános életminőség javítására
Arra is kérdezheti orvosát, hogy milyen klinikai vizsgálatokról van szó.
Milyen kilátások vannak a végbélrákról?
Az elmúlt évtizedekben a kezelés terén elért haladás javította az általános kilátásokat. Valójában sok ember gyógyítható. Az öt éves túlélési arány 66,5 százalék.
Az ötéves relatív túlélési arány szakaszonként:
- 1. szakasz: 88 százalék
- 2A szakasz: 81 százalék
- 2B szakasz: 50 százalék
- 3A szakasz: 83%
- 3B szakasz: 72 százalék
- 3C szakasz: 58 százalék
- 4. szakasz: 13 százalék
Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok 2004 és 2010 közötti információkon alapulnak. Azóta módosították a szakaszos rendszert, és a kezelések fejlődtek. Ezek a számok nem tükrözik a jelenlegi túlélési arányt.
Íme néhány további részlet, amelyet figyelembe kell venni:
- ahol a rák terjedhet
- elzáródott-e a bél
- ha az egész daganat sebészileg eltávolítható
- életkor és általános egészség
- vajon ez megismétlődés-e
- milyen jól tolerálja a kezelést
Az egyéni kilátásokról a legjobb információforrás a saját orvosa.
