Kóma - Meghatározás és Betegoktatás

Tartalomjegyzék:

Kóma - Meghatározás és Betegoktatás
Kóma - Meghatározás és Betegoktatás
Anonim

A kóma az eszméletének elhúzódó állapota. Kóma akkor fordul elő, amikor az agy egy része átmenetileg vagy véglegesen megsérül. Ez a károsodás eszméletlenséget, ébrenlétképtelenséget és olyan ingerekre adott reakciót, mint a fájdalom, hang és fény. A „kóma” szó a „koma” görög szóból származik, ami azt jelenti: „mély alvás”.

A kómáknak számos lehetséges oka lehet. Ezek a sérülésektől vagy betegségektől a stroke-ig, a daganatokon át az alkohol- és kábítószer-visszaélésig terjednek.

Egy kómában lévő személy életben van, de nem tudja mozgatni. Nem tudnak gondolkodni, beszélni vagy reagálni a környezetükre. A fontos funkciók, például a légzés és a vérkeringés, érintetlenek maradnak.

A kóma orvosi sürgősség. Az egészségügyi szolgáltatóknak gyorsan kell dolgozniuk az agy életének és működésének megőrzése érdekében. A kómájuk során a beteget egészségesnek kell tartani.

A kóma diagnosztizálása és kezelése kihívást jelenthet. Általában nem tart tovább négy hétig, és a gyógyulás fokozatosan következik be. Egyes betegek viszont évekkel vagy akár évtizedekkel kómában maradtak.

Mi okozza kómát?

A kómát az agy károsodása okozza, különös tekintettel a diffúz bilaterális agyféltekének kéregére vagy a retikuláris aktiváló rendszerre. Az agy ezen területe szabályozza az izgalmat és a tudatosságot. A károsodás számos potenciális tényezőt okozhat. Ide tartoznak a fejsérülések, az oxigénvesztés, a vérzés vagy agyi nyomás, fertőzések, anyagcsereproblémák és toxikus tényezők. Néhány konkrét példa a következő:

  • traumás agyi sérülések, például közlekedési balesetek vagy heves harcok
  • stroke (csökkent agyi vérellátás)
  • daganatok az agyban vagy az agytörzsben
  • az agy oxigénhiánya a fulladástól vagy a szívrohamotól való megmentés után
  • cukorbetegség, amely miatt a vércukorszint túl magasra (hiperglikémia) vagy túl alacsonyra (hipoglikémia) vezethet, és duzzanathoz vezethet az agyban
  • túladagolás drogokon vagy alkoholon
  • szén-monoxid mérgezés
  • toxinok felhalmozódása a testben, például ammónia, karbamid vagy szén-dioxid
  • nehézfémek mérgezése, például ólom
  • fertőzések, például meningitis vagy encephalitis
  • ismételt rohamok
  • elektrolit egyensúlyhiány

Melyek a kóma tünetei?

A kóma orvosi vészhelyzet és azonnali orvosi ellátást igényel. A kóma jelei a következők lehetnek:

  • csukott szemmel
  • reakcióhiány
  • szabálytalan légzés
  • a végtagok nem reagálnak, kivéve a reflexeket
  • nem reagál a fájdalomra, kivéve a reflexeket
  • azok a tanulók, akik nem reagálnak a fényre

Hogyan diagnosztizálják a kómát?

A kómában szenvedő emberek nem tudnak más módon beszélni vagy kifejezni magukat. Az egészségügyi szolgáltatóknak támaszkodniuk kell szeretteik vagy tanúk adataira. Emellett olyan fizikai jeleket keresnek, amelyek információt adhatnak a kómáról.

Az egészségügyi szolgáltató megkérdezi barátait és családtagjait minden olyan eseményről vagy tünetről, amely a kómához vezet. Részleteket kérnek a beteg életében, kórtörténetében és a kábítószer-használatban bekövetkezett közelmúltbeli változásokról is. Az aggodalomra okot adó gyógyszerek magukban foglalják a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket, valamint a szabadidős gyógyszereket.

Fizikai vizsga kerül sor. Ez magában foglalhatja:

  • reflexek ellenőrzése
  • a légzési minták megfigyelése
  • a bőrön lévő sérülések jeleinek ellenőrzése, amelyeket trauma okozhatott
  • meghatározza a beteg reakcióját a fájdalmas ingerekre
  • a tanuló méretének megfigyelése

Vérvizsgálatokat és más laboratóriumi vizsgálatokat kell használni a következők vizsgálatára:

  • vérszámlálás
  • pajzsmirigy és máj működése
  • elektrolitszint
  • szén-monoxid mérgezés
  • drog túladagolás
  • alkohol túladagolás
  • az idegrendszer fertőzései

A tesztek felhasználhatók az agy képeinek elkészítésére (agyi átvizsgálás), az agyi sérülés területeinek meghatározására és az agyvérzés, daganatok, stroke vagy rohamok jeleinek keresésére. Ezek a tesztek tartalmazzák:

  • számítógépes tomográfia (CT) szkennelés, amely röntgenfelvételekkel készíti az agy részletes képét
  • mágneses rezonancia képalkotás (MRI), amely rádióhullámokat és mágneseket használ az agy megtekintésére; és
  • elektroencephalography (EEG), amely az agyon belüli elektromos aktivitást méri

Hogyan kezelik a kómát?

A kezelés első prioritása az agy életének és működésének megőrzése. Az agyi fertőzés esetén azonnal antibiotikumok adhatók. Az alapbetegség kezelésére szolgáló gyógyszereket akkor adnak be, ha a kóma oka ismert, például a gyógyszer-túladagolás esetén. Az agy duzzanatának csökkentésére műtétre lehet szükség.

Orvosi szakemberek csoportja működik együtt a kómás pácienssel, amint stabilizálódnak. Dolgozni fognak azért, hogy megakadályozzák az izmok fertőzéseit, fekélyét és összehúzódását. A csapat gondoskodik arról is, hogy a kóma alatt kiegyensúlyozott táplálkozást biztosítson a betegnek.

Mit várhat hosszú távon?

A kóma általában nem tart tovább négy hétig. Néhány ember azonban sokkal hosszabb ideig maradhat kómában. A hosszú távú kimenetel attól függ, hogy mi okozta a kómát, az agy károsodásának helyét és mértékét. A prognózis jó lehet azoknak az embereknek, akiknek kómáját kábítószer-túladagolás okozza. Az agykárosodás súlyossága a hosszú távú eredményt diktálja.

Néhány ember fizikai, szellemi vagy pszichológiai problémákkal járó kómából származik. Azok a betegek, akik több mint egy évet kómában vannak, valószínűleg nem lépnek ki az állapotból. A kóma során fellépő lehetséges szövődmények lehetnek fertőzések, vérrögök és nyomásfekélyek.

Ajánlott: