A medence képezi a gerinc alapját, valamint a csípőízület alját. A medencecsontok közé tartozik a csípőcsontok, a sacrum és a coccyx.
A csípőcsontok három csontkészletből állnak, amelyek öregedéskor összeolvadnak. Mindegyik készlet szimmetrikus a test középső vonalán. A csípőcsont részei:
- Ilium: A csípőcsont legnagyobb része. Az ilia mellkasa az, amit az emberek általában a csípőjüknek tekintnek, mivel általában a deréknál érezhetők.
- Pubis: Ez a nemi szervekhez legközelebbi csípőcsont elején található.
- Ischium: Az illum alatt és a pubis mellett ez a kör alakú csont alkotja a csípőcsont legalacsonyabb részét. A combcsont ezen a helyen találkozik a medencével, hogy megteremtse a csípőízületet.
A sacrum egy háromszög alakú csont, amely beesett a medence hátsó részébe. Öt olvasztott gerinccsontból áll. A férfi sacrum magasabb és keskenyebb, mint a nőstény. A sacrum a farokcsonthoz vagy a coccyxhez kapcsolódik, amely a gerinc alján több, összeolvadt gerinccsontból áll.
Egy férfi medencecsontja általában kisebb és keskenyebb, mint egy nő. A szemérem vagy a medence alján lévő tér szintén kisebb, mint egy nőé.
A medence alján lévő nyílás, az obturator foramen, létrehozza a gömb-gördülő csípőízületet a combcsonttal, a láb nagy csonttal. Ez az ízület és annak képessége, hogy több szögben forogjon, az anatómia sok elemének egyike, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy járhassanak.
A gerinc vagy a gerincoszlop egy csonttorony, amely 24 szabálytalan alakú csontból áll, valamint a sacrumban és a coccyxben található kilenc összeolvadt csonttal. A gerinc nagyrészt meghatározza a testtartást. A gerincvelőt is tárolja és védi, amely a test legfontosabb idegközpontja.