A submandibularis nyirokcsomók a nyelv alatt lévő submandibularis nyálmirigyek és az állkapocs vagy az alsó állcsont között találhatók. Időnként egy vagy több nyirokcsomót be lehet ágyazva a nyálmirigy mélyére.
A nyirokrendszer az immunrendszer része, amely segít a testnek a betegségek és más káros anyagok elleni küzdelemben. A nyirokcsomók a szűrés és a sejtek szaporodásának pontjaiként szolgálnak ezen a rendszeren belül. Szűrik a nem kívánt törmelékek és baktériumok nyirokfolyadékát, és korai figyelmeztető eszközként szolgálnak a fertőzés jelenlétére.
A submandibularis csomók kicsik, egészséges felnőttkorban általában körülbelül 1 centiméter. Az submandibularis csatorna, amely nyirokfolyadékot hoz a csomóponthoz, átlagos felnőttnél kb. 5-6 centiméter hosszú. A csatorna fala vékony és rugalmas. Amint a légcsatorna előre halad, áthalad a szublingvális mirigy és a genioglossus (a nyelv elsődleges izma) között, hogy nyílást hozzon létre a száj talajában. Ahogy a csatorna áthalad a submandibularis mirigy legmélyebb részén, összekapcsolódik a lebenyba engedő mellékfolyókkal.
A submandibularis csomók artériás vérellátása az arc- és a lingualis artériák több részéből származik. A vénás vér a mélynyelvbe kerül. Ezek a nyirokcsomók kiszűrik a nyirokt az agyi nyálmirigyből, a nyelvből, a szájból, az ajkakból, az arcból, az orrból és a kötőhártyából (a szemgömböt és a szemhéj alját lefedő membrán).
A duzzadt submandibularis csomók általában egy aktív vírusos vagy bakteriális fertőzést jeleznek, és általában a melléküregek, a szem és a fül fertőzéseivel társulnak.
