Az alacsonyabbrendű colliculus az agy középső része, amely a test fő halló (hang) központjaként szolgál. Csatornaként szolgál az emberi test szinte minden hallójele számára. Elsődleges szerepei a jelintegráció, a frekvenciafelismerés és a hangmagasságon alapuló diszkrimináció. Ezenkívül feldolgozza a fölötte lévő felső kollikulusok szenzoros jeleit is.
Az alacsonyabbrendű colliculus két lebenyből áll, amelyek mindkét fül hangjelzéseit feldolgozzák. Ez fel van osztva a külső kéregre, az oldalsó kéregre és a központi kéregre. Ezenkívül több audiosignal integrálását is segíti, amelyek segítenek kiszűrni a hangokat, a légzést és a rágást.
Az agy ezen része viszonylag magasabb anyagcsere-aktivitást mutat, mint az agy több más területe. A metabolikus aktivitás az a név, amelyet azoknak a kémiai reakcióknak adnak, amelyek az élet fenntartásához szükségesek.
Számos agyi őssejtmag - idegsejtgyűjtemények vagy szürkeanyag - kapcsolódik az alacsonyabb szintű colliculushoz. Mindegyik kétoldalúan kapcsolódik a magmaghoz (mindkét lebenynél), az oldalsó lemniscus kivételével, egy szenzoros idegrostok kötege, amely az agytörzs cochleáris magjából származik. A laterális lemniscus idegek egy része a thalamusba és a temporális lebenykéregbe fut, ahol a kognitív és szenzoros jelek integrálódnak.