Pihenjen egyszerűen, a válasz igen: Mindenki álmodik.
Függetlenül attól, hogy emlékezzünk-e arra, amiről álmodunk, színeiben álmodunk, vagy minden nap álmodunk, vagy csak ilyen gyakran - ezekre a kérdésekre bonyolultabb válaszok adódnak. És akkor ott van az igazán nagy kérdés: Mit értünk valójában álmainkban?
Ezek a kérdések évszázadok óta vonzzák a kutatókat, a pszichoanalitikusokat és az álmodozókat. Íme, amit a jelenlegi kutatás mond arról, hogy ki, mi, mikor, hogyan és miért álmokról.
Mi az álom?
Az álom az a mentális tevékenység periódusa, amely alvás közben történik. Az álom egy festői, szenzoros élmény, amely képeket és hangokat tartalmaz, és alkalmanként szagokat vagy ízeket tartalmaz.
Az álmok tovább továbbíthatják az öröm vagy fájdalom érzéseit. Néha egy álom egy narratív történet követi, és néha látszólag véletlenszerű képekből áll.
A legtöbb ember kb. 2 órát álmodik minden este. Egyszerre az alváskutatók szerint az emberek csak a gyors szemmozgás (REM) alvás közben álmodtak, amely egy mély alvás ideje, amelynek során a test fontos helyreállító folyamatokat hajt végre. De egy újabb kutatás kimutatta, hogy az emberek az alvás más szakaszaiban is álmodnak.
Miért álmodunk?
A kutatók évek óta elemzik az álmok biológiai, kognitív és érzelmi céljait. Itt van két legfontosabb és legjobban megvizsgált ok, amire szüksége van az álmaira.
Az álmok segíthetnek az emlékek megszilárdításában és az érzelmek feldolgozásában
A kutatók fontos kapcsolatot találtak az erősen érzelmi élettapasztalatok és az erős álomélmények között. Mindkettőt ugyanazon agyi régiókban és ugyanazon ideghálózat mentén dolgozzák fel. Az erőteljes élettapasztalatok visszajátszása csak egy módja annak, hogy az álmok segítsenek az érzelmek feldolgozásában.
Az is előfordulhat, hogy az álmok egyfajta problémamegoldó próbát hoznak létre, amely javíthatja képességét a való életbeli válságok kezelésére.
Egy másik elmélet az, hogy az álmok - különösen a furcsa álmok - segíthetnek a félelmetes élmények kezelhető „méretre” való csökkentésében azáltal, hogy a félelmeket egymás mellé helyezik az igazán bizarr álomképekkel.
Az álom alvása segíthet megtanulni a felesleges információkat
Úgy tűnik, hogy az új kutatások azt mutatják, hogy amíg REM-alvásban vagyunk, az alvás szakaszában, amikor álmaink többsége előáll, az agy válogatja azt, amit a nap folyamán megtanultunk vagy tapasztaltunk.
A japán Hokkaido Egyetemen végzett egerekben a kutatók nyomon követték a melanint koncentráló hormon (MCH) termelését, amely egy molekula üzeneteket küld az agy memóriaközpontjához a hippokampuszban.
A tanulmány megállapította, hogy a REM alvás alatt az agy több MCH-t termel, és hogy az MCH kapcsolódik a felejtéshez. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az álomintenzív REM alvás során végzett kémiai aktivitás segít az agynak elengedni a nap folyamán gyűjtött felesleges információkat.
Miért gondolják egyesek, hogy nem álmodnak?
A rövid válasz az, hogy az emberek, akik nem emlékeznek álmukra, könnyen megállapíthatják, hogy csak nem álmodnak. Az álmok nem emlékezete nem szokatlan. A 2012-es, több mint 28 000 embert érintő nagyszabású tanulmány megállapította, hogy a férfiak gyakoribbak elfelejteni álmaikat, mint a nők.
De biztos lehet benne, hogy még ha nem is emlékszik álmára az egész életében, nagyon valószínű, hogy éjszaka álmodozol.
Egy 2015-ös tanulmányban a kutatók figyelték azokat az embereket, akik nem emlékeztek az álmaikra, és azt találták, hogy alvásuk során „összetett, színpadi és álomszerű viselkedést és beszédeket” mutatnak.
Néhány bizonyíték azt sugallja, hogy az öregedéssel csökken az álmok emlékezetképességi képessége, de még nem tudjuk, hogy valójában kevésbé álmodunk-e az öregedéskor, vagy kevésbé emlékezünk vissza, mert más kognitív funkciók is csökkennek.
Vakok álmodoznak?
A kutatók szerint erre a kérdésre a válasz komplex. A régebbi tanulmányok azt mutatták, hogy azok az emberek, akik 4 vagy 5 éves koruk után elveszítették látásukat, „láthatják” álmaikat. Van azonban bizonyos bizonyíték arra, hogy a vak (született vakság) született embereknek látásélményeik is lehetnek álmuk közben.
2003-ban a kutatók megfigyelték a vak és született emberek alvó agyi aktivitását. Amikor a kutatók felébredtek, felkérték őket, hogy rajzoljanak az álmaikban megjelenő képeket.
Bár kevesebb veleszületett vak résztvevő emlékezett arra, amiről álmodtak, azok, akik mégis képesek voltak képeket készíteni álmaikról. Hasonlóképpen, az EEG elemzés kimutatta, hogy mindkét csoport látási tevékenységet tapasztalt alvás közben.
A közelmúltban egy 2014-es tanulmány megállapította, hogy a veleszületett és a késői vaksággal küzdő emberek élénkebb hangokkal, illatokkal és tapintható érzésekkel rendelkező álmokat tapasztaltak meg, mint a látók.
Mi a különbség az álom és a hallucináció között?
Az álmok és a hallucinációk egyaránt multiszenzoros tapasztalatok, ám a kettő között számos jól megvizsgált különbség van. A fő különbség az, hogy az álmok akkor alszanak, amikor alszik, és a hallucinációk ébren állnak.
Egy másik különbség az, hogy egy álom általában különbözik a valóságtól, míg a hallucinációk „fel vannak fedve” az ébredési érzékszervi tapasztalatok többi részére.
Más szavakkal: ha egy hallucináló személy pókot érzékel a szobában, akkor a szoba többi részével kapcsolatos szenzoros információkat többé-kevésbé pontosan dolgozzák fel a pók képe mellett.
Állatok álmodnak?
Bármely kedvtelésből tartott állattulajdonos, aki figyeli egy alvó kutya vagy macska mancsát, úgy tűnik, üldözi vagy elmenekül, határozott igennel válaszol erre a kérdésre. Az alváskutatók egyetértenek, legalábbis a legtöbb emlős esetében.
Valóban vannak közös álmok vagy témák?
Igen, úgy tűnik, hogy bizonyos témák visszatérnek az emberek álmaiba. Számtalan tanulmány és interjú fedezte fel az álomtartalom témáját, és az eredmények azt mutatják:
- Ön elsőként álmodik.
- Az élmény kis részei alkotják az álmot, ideértve az Ön aggodalmait és az aktuális eseményeket.
- Az álmaidat nem mindig logikus sorozatokban fejezik ki.
- Az álmaidat gyakran érzelmek jellemzik.
A több mint 1200 rémálom 2018. évi elemzésében a kutatók megállapították, hogy a rossz álmok általában azzal fenyegetik, hogy üldözik őket, vagy hogy szeretteiket megbántják, megölik vagy veszélyben vannak.
Lehet, hogy nem lep meg, amikor megtudja, hogy a szörnyek gyermekek rémálmában jelennek meg, de érdekes megjegyezni, hogy a szörnyek és állatok még a tizenéves korban is rossz álmokban jelennek meg.
Meg tudja változtatni vagy irányítani az álmait?
Vannak, akik képessé válnak a tiszta álmodozásra, amely élénk alvási élmény, amelynek során tudatában van annak, hogy álomban vagy. Vannak arra utaló jelek, hogy a világos álmodozás segíthet olyan emberekben, akik traumát tapasztaltak vagy akiket posztraumás stressz rendellenesség (PTSD) diagnosztizáltak.
Ha rémálmai rontják az alvását és az érzelmi életét, a képi próbaterápia segíthet. Lehet, hogy orvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert is felírhat prazosin (Minipress) néven.
Elvihető
Minden ember - és sok állat - álmodik, amikor alszik, bár később nem mindenki emlékszik arra, amiről álmodtak. A legtöbb ember álmodik élettapasztalatairól és aggodalmairól, és a legtöbb álom látnivalókat, hangokat és érzelmeket tartalmaz, más érzékszervi tapasztalatokkal, például illatokkal és ízekkel együtt.
Az álmok segítenek feldolgozni a nagyobb világban és a saját személyes életében zajló eseményeket. Néhány embernek sikerült a trauma által kiváltott rémálmok gyógyszeres kezeléssel, képpróba-terápiával és tudatos álmokkal történő kezelése.
Mivel az álmok fontos kognitív és érzelmi célokat szolgálnak, nagyon jó dolog az, hogy álmokat tapasztalunk meg alvás közben - még akkor is, ha az ébredéskor elfelejtjük őket.
