Placebo Effektus: Mi Ez, Példák és így Tovább

Tartalomjegyzék:

Placebo Effektus: Mi Ez, Példák és így Tovább
Placebo Effektus: Mi Ez, Példák és így Tovább

Videó: Placebo Effektus: Mi Ez, Példák és így Tovább

Videó: Placebo Effektus: Mi Ez, Példák és így Tovább
Videó: Эрик Мид: Магия плацебо 2024, Április
Anonim

A gyógyászatban a placebo olyan anyag, tabletta vagy egyéb kezelés, amely orvosi beavatkozásnak tűnik, de nem egy. A placebók különösen fontosak a klinikai vizsgálatok során, amelyek során gyakran adják őket a kontrollcsoport résztvevőinek.

Mivel a placebo nem aktív kezelés, ennek nem lehet jelentős hatással az állapotra. A kutatók összehasonlíthatják a placebó és a tényleges gyógyszer eredményeit. Ez segít nekik meghatározni, hogy az új gyógyszer hatékony-e.

Lehet, hogy ismeri a „placebo” kifejezést valami úgynevezett placebo-effektus vonatkozásában. A placebo hatás akkor jelentkezik, ha javulást észlelnek annak ellenére, hogy az egyén placebót kap, szemben az aktív orvosi kezeléssel.

Becslések szerint 3-ból 1-nek tapasztalható a placebo-hatás. Olvassa tovább, hogy többet megtudjon a placebo-effektusról, annak működéséről, és néhány példát a kutatásokból.

Hogyan magyarázza a pszichológia a placebo hatást?

A placebo-effektus lenyűgöző kapcsolatot mutat az elme és a test között, amelyet még mindig nem értünk teljesen. Az alábbiakban néhány pszichológiai magyarázatot tárgyalunk a placebo hatásról.

Klasszikus kondicionálás

A klasszikus kondicionálás egyfajta tanulás. Ez akkor fordul elő, amikor egy dolgot egy adott válaszhoz társít. Például, ha egy adott étel elfogyasztása után betegszik, akkor azt összekapcsolhatja azzal, hogy beteg volt, és elkerülheti azt a jövőben.

Mivel a klasszikus kondicionálás révén megtanult asszociációk befolyásolhatják a viselkedést, szerepet játszhatnak a placebo-effektusban. Nézzünk meg néhány példát:

  • Ha egy speciális tablettát szed a fejfájáshoz, akkor ezt a tablettát a fájdalomcsillapításhoz társíthatja. Ha hasonló hatású placebo tablettát kap fejfájáshoz, akkor továbbra is jelenthet csökkentett fájdalmat ennek a kapcsolatnak köszönhetően.
  • Az orvos irodáját a kezelés megkezdésével vagy a jobb érzéssel kapcsolhatja össze. Ez az asszociáció ezután befolyásolhatja azt, hogy miként érzi magát a kapott kezelés során.

Elvárások

A placebóhatásnak nagy gyökere van az egyén elvárásaiban. Ha korábbi elvárásai vannak valamire vonatkozóan, ezek befolyásolhatják az Ön felfogását erről. Ezért, ha arra számít, hogy egy tabletta jobban érzi magát, akkor jobban érzi magát a szedése után.

Sokféle típusú útmutatással generálhat javulási elvárásokat. Néhány példa a következő:

  • Szóbeli. Az orvos vagy a nővér elmondhatja, hogy a tabletta hatékonyan képes kezelni az Ön állapotát.
  • Műveletek. Jobban érezheti magát, ha aktívan tett valamit a betegség orvoslására, például tablettát vett vagy injekciót kapott.
  • Szociális. Orvosának hangja, a testbeszéd és a szemkontaktus megnyugtató lehet, így pozitívabbnak érzi magát a kezelés iránt.

A nocebo hatás

Fontos megjegyezni, hogy nem minden placebo hatás jótékony. Bizonyos esetekben a tünetek súlyosbodhatnak, ahelyett, hogy placebót kapnának.

Ezt nevezzük nocebo effektusnak. A placebo és a nocebo hatás mechanizmusait úgy gondolják, hogy hasonlóak, mindkettő olyan dolgokkal jár, mint a kondicionálás és az elvárások.

Példák valódi tanulmányokra

Az alábbiakban a valós tanulmányok három példáját vizsgáljuk meg a placebo-hatásról.

Migrén

Egy 2014. évi tanulmány értékelte, hogy a gyógyszerek címkézése hogyan befolyásolta az epizodikus migrént 66 emberben. A vizsgálatot így állították össze:

  1. A résztvevőket felkérték, hogy vegyen be egy tablettát hat különböző migrén epizód esetében. Ezen epizódok során placebót vagy Maxalt nevű migrén gyógyszert kaptak.
  2. A tabletták címkézése a tanulmány során változatos volt. Jelölhetők placebónak, Maxaltnak vagy bármelyik típusnak (semleges).
  3. A résztvevőket felkérték, hogy értékeljék a fájdalom intenzitását 30 percig a migrén epizódban, vegye be a hozzájuk rendelt tablettát, majd 2,5 órával később értékelje a fájdalom intenzitását.

A kutatók azt találták, hogy a tabletták címkézésében meghatározott elvárások (placebo, Maxalt vagy semleges) hatással voltak a jelentett fájdalom intenzitására. Íme az eredmények:

  • A várakozások szerint a Maxalt több megkönnyebbülést nyújtott, mint a placebo. A placebo tablettákat azonban megfigyelték, hogy több megkönnyebbülést jelentenek, mint a kezelés nélküli kontroll.
  • A címkézés számít! A Maxalt és a placebo esetében a megkönnyebbülés besorolását a címkézés alapján rendelték el. Mindkét csoportban a Maxalt címkével ellátott tabletták voltak a legmagasabbak, semleges közepén, a placebo pedig a legalacsonyabb.
  • Ez a hatás annyira erős volt, hogy a placebóként megjelölt Maxalt úgy értékelte, hogy körülbelül ugyanolyan mértékű megkönnyebbülést biztosít, mint a Maxalt feliratú placebó.

Rákos fáradtság

A fáradtság továbbra is tartós tünet lehet néhány rákos túlélőben. Egy 2018. évi vizsgálat a placebó hatásait vizsgálta a szokásos kezeléshez viszonyítva 74 fáradtsággal küzdő rákos túlélőben. A tanulmányt a következőképpen állították össze:

  1. 3 hét alatt a résztvevők vagy nyíltan placebóval ellátott tablettát kaptak, vagy a szokásos módon kezelték őket.
  2. A 3 hét után a placebo tablettákat szedő emberek abbahagyták a szedését. Eközben a szokásos kezelésben részesülőknek lehetőségük volt 3 hétre szedni a placebo tablettákat.

A kutatás befejezése után a kutatók megfigyelték, hogy a placebo, annak ellenére, hogy ilyenként lett megcímkézve, hatással volt mindkét résztvevő csoportra. Az eredmények:

  • 3 hét után a placebo csoport javult tünetekről számolt be, mint a szokásos módon kezelt kezelők. A kezelés megszakítását követő három héten továbbra is javult tünetekről számoltak be.
  • A szokásos módon kezelt emberek, akik úgy döntöttek, hogy a placebótablettát három héten át szedik, szintén beszámoltak a fáradtság tüneteik javulásáról 3 hét után.

Depresszió

Egy 2015. évi tanulmány 35 depressziós ember placebo-hatását vizsgálta. A résztvevők akkoriban nem szedtek más depressziós gyógyszereket. A tanulmány így készült:

  1. Minden résztvevő placebo tablettát kapott. Néhányan gyorshatású antidepresszánsnak (aktív placebo), míg másoknak placebónak (inaktív placebo) voltak megjelölve. Minden csoport egy hétig vett be a tablettákat.
  2. A hét végén a PET-vizsgálat megmérte az agyi aktivitást. A vizsgálat során az aktív placebo csoport placebo injekciót kapott, mondván, hogy ez javíthatja a hangulatukat. Az inaktív placebo-csoport nem kapott injekciót.
  3. A két csoport egy hétre váltotta a tablettákat. A hét végén második PET-vizsgálatot végeztünk.
  4. Ezután minden résztvevő antidepresszáns gyógyszeres kezelést kapott 10 héten át.

A kutatók azt találták, hogy egyes egyének megtapasztalták a placebo-hatást, és ez a hatás befolyásolta agyi aktivitásukat és az antidepresszánsokra adott választ. Az eredmények a következők voltak:

  • A depressziós tünetek csökkenéséről számoltak be, amikor az emberek aktív placebót szedtek.
  • Az aktív placebo (beleértve a placebo injekciót) bevételét PET-vizsgálatokkal társították, amelyek az agyi aktivitás növekedését mutatták az érzelmekkel és a stressz szabályozásával összefüggő területeken.
  • Azoknak az embereknek, akiknek fokozott agyi aktivitása tapasztalható ezen a területen, gyakran javult a reakciója a vizsgálat végén alkalmazott antidepresszánsokra.

Mit még mindig nem értünk?

Noha a placebo-hatást sok esetben megfigyelték, még mindig sok van arról, amit nem értünk. A tanulmányok folyamatban vannak, és minden évben többet tanulunk.

Az egyik nagy kérdés az elme és a test közötti kapcsolat. Hogyan befolyásolják a bennünk zajló pszichológiai tényezők, például az elvárások?

Tudjuk, hogy a placebo hatás különféle kis molekulák, például neurotranszmitterek és hormonok felszabadulásához vezethet. Ezek kölcsönhatásba léphetnek a test más részeivel, és változásokat okozhatnak. Ennek ellenére még tovább kell kidolgoznunk a komplex interakciók sajátosságait.

Ezenkívül úgy tűnik, hogy a placebo hatás jelentős hatással van egyes tünetekre, például a fájdalomra vagy a depresszióra, másokra nem. Ez további kérdéseket vet fel.

Folyamatos kérdések a placebo-effektusról

  • Mely tüneteket befolyásolja a placebo hatás? Ha igen, mekkora a hatás?
  • A placebó használata ezeknek a tüneteknek ugyanolyan hatékony vagy eredményesebb, mint a gyógyszerek használata?
  • A placebo hatás javíthat néhány tünetot, de nem gyógyítható. Etikus-e placebót gyógyszer helyett alkalmazni?

Alsó vonal

A placebo olyan tabletta, injekció vagy dolog, amely orvosi kezelésnek tűnik, de nem az. A placebóra példa lehet egy cukortabletta, amelyet egy kontrollcsoportban használnak egy klinikai vizsgálat során.

A placebo hatás akkor fordul elő, amikor a tünetek javulását figyeljük meg, annak ellenére, hogy nem-aktív kezelést alkalmaznak. Úgy gondolják, hogy olyan pszichológiai tényezők miatt merül fel, mint például az elvárások vagy a klasszikus kondicionálás.

A kutatások azt találták, hogy a placebo hatás enyhítheti a fájdalmat, fáradtságot vagy depressziót. Még mindig nem tudjuk, hogy a testben milyen pontos mechanizmusok járulnak hozzá ehhez a hatáshoz. A tudósok jelenleg azon dolgoznak, hogy megválaszolják ezt a kérdést.

Ajánlott: