Mik a beszédzavarok?
A beszédzavarok befolyásolhatják azt, ahogyan az ember hangokat hoz létre a szavak kialakításához. Egyes beszédzavarok szintén beszédzavaroknak tekinthetők.
Az egyik leggyakrabban tapasztalt beszédzavar a dadogás. Egyéb beszédzavarok közé tartozik az apraxia és a dysarthria.
- Az apraxia egy motoros beszédzavar, amelyet a beszédtel kapcsolatos agyrészek károsodása okoz.
- A dizartria egy motoros beszédzavar, amelyben a száj, az arc vagy a légzőrendszer izmai gyengülhetnek vagy nehezen tudnak mozogni.
Néhány beszédzavarban szenvedő ember tisztában van azzal, amit mondani szeretnének, de képtelenek megfogalmazni gondolataikat. Ez önértékelési problémákhoz és a depresszió kialakulásához vezethet.
A beszédzavarok felnőtt és gyermeket érinthetnek. A korai kezelés javíthatja ezeket a feltételeket.
Mi okozza a beszédzavarokat?
A beszédzavarok befolyásolják a hangkábeleket, az izmokat, az idegeket és a torok más szerkezeteit.
Az okok között szerepelhet:
- énekzsinór károsodása
- agykárosodás
- izomgyengeség
- légzési gyengeség
- stroke
- polipok vagy csomók a hangkábeleken
- énekzsinór bénulás
Azoknak az embereknek, akiknek bizonyos orvosi vagy fejlődési állapotuk van, beszédzavaruk is lehet. Általános feltételek, amelyek beszédzavarokhoz vezethetnek:
- autizmus
- figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD)
- stroke
- szájrák
- gégrák
- Huntington-kór
- elmebaj
- amyotrophicus laterális sclerosis (ALS), más néven Lou Gehrig-kór
A beszédzavarok örökletesek lehetnek, és idővel kialakulhatnak.
Milyen tünetei vannak a beszédzavarnak?
A beszédzavar okától függően több tünet jelentkezhet. A beszédzavarokkal küzdő emberek általánosan előforduló tünetek a következők:
- hangok megismétlése, amit leginkább a dadogó emberek látnak
- extra hangok és szavak hozzáadása
- hosszúkás szavak
- rángatózó mozdulatokkal beszélgetés közben, általában a fej bevonásával
- beszélgetés közben többször villog
- látható csalódás a kommunikáció megkísérlésekor
- gyakori szünetek beszéd közben
- torzítja a hangokat beszélgetés közben
- rekedtség, vagy nehézkes vagy kavicsos hangon beszélni
Hogyan diagnosztizálják a beszédzavarokat?
Számos teszt áll rendelkezésre a beszédzavarok diagnosztizálására.
Denver artikulációs szűrővizsgálat
A Denver artikulációs szűrővizsgálat (DASE) egy általánosan használt vizsgálati rendszer az artikulációs rendellenességek diagnosztizálására. Ez a teszt a kiejtés egyértelműségét értékeli 2 és 7 év közötti gyermekek esetében. Ez az öt perces teszt különféle gyakorlatokat használ a gyermek beszédének értékelésére.
A korai nyelvi mérföldkövek 2. skála
Ez a neurodevelopmental gyermekorvos James Coplan által készített teszt meghatározza a gyermek nyelvi fejlődését. Ez a teszt gyorsan képes azonosítani a késleltetett beszéd- vagy nyelvi rendellenességeket.
Peabody képszakma, felülvizsgálva
Ez a teszt méri az ember szókincsét és beszédképességét. A személy meghallgatja a különböző szavakat, és kiválasztja a szavakat leíró képeket. A súlyos értelmi fogyatékossággal élő és a vak emberek nem képesek ezt az értékelést elvégezni. A Peabody képes szótár tesztjét többször is felülvizsgálták, mivel első verzióját 1959-ben adták be.
Hogyan kezelik a beszédzavarokat?
Az enyhe beszédzavarok nem igényelhetnek kezelést. Egyes beszédzavarok egyszerűen eltűnhetnek. Mások javulhatnak a beszédterápiával.
A kezelés változó, és a rendellenesség típusától függ. A beszédterápia során egy profi terapeuta végigvezeti Önt az arcod és a torok izmainak megerősítését szolgáló gyakorlatokon. Megtanulod beszéd közben irányítani a légzését. Az izom erősítő gyakorlatok és a kontrollált légzés javítják a szavak hangzását. Ezenkívül megtanulhatja a simább, folyékonyabb beszéd gyakorlását is.
Néhány beszédzavarban szenvedő ember idegesség, zavar vagy depresszió szenved. A beszélgetési kezelés hasznos lehet ezekben a helyzetekben. A terapeuta megvitatja a betegség kezelésének és az állapotának kilátásainak javításának módjait. Ha a depresszió súlyos, az antidepresszáns gyógyszerek segíthetnek.
Melyek a beszédzavarok lehetséges komplikációi?
A kezeletlen beszédzavarok miatt a szorongást nagyon sok ember szenvedheti el. Idővel ez a szorongás szorongási rendellenességeket vagy fóbiát válthat ki a nyilvános beszéd során. A szorongás korai kezelése segíthet megelőzni a szorongásos rendellenességek vagy fóbiák kialakulását. A kezelési lehetőségek magukban foglalják a beszédterápiát és a szorongásgátló gyógyszereket.
Mi a hosszú távú kilátások?
A kilátások javulnak azoknál az embereknél, akik korai kezelést igényelnek. A korai kezelés segít megakadályozni a beszédzavar súlyosbodását. Az állandó fogyatékkal élők kilátása a fogyatékosság súlyosságától függ.
