Áttekintés
A Parkinson-kór progresszív neurológiai rendellenesség. Az első jelek a mozgással kapcsolatos problémák.
A test sima és összehangolt izommozgását a dopaminnak nevezett anyag teszi lehetővé az agyban. A dopamint az agy olyan részében termelik, amelyet úgynevezett „Essua nigra” -nak hívnak.
A Parkinson-kórokban a lényegi nigra sejtjei elhalnak. Amikor ez megtörténik, csökken a dopamin szint. Amikor 60-80 százalékra estek, a Parkinson tünetei megjelenni kezdenek.
Jelenleg nincs gyógymód a Parkinson-kórra, amely krónikus és idővel súlyosbodik. Évente több mint 50 000 új esetet jelentenek az Egyesült Államokban. De lehet még több, mivel a Parkinson-kórokat gyakran tévesen diagnosztizálják.
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban a Parkinson szövődményei a 14. fő halálok.
A Parkinson-kór tünetei
A Parkinson-kór korai tünetei néhány évvel megelőzhetik a motoros problémákat. Ezek a legkorábbi jelek a következők:
- csökkent szaglóképesség (anosmia)
- székrekedés
- kicsi, szűk kézírás
- hangváltozás
- lehajolt testtartás
A látott négy fő motoros probléma a következő:
- remegés (nyugalomban fellépő remegés)
- lassú mozgások
- karok, lábak és a csomagtartó merevsége
- egyensúlyproblémák és esési hajlam
A másodlagos tünetek között szerepel:
- üres arckifejezés
- hajlamos elakadni járás közben
- tompa, alacsony hangerőű beszéd
- csökkent a pislogás és nyelés
- hajlandóság visszaesni
- csökkent kar lengése járás közben
Egyéb, súlyosabb tünetek lehetnek:
- pelyhes fehér vagy sárga pikkelyek a bőr zsíros részein, amelyeket seborrheás dermatitisnek hívnak
- megnövekedett a melanoma, egy súlyos bőrrák típusa
- alvászavarok, beleértve élénk álmokat, beszélgetést és mozgást alvás közben
- depresszió
- szorongás
- hallucinációk
- pszichózis
- figyelem- és memóriaproblémák
- nehézségek a vizuális-térbeli kapcsolatokkal
A Parkinson-kór korai jelei felismerhetetlenek lehetnek. A tested sok évvel megpróbálhatja figyelmeztetni a mozgási rendellenességre, mielőtt a mozgási nehézségek ezekkel a figyelmeztető jelekkel kezdődnek.
A Parkinson-kór okai
A Parkinson-kór pontos oka ismeretlen. Lehet, hogy mind genetikai, mind környezeti összetevőket tartalmaz. Egyes tudósok szerint a vírusok kiválthatják a Parkinson-kórokat is.
A dopamin és a norepinefrin alacsony szintje, amely a dopamint szabályozza, összekapcsolódott a Parkinson-kórral.
A Parkinson-kóros emberek agyában a Lewy testnek nevezett rendellenes fehérjéket is megtaláltak. A tudósok nem tudják, hogy milyen szerepet játszanak a Lewy testek a Parkinson-kórok fejlődésében.
Noha nincs ismert ok, a kutatások olyan csoportokat azonosítottak, akiknek nagyobb valószínűséggel alakul ki az állapot. Ezek tartalmazzák:
- Nem: A férfiak másfélszeres valószínűséggel kapják meg Parkinson-kórját, mint a nők.
- Faj: A fehérek nagyobb valószínűséggel kapják meg a Parkinson-kórokozókat, mint afroamerikaiak vagy ázsiaiak.
- Kor: A Parkinson-kór általában 50 és 60 év között jelenik meg. Csak 40 éves kor előtt fordul elő az esetek 5-10 százalékában.
- Családtörténet: Azoknak, akiknek közeli családtagjai Parkinson-kórban vannak, valószínűbb, hogy a Parkinson-kórban is kialakulnak.
- Toxinok: Bizonyos toxinoknak való kitettség növelheti a Parkinson-kór kockázatát.
- Fej sérülés: Azok a személyek, akiknél fejsérülések vannak, valószínűbb, hogy Parkinson-kórban szenvednek.
A kutatók minden évben megpróbálják megérteni, miért fejlődik az emberek a Parkinson-kórban. Tudjon meg többet a felfedezett és a Parkinson kockázati tényezőiről ismert ismeretekről.
Parkinson-kór stádiumai
A Parkinson-kór progresszív betegség. Ez azt jelenti, hogy az állapot tünetei az idő múlásával tipikusan romlanak.
Számos orvos a Hoehn és a Yahr skálát használja annak besorolására. Ez a skála a tüneteket öt szakaszra osztja, és segít az egészségügyi szolgáltatóknak megismerni, hogy a betegség jelei és tünetei milyen fejlett.
1. szakasz
1. szakasz A Parkinson-kór a legenyhébb formája. Annyira enyhe, valójában előfordulhat, hogy nem tapasztal észrevehető tüneteket. Lehet, hogy még nem zavarják a mindennapi életet és a feladatokat.
Ha vannak tünetei, elképzelhető, hogy a test egyik oldala elkülönül.
2. szakasz
Az 1. és 2. szakasz közötti haladás hónapokon vagy akár évekig is eltarthat. Minden ember tapasztalata más lesz.
Ebben a mérsékelt stádiumban az alábbi tünetek fordulhatnak elő:
- izommerevség
- remegés
- az arckifejezések változásai
- remegő
Az izommerevség bonyolultathatja a napi feladatokat, meghosszabbítva az elvégzésüket. Ebben a szakaszban azonban nem valószínű, hogy tapasztal egyensúlyi problémákat.
A tünetek a test mindkét oldalán megjelenhetnek. A testtartás, a járás és az arckifejezések változása észrevehetőbb lehet.
3. szakasz
Ebben a középső szakaszban a tünetek fordulópontot érnek el. Noha valószínűtlen, hogy új tüneteket tapasztal, ezek észrevehetőbbek lehetnek. Ezenkívül zavarhatják a napi összes feladatot.
A mozgások észrevehetően lassabbak, ami lelassítja a tevékenységeket. Az egyensúly kérdése is jelentősebbé válik, így a visszaesések gyakoribbak. De a 3. stádiumú Parkinson-kóros emberek általában nagy segítség nélkül fenntarthatják függetlenségüket és teljes tevékenységeiket.
4. szakasz
A 3. szakaszról a 4. szakaszra való áttérés jelentős változásokat hoz. Ezen a ponton nagy nehézségeket tapasztalhat, ha járókelő vagy segítőkészülék nélkül állsz.
A reakciók és az izommozgások szintén jelentősen lassulnak. Az egyedül élni nem biztonságos, esetleg veszélyes is lehet.
5. szakasz
Ebben a legfejlettebb szakaszban a súlyos tünetek szükségessé teszik a napi 24 órás segítségnyújtást. Nehéz lesz, ha nem is lehetetlen. Kerekes székre lesz szükség.
Ebben a szakaszban a Parkinson-kóros egyének zavart, téveszméket és hallucinációkat is tapasztalhatnak. A betegség ezen komplikációi a későbbi szakaszokban kezdődhetnek.
Ez a leggyakoribb Parkinson-kór-stádium-rendszer, de a Parkinson-kórhoz alternatív státuszt alkalmaznak.
A Parkinson-kór diagnosztizálása
Nincs specifikus teszt a Parkinson-kór diagnosztizálására. A diagnózist az egészségi kórtörténet, a fizikai és neurológiai vizsgálat, valamint a jelek és tünetek áttekintése alapján készítik.
A képalkotó tesztek, például CAT vizsgálat vagy MRI, felhasználhatók más feltételek kizárására. Dopamin transzporter (DAT) letapogatás is használható. Noha ezek a tesztek nem erősítik meg a Parkinson-kórokat, segíthetnek más állapotok kizárásában és alátámaszthatják az orvos diagnózisát.
Parkinson-kór kezelése
A Parkinson-kór kezelése az életmód megváltoztatásának, a gyógyszereknek és a terápiáknak a kombinációján alapszik.
Fontos a megfelelő pihenés, testmozgás és kiegyensúlyozott étrend. A beszédterápia, a foglalkozási terápia és a fizikoterápia szintén hozzájárulhatnak a kommunikáció és az önellátás javításához.
Szinte minden esetben gyógyszeres kezelésre lesz szükség a betegséggel kapcsolatos különféle fizikai és mentális egészségügyi tünetek kezelésére.
Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek és gyógyszerek
Számos különféle gyógyszer használható a Parkinson kór kezelésére.
A levodopa
A Levodopa a Parkinson kór leggyakoribb kezelése. Elősegíti a dopamin feltöltését.
Az esetek kb. 75% -a reagál a levodopára, de nem minden tünet javul. A Levodopa-t általában karbidoppal együtt adják.
A Carbidopa késlelteti a levodopa lebontását, ami viszont növeli a levodopa elérhetőségét a vér-agy gáton.
Dopamin agonisták
A dopamin agonisták utánozzák a dopamin hatását az agyban. Kevésbé hatékonyak, mint a levodopa, de hídgyógyszerként hasznosak lehetnek, amikor a levodopa kevésbé hatékony.
Az ebbe az osztályba tartozó gyógyszerek közé tartozik a brómszriptin, a pramipexol és a ropinirol.
Anticholinergicumok
Az antikolinerg szereket a parasimpatikus idegrendszer blokkolására használják. Segíthetnek a merevségnél.
A benztropin (kogentin) és a trihexifenidil antikolinerg szerek a Parkinson kór kezelésére.
Amantadin (Symmetrel)
Az amantadin (Symmetrel) a karbidopa-levodopa mellett használható. Ez egy glutamát blokkoló gyógyszer (NMDA). Rövid távú mentességet kínál az akaratlan mozgások (diszkinézia) számára, amelyek a levodopa mellékhatásai lehetnek.
COMT-gátlók
A katechol O-metil-transzferáz (COMT) gátlók meghosszabbítják a levodopa hatását. Az entakapon (Comtan) és a tolkapon (Tasmar) a COMT-gátlók példái.
A tolkapon májkárosodást okozhat. Általában azok számára kerül megmentésre, akik más terápiára nem reagálnak.
Az ektakapon nem okoz májkárosodást.
A Stalevo egy olyan gyógyszer, amely egy tablettában ötvözi az ectakapont és a karbidopa-levodopát.
MAO B gátlók
A MAO B gátlók gátolják a monoamin-oxidáz B enzimet. Ez az enzim lebontja az agyban a dopamint. A szelelegilin (Eldepril) és a rasagilin (Azilect) a MAO B-gátlók példái.
Beszéljen orvosával, mielőtt bármilyen más gyógyszert szedne a MAO B gátlókkal. Sok gyógyszerrel kölcsönhatásba léphetnek, többek között:
- antidepresszánsok
- ciprofloxacin
- Orbáncfű
- néhány kábítószer
Az idő múlásával a Parkinson-gyógyszerek hatékonysága csökkenhet. A késői stádiumú Parkinson-kór egyes gyógyszerek mellékhatásai meghaladhatják az előnyöket. Ennek ellenére továbbra is biztosítják a tünetek megfelelő ellenőrzését.
Parkinson műtét
A sebészeti beavatkozás olyan emberek számára van fenntartva, akik nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, a kezelésre és az életmód megváltoztatására.
Két elsődleges műtétet alkalmaznak a Parkinson kór kezelésére:
Mély agyi stimuláció
A mély agyi stimuláció (DBS) során a sebészek az elektródákat implantálják az agy meghatározott részeire. Az elektródokhoz csatlakoztatott generátor impulzusokat küld ki, amelyek segítenek a tünetek csökkentésében.
Szivattyúval kezelt kezelés
2015 januárjában az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerészeti Igazgatósága (FDA) jóváhagyta a Duopa nevű pumpával kezelt terápiát.
A szivattyú levodopa és karbidopa kombinációját biztosítja. A szivattyú használatához orvosának sebészeti eljárást kell végrehajtania, hogy a szivattyút a vékonybél közelében helyezze el.
Parkinson-prognózis
A Parkinson-kóros komplikációk jelentősen csökkenthetik az életminőséget és a prognózist. Például a Parkinson-kórban szenvedő személyek veszélyes esést, valamint vérrögözőket tapasztalhatnak a tüdőben és a lábakban. Ezek a szövődmények végzetes lehet.
A megfelelő kezelés javítja az előrejelzést, és növeli a várható élettartamot.
Lehetséges, hogy nem lehet lassítani a Parkinson kór előrehaladását, de azon dolgozhat, hogy leküzdje az akadályokat és a komplikációkat, hogy a lehető leghosszabb ideig jobb életminőséget érjen el.
Parkinson-megelőzés
Az orvosok és a kutatók nem értik, mi okozza a Parkinson-kórt. Azt sem tudják, miért fejlődik az egyes személyek eltérően. Ezért nem világos, hogyan lehet megelőzni a betegséget.
A kutatók minden évben megvizsgálják, miért fordul elő Parkinson-kór, és mit lehet tenni annak megelőzése érdekében. A legfrissebb kutatások azt sugallják, hogy az életmód tényezői - például a testmozgás és az antioxidánsokban gazdag étrend - védelmet nyújthatnak.
Ha családja van Parkinson kórtörténetében, akkor fontolóra veheti a genetikai tesztet. Bizonyos gének kapcsolódtak a Parkinson kórhoz. Fontos tudnunk, hogy ezeknek a génmutációknak az nem jelenti azt, hogy határozottan kifejleszti a betegséget.
Beszéljen orvosával a genetikai tesztelés kockázatairól és előnyeiről.
Parkinson öröklődése
A kutatók szerint a gének és a környezet is szerepet játszhatnak abban, hogy megkapják-e a Parkinson-kórt. Mégis, milyen nagy lehet ezek hatása. A legtöbb eset olyan embereknél fordul elő, akiknél a betegségnek nincs nyilvánvaló családi anamnézise.
A Parkinson-kórok örökletes esetei ritkák. Nem ritka, ha a szülők átadják a Parkinson-t egy gyermeknek.
A Nemzeti Egészségügyi Intézet szerint a Parkinson-kórban szenvedők mindössze 15% -ának van kórtörténetében a betegség. Nézze meg, milyen más genetikai tényezők befolyásolhatják a Parkinson kór kialakulásának kockázatát.
Parkinson demenciája
A Parkinson-demencia a Parkinson-kór szövődménye. Az embereket nehézségekbe ütközik az érvelés, a gondolkodás és a problémamegoldás során. Ez elég gyakori - a Parkinson-kórban szenvedő emberek 50-80 százaléka valamilyen fokú demenciát tapasztal.
A Parkinson-kór demenciájának tünetei a következők:
- depresszió
- alvászavarok
- téveszmék
- zavar
- hallucinációk
- hangulatingadozás
- homályos beszéd
- étvágyváltozások
- az energiaszint változásai
A Parkinson-kór elpusztítja az agyban kémiailag befogadó sejteket. Az idő múlásával ez drámai változásokhoz, tünetekhez és komplikációkhoz vezethet.
Egyes embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a Parkinson-kór demenciája. A betegség kockázati tényezői a következők:
- Nem: A férfiak nagyobb valószínűséggel alakulnak ki.
- Kor: A kockázat növekszik az öregedéssel.
- Meglévő kognitív károsodás: Ha a Parkinson-diagnózis előtt memória- és hangulatproblémái voltak, a demencia kockázata nagyobb lehet.
- Súlyos Parkinson-tünetek: Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór demenciájának, ha súlyos motoros károsodása van, például merev izmok és járási nehézségek.
Jelenleg nem kezelik a Parkinson-kór demenciáját. Ehelyett az orvos más tünetek kezelésére összpontosít.
Időnként más típusú demencia kezelésére szolgáló gyógyszerek is hasznosak lehetnek. Tudjon meg többet az ilyen típusú demencia tüneteiről és tüneteiről, valamint annak diagnosztizálásáról.
Parkinson várható élettartama
A Parkinson-kór nem halálos. A Parkinson-kórral összefüggő szövődmények azonban lerövidíthetik a betegséggel diagnosztizált emberek élettartamát.
A Parkinson-kór növeli a potenciálisan életveszélyes szövődmények kockázatát, például esést, véralvadást, tüdőfertőzéseket és a tüdő elzáródását. Ezek a szövődmények súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Még halálos is lehetnek.
Nem világos, hogy a Parkinson-k milyen mértékben csökkentik az emberek várható élettartamát. Az egyik vizsgálat közel 140 000 ember 6 éves túlélési arányát vizsgálta, akiknél Parkinson-kórt diagnosztizáltak. Ebben a hatéves időszakban a Parkinson-kórban szenvedők 64% -a halt meg.
Sőt, a tanulmány megállapította, hogy a tanulmányban részt vevő emberek 70% -ánál Parkinson-kór demenciáját diagnosztizálták a vizsgálat időtartama alatt. Azoknál, akiknél diagnosztizálták a memória rendellenességet, alacsonyabb volt a túlélési arány.
Tudjon meg többet arról, hogy mi befolyásolja a Parkinson-kórban szenvedő emberek túlélési arányát, és hogyan tudja megelőzni a korai halálozást.
Parkinson gyakorlatok
A Parkinson-kór gyakran okoz problémákat a napi tevékenységek során. A nagyon egyszerű gyakorlatok és szakaszok azonban segíthetnek a biztonságosabb mozgásban és a mozgásban.
A gyaloglás javítása
- Séta óvatosan.
- Lépeld magad - próbáld meg ne mozogni túl gyorsan.
- Hagyd, hogy a sarkod először a padlóra érjen.
- Ellenőrizze a testtartását, és álljon egyenesen. Ez segít kevésbé keverni.
A zuhanás elkerülése érdekében
- Ne sétáljon hátra.
- Gondoskodjon róla, hogy járás közben ne vigyen a dolgokat.
- Próbálja meg elkerülni a hajolást és az elérést.
- A forduláshoz fordítson egy fordulót. Ne forgassa a lábad.
- Távolítsa el a házon belüli összes kioldódási veszélyt, például a laza szőnyegeket.
Öltözködéskor
- Hagyjon sok időt magára, hogy felkészüljön. Kerülje a rohanást.
- Válassza ki azokat a ruhákat, amelyeket könnyű felvinni és levenni.
- Próbáljon meg gombokkal helyett tépőzáras elemeket használni.
- Próbáljon viselt nadrágot és szoknyát elasztikus derékpánttal. Lehet, hogy ezek könnyebbek, mint a gombok és a cipzárak.
A jóga a célzott izommozgást használja az izmok felépítéséhez, a mobilitás fokozásához és a rugalmasság javításához. A Parkinson-kórban szenvedő emberek a jógát is észrevehetik az érintett végtagok remegésének csökkentésére. Próbálja ki ezt a 10 jógapozíciót, hogy enyhítse a Parkinson-kór tüneteit.
Parkinson étrendje
A Parkinson-kórt diagnosztizált emberek számára az étrend fontos szerepet játszhat a mindennapi életben. Noha az egészséges táplálkozás nem fogja kezelni vagy megakadályozni az előrehaladást, ennek jelentős hatása lehet.
A Parkinson-kórok az agyban a dopaminszintek csökkenésének eredménye. Lehet, hogy étellel természetesen növelheti a hormon szintjét.
Hasonlóképpen, az egészséges táplálkozás, amely a tápanyagokra összpontosít, csökkentheti egyes tüneteket és megakadályozhatja a betegség progresszióját. Ezek az ételek tartalmazzák:
antioxidánsok
Az ezekben az anyagokban magas az élelmiszerek elősegíthetik az oxidatív stresszt és az agy károsodását. Az antioxidánsokban gazdag ételek között szerepelnek a diófélék, a bogyók és az éjszakai zöldségek.
Fava bab
Ezek a lime zöldbab levodopa-t tartalmaz, ugyanazt az összetevőt használják néhány Parkinson-gyógyszerben.
Az Omega-3
Ezek a szív- és az agy-egészséges zsírok a lazacban, osztrigaban, lenmagban és néhány babban segíthetnek megvédeni az agyad a károsodástól.
Amellett, hogy többet fogyaszt ebből a kedvező ételekből, elkerülheti a tejtermékeket és a telített zsírt. Ezek az élelmiszercsoportok növelhetik a Parkinson-kockázatot, vagy felgyorsíthatják a progressziót.
További információ arról, hogy ezek az élelmiszerek hogyan befolyásolják az agyát, és más dolgokról, amelyeket az étrendjében megváltoztathat a Parkinson-kór tüneteinek javítása érdekében.
Parkinson és dopamin
A Parkinson-kór neurodegeneratív rendellenesség. Az agy dopamint termelő idegsejtjeire (dopaminerg) hat. A dopamin egy agyi kémiai és neurotranszmitter. Segít elektromos jelek küldésében az agyban és a testben.
A betegség megakadályozza, hogy ezek a sejtek dopamint termeljenek, és ronthatja azt, hogy az agy mennyire képes használni a dopamint. Idővel a sejtek teljesen meghalnak. A dopamin csökkenése gyakran fokozatos. Ezért javulnak a tünetek, vagy lassan rosszabbodnak.
A Parkinson-gyógyszerek közül sok dopaminerg gyógyszer. Céljuk, hogy növeljék a dopamin szintjét, vagy hatékonyabbá tegyék az agyban.
Parkinson vs MS
Első pillantásra a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex (MS) nagyon hasonlónak tűnhet. Mindkettő befolyásolja a központi idegrendszert, és sok hasonló tünett válthat ki.
Ezek tartalmazzák:
- remegés
- homályos beszéd
- rossz egyensúly és instabilitás
- mozgás és járás változásai
- izomgyengeség vagy az izmok koordinációjának elvesztése
A két feltétel azonban nagyon különbözik. A fő különbségek a következők:
Ok
Az MS autoimmun rendellenesség. A Parkinson-kórok az agyban a dopaminszintek csökkenésének eredménye.
Kor
Az SM elsősorban a fiatalabb személyeket érinti. A diagnózis átlagéletkora 20-50 év. Parkinson-kórok gyakoribbak a 60 év felettieknél.
Tünetek
Az SM-ben szenvedő embereknek olyan problémái vannak, mint a fejfájás, halláscsökkenés, fájdalom és kettős látás. A Parkinson-kórok végül izommerevséget és járási nehézségeket, rossz testtartást, izomvezérlés elvesztését, hallucinációkat és demenciát okozhat.
Ha szokatlan tüneteket mutat, orvosa a diagnózis felállításakor mérlegelheti mindkét állapotot. A képalkotó és a vérvizsgálat segíthet megkülönböztetni a két állapotot.
