Áttekintés
Ugyanúgy, mint egy gallyt könnyebb megtörni, mint egy ágon, úgy vékony csontokkal, mint vastagokkal.
Ha csontritkulásban él, megtanulta, hogy a csontok vékonyabbak, mint az Ön korának ideális. Ez nagyobb kockázatot jelent a csonttörések vagy törések előfordulása esetén. De a tudás, hogy kockáztatja meg a csontok törését, és valójában egy törés, nagyon különböző dolog.
A csontok megerősítésére irányuló lépések az osteoporosis diagnózisának megszerzése után csökkenthetik a jövőbeni törések kockázatát.
Tények és statisztikák az osteoporosisról és a törés kockázatáról
Bizonyos törések előfordulása drámai módon növekszik az ember életkorával. Ide tartoznak a csípő, a csigolyák és az alkar törései, amelyek leggyakrabban az oszteoporózis következményei. Vegye figyelembe ezeket az osteoporosishoz és a törés kockázatához kapcsolódó tényeket:
- Becslések szerint 8,9 millió törés történt az osteoporosisban világszerte. Ez azt jelenti, hogy oszteoporózissal kapcsolatos törés kb. Három másodpercenként fordul elő.
- Becslések szerint minden harmadik nőben, 50 évesnél idősebb nőknél, osteoporosishoz kapcsolódó törés alakul ki. Ez a szám csökken a férfiak körében, és becslések szerint ötödik ugyanabban a korcsoportban oszteoporózissal kapcsolatos törést szenved.
- A csigolyák csonttömegének 10% -os csökkenése megkétszerezi a csigolyatörés kockázatát. A csípő 10% -ának elvesztése 2,5-szeresére növeli az ember törési kockázatát.
Ez a statisztika alátámasztja azt a tudást, hogy az oszteoporózis növeli a csípőtörések kockázatát. A 65 évnél idősebb nők különösen érzékenyek: menopauza ment keresztül, így a csontok vékonyabbak, mint a férfiak.
Az osteoporosis azonban nem azt jelenti, hogy a csontok törése elkerülhetetlen.
Azok a tényezők, amelyek növelik a csonttörés kockázatát
Az osteoporosis csak egy része a puzzle-nek, amely segít az osteoporosisos betegeknek megérteni a törés kockázatát. Az alacsony csontsűrűség mellett a törés kockázati tényezői például:
- magas alkoholfogyasztás, például napi négynél több ital; ez a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány szerint megkétszerezi a csípőtörések kockázatát
- hosszú ideig tartó protonpumpa-gátló gyógyszerek, például omeprazol (Prilosec, Prilosec OTC), aszpirin és omeprazol (Yosprala), valamint lansoprazol (Prevacid, Prevacid IV, Prevacid 24 órás) használata
- alacsony testtömeg
- fizikai inaktivitás vagy ülő életmód
- a gyulladás csökkentésére szolgáló kortikoszteroid gyógyszerek, például a metilprednizolon hosszú távú használata
- dohányzó
- bizonyos gyógyszerek, például szorongást enyhítő gyógyszerek, nyugtatók és antidepresszánsok használata
Ha osteoporosis diagnózist kapott, beszéljen orvosával arról, hogy milyen lépéseket tehet a csonttörés kockázatának csökkentése érdekében. Ide tartoznak az állapot kezelésére szolgáló gyógyszerek, valamint az életmód megváltozása.
A leggyakoribb törések az oszteoporózisban szenvedőknél
Az oszteoporózisban szenvedők általában három típusú törést tapasztalnak: gerinc, alkar és csukló, valamint csípőtörések.
Csigolyatörések
Az oszteoporózisban szenvedő nők körében gyakori törési típus - gerinccsont-törés, amelyről esetleg nem is tudnak. Az Amerikai Ortopéd Sebészek Akadémia szerint becslések szerint 700 000 amerikai évente gerinccsonttörést tapasztal.
A csigolyatörések kétszer olyan gyakoriak, mint a törött csípő és a csukló. Ezek akkor fordulnak elő, ha eltöri a gerinc egyik csontját, az úgynevezett csigolyát. A gerincoszlop-töréssel kapcsolatos tünetek a következők:
- nehézségek a mozgásban
- magassági veszteség
- fájdalom
- lehajolt testtartás
Néhány ember gerinccsonttörés esetén egyáltalán nem szenved fájdalmat. Mások azonban elveszíthetik magasságukat, vagy megváltozhatnak a gerincükön kyphosisnak nevezett görbe.
Leggyakrabban az esések gerinccsont töréseket okoznak. De előfordulhatnak mindennapi feladatokból is, mint például nyúzás, csavarás vagy akár tüsszentés. Bizonyos tevékenységek, amelyek elegendő erőt közvetítenek a gerincre, például a vasúti síneken történő haladás, gerinccsont töréseket is okozhatnak.
Alkar és csukló törések
Gyakran egy esés, a csukló és az alkar törése az osteoporosisban szenvedő nők egyik gyakori törési típusa. Az alkar töréseinek becsült 80% -a nőknél fordul elő.
Csípőtörés
Az életkor növeli a csípőtörések kockázatát. A csípőtörések miatt kórházba került emberek 80% -a 65 éves vagy idősebb. A 65 éves vagy annál idősebb embereknél a csípőtörések körülbelül 72% -a nő volt.
Az osteoporosis már a gyengült csontokat jelent. Ha egy esés hatása csontritkulásban szenvedő személy csípőízületét érinti, törés léphet fel.
A csípőtörések műtétet, valamint műtét utáni rehabilitációt igényelnek, hogy gyógyuljanak és helyreállítsák a mobilitást.
Miért nagyobb a postmenopauzális nők kockázata a csonttörésekre
Az emberi testben levő hormonok nagymértékben befolyásolhatják a csontépítést és az erőt. A csontok növekedéséhez és fenntartásához kapcsolódó három legfontosabb hormon az ösztrogén, mellékpajzsmirigy hormon és a tesztoszteron. A tesztoszteron azonban nem befolyásolja a csontokat annyira, mint a másik két hormon.
Az ösztrogén úgy gondolja, hogy stimulálja az oszteoblasztokat, amelyek csontnövelő sejtek. Az ösztrogén úgy tűnik, hogy gátolja az oszteoklasztokat is, amelyek a csontokat lebontó sejtek.
A menopauza után a nő petefészkei nem termelnek ösztrogént. Bár az emberi test más területeken, például zsírszövetben termeli az ösztrogént, a petefészek általában a nők elsődleges forrása az ösztrogén számára.
Az ösztrogén drámai csökkenése, amely egy nő menopauza után megy végbe, jelentős csontvesztést okozhat.
Tippek a csonttörések kockázatának csökkentésére
A csonttörések bizonyos kockázati tényezői elkerülhetetlenek - például 65 évesnél idősebbek, nők vagy családjukban csontritkulás. Vannak életmód-változtatások, például csonttörések kockázatának csökkentése érdekében, például a dohányzásról való leszokás.
Íme néhány további tipp a csonttörések kockázatának csökkentésére oszteoporózis esetén:
Esésmegelőzés
Mivel az esések hozzájárulnak az oszteoporózissal kapcsolatos törésekhez, mindenki, aki oszteoporózissal él, az alábbiak szerint járjon el az esések megelőzése érdekében:
- Minden helyiségben biztosítson elegendő világítást. Helyezze az éjszakai fényeket a folyosókba és a szobákba.
- Az út közelében világítson meg egy zseblámpát az ágy közelében.
- Tartsa távol az elektromos vezetékeket a házon belüli közös utak útjától.
- Távolítsa el a rendetlenséget a lakóövezetekből, például könyvekből, folyóiratokból vagy apró bútordarabokból, amelyek könnyen áthidalhatók.
- Telepítse a „fogórudakat” a fürdőszoba falain a kád és a WC közelében.
- Ne sétáljon zokniban, harisnyában vagy papucsokban. Ehelyett viseljen gumi talpú cipőt, hogy elkerülje az esést.
- Helyezze a szőnyeg- vagy műanyag futópadokat a csúszós padlóra.
- Séta a füvön, a járdák helyett, csúszós az esőtől, a hótól vagy a lehullott levelektől.
- Távolítsa el otthonát olyan szőnyegekből, amelyek elcsúszhatnak.
Étrendi változások
A kalcium és a D-vitamin az erős csontok két fontos alkotóeleme. Bármelyikük alacsony bevétele káros lehet a csontok egészségére. A Nemzeti Egészségügyi Intézetek szerint a nem megfelelő kalciumbevitel hozzájárul a csonttörésekhez.
Az 51 éves és idősebb nőknek napi legalább 1200 milligramm kalciumot kell fogyasztaniuk. A kalciumtartalmú ételek közé tartozik az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, például a tej, a joghurt és a sajt. Számos más nem száraz kalciumforrás is létezik. Példák:
- brokkoli
- bok choy
- káposzta Zöldek
- tofu
- kalciummal dúsított ételek, például narancslé, gabonafélék és kenyér
A D-vitamin fontos szerepet játszik a kalcium felszívódásának javításában, ám a vitaminnak kevés természetes forrása van. Ezek tartalmazzák:
- tojássárgája
- máj
- sósvízi halak
Számos étel dúsítva van D-vitaminnal, beleértve a narancslevet, a gabonaféléket és a teljes kiőrlésű kenyeret.
Az alkoholfogyasztás csökkentése csökkentheti az esések kockázatát, valamint az alkoholnak a csontvesztésre gyakorolt hatását.
Gyakorlat
A fizikai aktivitás javíthatja az erős csontokat, és javíthatja az egyensúlyt, csökkentve az esések kockázatát. Az oszteoporózisban szenvedőknek nem szabad tartózkodniuk a testmozgástól, mert attól tartanak, hogy esnek.
Az ellenállás gyakorlatok, például edzőszalagok vagy kis kézi súlyok használata segíthetnek az erő növelésében. A rugalmassági gyakorlatok, például a jóga, a tai chi vagy a szelíd nyújtás javíthatják a mozgás tartományát és az egyensúlyt.
Bármilyen testmozgás elkezdése előtt mindig beszéljen orvosával. Ha oszteoporózisban szenved, kerülje el azokat a tevékenységeket, amelyek a derék felé történő elfordulást vagy előrehajlást igénylik. Az ilyen mozgások túlságosan megterhelhetik a hátát, és növelik a leesés kockázatát. Példa erre a teljes ülés és az ujjak érintése.
Elvitel
Az oszteoporózis növelheti a csonttörések kockázatát. De az osteoporosisban szenvedő emberek számos lépést megtehetnek a törés kockázatának csökkentése és az egészséges életmód érdekében. Az esés megelőzésére és a csontok megerősítésére irányuló életmód-intézkedések mellett gyógyszerek állnak rendelkezésre az osteoporosis kezelésére.