Botulizmus: Okok, Tünetek és Diagnózis

2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18

Mi a botulizmus?

A botulizmus (vagy botulizmusmérgezés) egy ritka, de nagyon súlyos betegség, amely élelmezéskor, szennyezett talajjal érintkezve vagy nyitott sebben terjed. Korai kezelés nélkül a botulizmus bénuláshoz, légzési nehézségekhez és halálhoz vezethet.

A botulizmus három fő típusa létezik:

csecsemő botulizmus
élelmiszerből származó botulizmus
sebbotulizmus

A botulizmusmérgezés a Clostridium botulinum nevű baktériumok által termelt toxin miatt. Bár ezek a baktériumok nagyon gyakoriak, csak olyan körülmények között tudnak virágzni, ahol nincs oxigén. Bizonyos élelmiszer-források, például otthoni konzervek, hatékony táptalajt biztosítanak.

A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) szerint az Egyesült Államokban évente mintegy 145 botulizmusról számolnak be. A botulizmusmérgezõk kb. 3-5% -a hal meg.

Milyen tünetei vannak a botulizmusnak?

A botulizmus tünetei a kezdeti fertőzés után hat órától 10 nappal jelentkezhetnek. A csecsemőknél és az életen át terjedő botulizmus tünetei átlagosan 12 és 36 óra között jelennek meg a szennyezett ételek fogyasztása után.

A csecsemő botulizmusának korai jelei a következők:

székrekedés
táplálkozási nehézségek
fáradtság
ingerlékenység
nyáladzás
leeső szemhéjak
gyenge sírás
az izomgyengeség miatt a fej irányításának és hajlékony mozgásának elvesztése
bénulás

Az ételben vagy sebben előforduló botulizmus jelei a következők:

nyelési vagy beszédzavarok
arcgyengeség az arc mindkét oldalán
homályos látás
leeső szemhéjak
légzési nehézség
hányinger, hányás és hasi görcsök (csak az élelmiszerből származó botulizmus esetén)
bénulás

Melyek a botulizmus okai? Ki van veszélyben?

A CDC jelentése szerint a botulizmus eseteinek 65% -a csecsemőknél vagy 1 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. A csecsemő botulizmusa általában a szennyezett talajnak való kitettség eredménye, vagy a botulizmus spórákat tartalmazó ételek fogyasztása révén. A méz és a kukoricaszirup két példa az élelmiszerekre, amelyek szennyeződhetnek. Ezek a spórák nőhetnek a csecsemők bélrendszerében, felszabadítva a botulizmus toxint. Az idősebb gyermekek és felnőttek természetes védelmet nyújtanak, amelyek megakadályozzák a baktériumok növekedését.

A CDC szerint a botulizmus eseteinek kb. 15% -a élelmiszerből származik. Ezek lehetnek otthoni konzervek vagy kereskedelmi célú konzervek, amelyeket nem végeztek megfelelő feldolgozáson. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a botulizmus toxint a következőkben találták:

tartósított, alacsony savtartalmú zöldségek, például cékla, spenót, gombák és zöldbab
konzerv tonhalhal
erjesztett, füstölt és sózott hal
húskészítmények, például sonka és kolbász

A sebbotulizmus az összes botulizmusos eset 20% -át teszi ki, és a CDC szerint a nyílt sebbe belépő botulizmus-spórák okozzák. Az ilyen típusú botulizmus előfordulási aránya az utóbbi években nőtt a kábítószer-használat miatt, mivel a spórák általában jelen vannak a heroinban és a kokainban.

A botulizmus nem kerül átadásra emberről emberre. A botulizmusmérgezés tüneteinek kiváltása érdekében az embereknek a spórákat vagy a toxint étel útján kell fogyasztaniuk, vagy a toxinnak sebbe kell kerülnie.

Hogyan diagnosztizálják a botulizmust?

Ha gyanítja, hogy Ön vagy valaki ismeretes botulizmusban van, azonnal forduljon orvoshoz. A korai diagnosztizálás és kezelés elengedhetetlen a túléléshez.

A botulizmus diagnosztizálására az orvos elvégzi a fizikai vizsgálatot, feljegyezve a botulizmus mérgezésének jeleit vagy tüneteit. Megkérdezik az elmúlt néhány napban elfogyasztott ételekről, mint lehetséges toxinforrásokról, és vajon más is ette-e ugyanazt az ételt. Arra is megkérdezik bármilyen sebet.

Csecsemőknél az orvos megvizsgálja a fizikai tüneteket is, és felteszi a kérdést minden ételről, amelyet a csecsemő evett, például mézre vagy kukoricaszirupra.

Orvosa vér- vagy székletmintákat is vehet a méreganyagok elemzése céljából. Ezeknek a teszteknek az eredménye azonban napokig is eltarthat, így a legtöbb orvos a tünetek klinikai megfigyelésére támaszkodik a diagnózis felállításához.

A botulizmus néhány tünete utánozhatja más betegségek és állapotok tüneteit. Orvosa további vizsgálatokat rendelhet más okok kizárására. Ezek a tesztek tartalmazhatnak:

elektromiográfia (EMG) az izomválasz értékelésére
képalkotó vizsgálatok a fej vagy az agy bármilyen belső károsodásának felismerésére
gerincfolyadék-teszt annak meghatározására, hogy az agy vagy a gerincvelő fertőzése vagy sérülése okoz-e tüneteket

Hogyan kezelik a botulizmust?

Az ételben és sebben előforduló botulizmus esetén az orvos a diagnosztizálás után a lehető leghamarabb antitoxint ad be. Csecsemőknél a botulizmus immunglobulin néven ismert kezelés blokkolja a vérben keringő neurotoxinok hatásait.

A botulizmus súlyos eseteiben légzésvédő készüléket kell használni, amely elősegíti a légzést. A gyógyulás hetekig vagy hónapokig tarthat. Súlyos esetekben hosszú távú kezelésre és rehabilitációra is szükség lehet. Van egy oltás a botulizmus ellen, de ez nem gyakori, mivel hatékonyságát még nem tesztelték teljesen, és vannak mellékhatásai.

Hogyan tudom megakadályozni a botulizmust?

A legtöbb esetben a botulizmust könnyű megelőzni. A következő megelőző intézkedésekkel csökkentheti kockázatát:

Ha otthoni konzervet készít, kövesse a megfelelő technikákat, biztosítva ezzel a megfelelő hő- és savas szintet.
Vigyázzon erjesztett halakra vagy más vízi vadállatokra.
Dobjon el minden, nyitott vagy dombos dobozt a kereskedelemben elkészített ételekről.
Hűtőszekrényben olajjal fokhagymával vagy gyógynövényekkel felitatva.
Az alumíniumfóliába főzött és becsomagolt burgonya oxigénmentes környezetet teremthet, ahol a botulizmus virágzhat. Azokat azonnal forró vagy hűtőszekrényben tartsa.
Az élelmiszerek 10 perces forralása megsemmisíti a botulizmus toxint.

Általános szabály, hogy soha nem szabad etetni csecsemőmézét vagy kukoricaszirupját, mivel ezek az ételek tartalmazhatnak Clostridium botulinum spórákat.