Mi a botulizmus?
A botulizmus (vagy botulizmusmérgezés) egy ritka, de nagyon súlyos betegség, amely élelmezéskor, szennyezett talajjal érintkezve vagy nyitott sebben terjed. Korai kezelés nélkül a botulizmus bénuláshoz, légzési nehézségekhez és halálhoz vezethet.
A botulizmus három fő típusa létezik:
- csecsemő botulizmus
- élelmiszerből származó botulizmus
- sebbotulizmus
A botulizmusmérgezés a Clostridium botulinum nevű baktériumok által termelt toxin miatt. Bár ezek a baktériumok nagyon gyakoriak, csak olyan körülmények között tudnak virágzni, ahol nincs oxigén. Bizonyos élelmiszer-források, például otthoni konzervek, hatékony táptalajt biztosítanak.
A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) szerint az Egyesült Államokban évente mintegy 145 botulizmusról számolnak be. A botulizmusmérgezõk kb. 3-5% -a hal meg.
Milyen tünetei vannak a botulizmusnak?
A botulizmus tünetei a kezdeti fertőzés után hat órától 10 nappal jelentkezhetnek. A csecsemőknél és az életen át terjedő botulizmus tünetei átlagosan 12 és 36 óra között jelennek meg a szennyezett ételek fogyasztása után.
A csecsemő botulizmusának korai jelei a következők:
- székrekedés
- táplálkozási nehézségek
- fáradtság
- ingerlékenység
- nyáladzás
- leeső szemhéjak
- gyenge sírás
- az izomgyengeség miatt a fej irányításának és hajlékony mozgásának elvesztése
- bénulás
Az ételben vagy sebben előforduló botulizmus jelei a következők:
- nyelési vagy beszédzavarok
- arcgyengeség az arc mindkét oldalán
- homályos látás
- leeső szemhéjak
- légzési nehézség
- hányinger, hányás és hasi görcsök (csak az élelmiszerből származó botulizmus esetén)
- bénulás
Melyek a botulizmus okai? Ki van veszélyben?
A CDC jelentése szerint a botulizmus eseteinek 65% -a csecsemőknél vagy 1 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. A csecsemő botulizmusa általában a szennyezett talajnak való kitettség eredménye, vagy a botulizmus spórákat tartalmazó ételek fogyasztása révén. A méz és a kukoricaszirup két példa az élelmiszerekre, amelyek szennyeződhetnek. Ezek a spórák nőhetnek a csecsemők bélrendszerében, felszabadítva a botulizmus toxint. Az idősebb gyermekek és felnőttek természetes védelmet nyújtanak, amelyek megakadályozzák a baktériumok növekedését.
A CDC szerint a botulizmus eseteinek kb. 15% -a élelmiszerből származik. Ezek lehetnek otthoni konzervek vagy kereskedelmi célú konzervek, amelyeket nem végeztek megfelelő feldolgozáson. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a botulizmus toxint a következőkben találták:
- tartósított, alacsony savtartalmú zöldségek, például cékla, spenót, gombák és zöldbab
- konzerv tonhalhal
- erjesztett, füstölt és sózott hal
- húskészítmények, például sonka és kolbász
A sebbotulizmus az összes botulizmusos eset 20% -át teszi ki, és a CDC szerint a nyílt sebbe belépő botulizmus-spórák okozzák. Az ilyen típusú botulizmus előfordulási aránya az utóbbi években nőtt a kábítószer-használat miatt, mivel a spórák általában jelen vannak a heroinban és a kokainban.
A botulizmus nem kerül átadásra emberről emberre. A botulizmusmérgezés tüneteinek kiváltása érdekében az embereknek a spórákat vagy a toxint étel útján kell fogyasztaniuk, vagy a toxinnak sebbe kell kerülnie.
Hogyan diagnosztizálják a botulizmust?
Ha gyanítja, hogy Ön vagy valaki ismeretes botulizmusban van, azonnal forduljon orvoshoz. A korai diagnosztizálás és kezelés elengedhetetlen a túléléshez.
A botulizmus diagnosztizálására az orvos elvégzi a fizikai vizsgálatot, feljegyezve a botulizmus mérgezésének jeleit vagy tüneteit. Megkérdezik az elmúlt néhány napban elfogyasztott ételekről, mint lehetséges toxinforrásokról, és vajon más is ette-e ugyanazt az ételt. Arra is megkérdezik bármilyen sebet.
Csecsemőknél az orvos megvizsgálja a fizikai tüneteket is, és felteszi a kérdést minden ételről, amelyet a csecsemő evett, például mézre vagy kukoricaszirupra.
Orvosa vér- vagy székletmintákat is vehet a méreganyagok elemzése céljából. Ezeknek a teszteknek az eredménye azonban napokig is eltarthat, így a legtöbb orvos a tünetek klinikai megfigyelésére támaszkodik a diagnózis felállításához.
A botulizmus néhány tünete utánozhatja más betegségek és állapotok tüneteit. Orvosa további vizsgálatokat rendelhet más okok kizárására. Ezek a tesztek tartalmazhatnak:
- elektromiográfia (EMG) az izomválasz értékelésére
- képalkotó vizsgálatok a fej vagy az agy bármilyen belső károsodásának felismerésére
- gerincfolyadék-teszt annak meghatározására, hogy az agy vagy a gerincvelő fertőzése vagy sérülése okoz-e tüneteket
Hogyan kezelik a botulizmust?
Az ételben és sebben előforduló botulizmus esetén az orvos a diagnosztizálás után a lehető leghamarabb antitoxint ad be. Csecsemőknél a botulizmus immunglobulin néven ismert kezelés blokkolja a vérben keringő neurotoxinok hatásait.
A botulizmus súlyos eseteiben légzésvédő készüléket kell használni, amely elősegíti a légzést. A gyógyulás hetekig vagy hónapokig tarthat. Súlyos esetekben hosszú távú kezelésre és rehabilitációra is szükség lehet. Van egy oltás a botulizmus ellen, de ez nem gyakori, mivel hatékonyságát még nem tesztelték teljesen, és vannak mellékhatásai.
Hogyan tudom megakadályozni a botulizmust?
A legtöbb esetben a botulizmust könnyű megelőzni. A következő megelőző intézkedésekkel csökkentheti kockázatát:
- Ha otthoni konzervet készít, kövesse a megfelelő technikákat, biztosítva ezzel a megfelelő hő- és savas szintet.
- Vigyázzon erjesztett halakra vagy más vízi vadállatokra.
- Dobjon el minden, nyitott vagy dombos dobozt a kereskedelemben elkészített ételekről.
- Hűtőszekrényben olajjal fokhagymával vagy gyógynövényekkel felitatva.
- Az alumíniumfóliába főzött és becsomagolt burgonya oxigénmentes környezetet teremthet, ahol a botulizmus virágzhat. Azokat azonnal forró vagy hűtőszekrényben tartsa.
- Az élelmiszerek 10 perces forralása megsemmisíti a botulizmus toxint.
Általános szabály, hogy soha nem szabad etetni csecsemőmézét vagy kukoricaszirupját, mivel ezek az ételek tartalmazhatnak Clostridium botulinum spórákat.
