Áttekintés
Az öregedéssel a csigolyák (gerinccsontok) hajlamosak lehasználódni. A csontos korongok és ízületek repedhetnek.
Ehhez nem kell sérülést szenvednie, például esni. Bármilyen csont kopása stressztörést okozhat.
Az idő azt is okozhatja, hogy a porc, a csontok közötti párna vékonyabbá váljon. A csontokat összekötő szalagok vastagabbak és kevésbé rugalmasak lehetnek.
Amikor ezek a változások a gerinc közepén alakulnak ki, az állapotot mellkasi spondilózisnak nevezik.
A gerinc mellkasi része a hát közepére vonatkozik. A gerincnek két további szakasza van a mellkasi régió tetején és alján.
A gerinc nyaki része a felső rész, amely magában foglalja a nyakat. Az ágyéki szakasz az alsó hát. Minden szakasz spondilózist tapasztalhat meg. A mellkasi spondilózis ritkábban fordul elő, mint az ágyéki vagy nyaki spondylosis.
A spondylosis a hát bármely részén olyan sportkárosodásból származhat, amely kis csonttörést okoz a csigolyán. A gyermekek és a tizenévesek különösen érzékenyek lehetnek erre a problémára, mivel a csontok még fejlődnek.
Melyek a tünetek?
A mellkasi spondylosis nem mindig vezet észlelhető tünetekhez. Ha igen, hajlamos merevnek vagy fájónak, vagy mindkettőnek.
Ha fájdalom van, gyakran az az oka, hogy a korongok változásai miatt egy vagy több ezeknek a gerinccsatornából származó idegekre nyomódnak. Például a szövet egy csomót képezhet egy stressztörés körül, hogy meggyógyítsa a csontot. De egy darab szövet nyomódhat a gerincidegek ellen, fájdalmat vagy egyéb tüneteket válthat ki.
A spondilózis a hát bármely részében, beleértve a mellkasi szakaszt is, fájdalmat okozhat, hogy lefelé sugárzzon a lábakba. A fájdalom súlyosbodhat az aktivitással, de a pihenéssel javulhat.
A lábad bizsergő vagy zsibbadhat. Megtapasztalhatja a karok és a lábak izomgyengeségét, valamint a járás nehézségeit.
A spondylosis másik szövődménye a spondylolisthesis, amelyben egy csigolyya előrecsúszik és az alatta lévõ csontra szorítja az ideget. Ezt a fájdalmas állapotot gyakran szorított idegnek nevezik. Nézze meg ezeket a gyakorlatokat a fájdalom enyhítésére.
Mi okozza?
A mellkasi spondilózis gyakran életkorral összefüggő egészségügyi állapot. Az elmúlt években növekszik az esélye, hogy valamilyen formában kialakuljon a spondilózis. Még a viszonylag egészséges emberek is tapasztalhatják a lemezes degenerációt.
Mivel kevesebb terhet ró a mellkasi gerincre, mint a hát többi részén, a mellkasi spondilózis általában azért alakul ki, mert először nyaki vagy ágyéki spondylosis volt. Amikor a hátad egyik részén problémák merülnek fel, a gerinc többi részén nagyobb a veszély.
Idősebb felnőtteknél a gerinc napi stresszje egyszerűen növekszik az idő múlásával. A spondilózis oka valójában a nehéz emelő és az aktív életmód kombinációja. Az oszteoporózis, egy csonthígító betegség, ami az életkorral is társul, hozzájárulhat a csigolyák stressztöréséhez.
A gerincnek a spondilózissal leggyakrabban társuló része a pars interarticularis elnevezésű szakasz. A pars összekapcsolja a csigolya hátoldalán lévõ két oldalsó ízületet. Még egy nagyon kicsi repedés is okozhat spondylosist.
A még növekvő és fejlődő csigolyákkal rendelkező fiatalok számára a labdarúgásból származó trauma vagy a tornaprogramból származó stressz spondilózishoz vezethet.
A genetika szintén szerepet játszhat. Lehet, hogy egy családból származik, ahol a gerinccsont vékonyabb.
Hogyan diagnosztizálják?
Ha egy fájó és merev hátlap zavarja a mindennapi működést, vagy megakadályozza, hogy aludjon, vagy élvezze a szokásos életminőségét, orvoshoz kell fordulnia.
Mivel a fájdalmat és bizsergést gyakran a fenékben és a lábakban érezik, nem mindig könnyű meghatározni a tünetek forrását. Lehet, hogy hajlandó krétázni az alsó hátfájás miatt, nem pedig törés vagy más probléma a gerinc mellkasi részén.
Kórtörténetének és jelenlegi tüneteinek összegyűjtése mellett az orvos valószínűleg röntgenfelvételeket is rendel, ha spondilózis gyanúja merül fel. A 60 év feletti felnőttek többségénél a spondilózis olyan tünetei vannak, amelyek röntgenfelvétel során megjelennek. A röntgen felfedi a csonttörések helyét és méretét.
Az MRI vizsgálatok részletes képet adhatnak a gerinc körüli idegekről és lágy szövetekről. Ha orvosa becsípett ideget gyanít, az MRI gyakran diagnosztizálja a problémát.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A kezelés célja általában a műtét elkerülése, ha lehetséges. A tünetek fájdalomcsillapító gyógyszerekkel és fizikoterápiával kezelhetők.
Ha azonban a mellkasi spondilózis ideget nyom, a műtét enyhítheti a nyomást. Sebészeti lehetőségek a következők:
- discectomia, amely eltávolítja a sérült korongot
- laminectomia, amely eltávolítja a csontszövedéket vagy a laminát, a gerinc hátulján található ívot
- laminoplasztika, amely megváltoztatja a réteg helyzetét, hogy több hely legyen az idegszövet számára a gerincén belül
- gerinc fúzió, amely összekapcsolja a gerinc részeit az átültetett csonttal, rudakkal vagy csavarokkal vagy anélkül, hogy elősegítse a két vagy több csont összekapcsolását
A hátsó merevítő segíthet stabilizálni a gerincét, akár műtét után, akár műtét helyett, miközben a törés önmagában gyógyul.
Menedzsment otthon
A pihenés lehet a legjobb a mellkasi spondilózis esetén, amíg jobban nem érzi magát. Ugyanakkor nem akarja túl sokáig lefeküdni. Ha hosszabb ideig lefekszik vagy ül, növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát a lábakban. A könnyű séta és egyéb tevékenységek hasznosak lehetnek, de kérjen tanácsot orvosától, mikor kezdje el és mennyi biztonságos.
Orvosa felírhat gyulladáscsökkentő gyógyszereket, valamint fájdalomcsillapítókat, ha műtétük volt. Ügyeljen arra, hogy minden alkalmazott gyógyszert orvosa szoros felügyelete alatt tartson.
Az állapotától függően és attól, hogy műtéten átesettél-e, lehet, hogy tartózkodnia kell a nehéz emelőktől és más olyan tevékenységektől, amelyek néhány hétről néhány hónapra meghajolást vagy lehajlást igényelnek.
Fizikoterápia és testmozgás
Amint orvosa megadja Önnek a kezdést, elkezdheti a hátát nyújtó és erősítő gyakorlatokat. Leginkább a fizikoterápia előnyeit élvezheti, amelynek során megtanulja a gerincbarát gyakorlatokra vonatkozó megfelelő technikát.
A mellkasi spondilózis gyakorlásakor ne feledje, hogy kövesse orvosa vagy gyógytornászának útmutatásait, és hagyja abba, ha fájdalmat tapasztal.
A gyakorlatnak a következőkre kell összpontosítania:
- testtartás
- mozgástartomány
- izom rugalmasság
- alapvető erő, mivel a has izmai segítik a gerinc stabilitását
- gerinc izom ereje
- súlykezelés
- keringés
- általános fitnesz
A maggerjesztő gyakorlatok, amelyek kritikusak a gerinc egészségének szempontjából, otthon is elvégezhetők. A medence dőlése egyszerű:
- Feküdjön a hátán, és hajlítsa meg térdét. Helyezze a lábát a padlóra.
- A hasi izmokkal húzza le a hasa gombot a gerinc felé.
- Tartsa ezt a pozíciót 10-15 másodpercig.
- Szünet és pihenjen néhány másodpercig.
- Ismételje meg 10-szer.
- Végezzen 3 sorozatot 10 ismétlésből.
Egy másik, a hát izmainak megerősítését segítő gyakorlatot hídnak hívnak:
- Feküdjön a hátán, és hajlítsa meg térdét. Helyezze a lábát a padlóra.
- Használja a fenék és a hát izmait, hogy emelje fel a csípőjét, miközben vállát laposan hagyja a padlón.
- Tartsa ezt a pozíciót 5 másodpercig.
- Lazítson és engedje le a csípőjét.
- Ismételje meg 10-szer.
- Végezzen 3 sorozatot 10 ismétlésből.
Az úszás egy alacsony hatású gyakorlat, amely elősegítheti a hát és a váll erősségét, a mozgástartományt és a rugalmasságot. A hidroterápia egy újabb medence alapú kezelés, amely enyhítheti a fájdalmat és meglazíthatja a feszes izmokat.
Mielőtt bármilyen terápiát vagy bármilyen testgyakorlati tervet elkezdene, győződjön meg arról, hogy zöld fényt kap az orvosától.
Mi a kilátás?
A gerinc és az izmok erősítésére, valamint a rugalmasságának fenntartására irányuló testmozgás akkor is fontos, ha nincs mellkasi spondilózis tünete. Ezek a gyakorlatok hozzájárulhatnak a hátproblémák megelőzéséhez vagy legalább késleltetéséhez.
Ha vannak tünetei, ne hagyja figyelmen kívül őket. Mutassa be őket egy gerinc szakemberre, és dolgozzon ki egy kezelési tervet, szem előtt tartva, hogy a műtétet utolsó lehetőségnek kell tekinteni. A tünetek figyelmen kívül hagyása hosszú távú neurológiai problémákhoz vezethet, ideértve a fájdalmat, zsibbadást és izomgyengeséget.
Diagnózis megszerzésével, valamint a fizikoterápia és más életmód-változások követésével évek óta élvezheti a hátfájást alig vagy egyáltalán nem.
