Mi a méhnyakrák?
A méhnyak a méh keskeny alsó része, amely a hüvelybe nyílik. Az emberi papillomavírus (HPV) szinte minden esetben méhnyakrákot okoz, amely gyakori nemi úton terjedő fertőzés. A becslések szerint évente körülbelül 14 millió új fertőzés fordul elő.
A legtöbb HPV-fertőzéssel rendelkező ember soha nem tapasztal tüneteket, és sok esetben kezelés nélkül elmúlik. A vírus bizonyos törzsei azonban megfertőzhetik a sejteket és olyan problémákat okozhatnak, mint a nemi szemölcsök vagy a rák.
A méhnyakrák volt az amerikai nők rákos halálának fő oka, ám ezt most a legkönnyebben megelőző női ráknak tekintik. A rendszeres Pap tesztek, HPV oltások és HPV tesztek megkönnyítették a méhnyakrák megelőzését. A méhnyakrák tüneteinek ismerete korai felismerést és gyorsabb kezelést is eredményezhet.
Méhnyakrák tünetei
Az embereknek ritkán vannak a méhnyakrák tünetei a korai szakaszában. Ezért annyira fontos rendszeres Pap-teszt elvégzése, hogy biztosítsák a korai daganatos elváltozások korai felismerését és kezelését. A tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a rákos sejtek a méhnyakrész felső rétegén keresztül növekednek az alatta lévő szövetbe. Ez akkor fordul elő, amikor a rákkeltő sejteket kezeletlenül hagyják, és invazív méhnyakrákká alakulnak ki.
Ezen a ponton az emberek olykor hibákat tapasztalnak jóindulatúakként, mint például a szabálytalan hüvelyi vérzés és a hüvelyi ürítés.
Szabálytalan vérzés
Az invazív méhnyakrák leggyakoribb tünete a szabálytalan hüvelyvérzés. A vérzés menstruációs időszakok között vagy szex után fordulhat elő. Időnként vércsíkos hüvelyváladékként jelentkezik, amelyet gyakran foltosodásként hagynak el.
Hüvelyi vérzés fordulhat elő postmenopauzális nőknél is, akiknél már nincs menstruáció. Ez soha nem normális, és figyelmeztető jele lehet a méhnyakráknak vagy más súlyos problémanak. Menjen orvoshoz, ha ez történik.
Hüvelyi ürítés
A vérzés mellett sok embernek is szokatlan hüvelyi ürülése van. A mentesítés lehet:
- fehér
- egyértelmű
- vizes
- barna
- rossz szaglás
- vérrel öblítve
Speciális tünetek
Noha a vérzés és a mentesítés a méhnyakrák korai jele lehet, a későbbi szakaszokban súlyosabb tünetek alakulnak ki. Az előrehaladott méhnyakrák tünetei a következők lehetnek:
- hát- vagy medencefájdalom
- vizelési vagy ürítési nehézségek
- az egyik vagy mindkét láb duzzanata
- fáradtság
- fogyás
A méhnyakrákért felelős HPV törzsek
A HPV szexuális kapcsolat útján terjed. A transzmisszió akkor fordul elő, amikor a fertőzött személy bőre vagy nyálkahártyái fizikailag érintkezésbe kerülnek egy nem fertőzött személy bőrével vagy nyálkahártyájával.
A legtöbb esetben a fertőzés nem okoz tüneteket, ami megkönnyíti a vírus öntudatlan átadását egy másik személy számára.
Több mint 40 különféle HPV törzs terjed tovább nemi úton, de a vírusnak csak néhány törzse látható tüneteket okoz. Például a 6. és a 11. törzs nemi szemölcsöket okoz, de rákot nem. A HPV számos különböző törzse okozhat rákot. Ugyanakkor csak két törzs, a 16. és a 18. törzs felelős a HPV-vel kapcsolatos rák legtöbb esetéért.
Ki van a veszélyben?
A figyelmeztető jelek, valamint a kockázatok ismerete növeli a méhnyakrák és a HPV korai felismerésének esélyét, mielőtt előrehaladták. A méhnyakrák kockázati tényezői a következők:
- magas kockázatú HPV fertőzés
- a fogamzásgátló tabletták hosszú távú orális használata
- gyengült immunrendszer
- az anya dietil-sztilbesztrol használatát terhesség alatt
A HPV kockázati tényezői a következők:
- nagy számú szexuális partner
- az első nemi közösülés fiatal korban
- gyengült immunrendszer
A HPV és méhnyakrák megelőzése
szűrés
A HPV elleni oltás az egyik legjobb megelőző intézkedés, a rendszeres Pap tesztek mellett, a méhnyakrák elleni védelem érdekében.
A Pap-teszt vagy kenet az egyik legmegbízhatóbb rák-szűrővizsgálat. Ezek a tesztek kimutathatják a rendellenes sejteket és a méhnyak előtti rákos változásait. A korai felismerés lehetővé teszi ezeknek a rendellenes sejteknek és változásoknak a kezelését, mielőtt rákgá alakulnának.
Orvosa elvégzheti a Pap kenetet a rutin rutinvizsgálat során. Ez magában foglalja a méhnyak megörökítését a sejtek mikroszkópos vizsgálat céljából történő gyűjtése céljából.
Az orvosok szintén elvégezhetnek HPV-tesztet, miközben pap-teszttel járnak. Ez magában foglalja a méhnyak megörökítését, majd a sejtek HPV-DNS-re vonatkozó bizonyítékainak vizsgálatát.
Oltás
A HPV elleni oltás 9–26 éves nők számára ajánlott a HPV fertőzés, méhnyakrák, valamint a nemi szemölcsök megelőzése érdekében. Csak akkor hatékony, ha az embereknek adják, még mielőtt a vírussal megfertőződnek. Ezért javasoljuk, hogy egy személy megkapja, mielőtt szexuálisan aktív.
A Gardasil az egyik ilyen oltás, amely védi a HPV két leggyakoribb magas kockázatú típusát, a 16. és a 18. törzset. Ez a két törzs a méhnyakrák 70% -áért felelős. Ezenkívül a 6. és 1. törzs ellen is véd, amelyek a nemi szemölcsök 90% -át okozzák.
Mivel a férfiak hordozhatnak HPV-t, beszélniük kell orvosukkal az oltásról. A CDC szerint tizenöt fiúkat és lányokat 11 vagy 12 éves korban kell oltani. Az oltást három felvétel sorozatában kapják nyolc hónapos időszak alatt. A fiatal nők 26 éves korig kaphatják a vakcinát, és a fiatal férfiak 21 éves kortól, ha még nem voltak kitéve a HPV-nek.
