Spot a tüdőn
A tüdőben lévő pont általában tüdőcsomóra utal. Ez egy kicsi, kerek növekedés a tüdőben, amely fehér foltként jelenik meg a képolvasás során. Jellemzően ezek a csomók átmérője kisebb, mint három centiméter (cm).
Ha orvosa tüdőcsomót lát mellkasröntgenben vagy CT-vizsgálatán, ne essen pánikba. A tüdőcsomók gyakoriak, és legtöbbjük jóindulatú vagy nem rákos.
Csomók találhatók az összes tüdő CT vizsgálat felén. Ha a tüdőcsomó rákos, a folt vagy a növekedés általában 3 cm-nél nagyobb, vagy más tulajdonságokkal rendelkezik, mint például szabálytalan alak.
A tüdőcsomók nem okoznak tüneteket. Lehet, hogy évekig csomó van a tüdején, és soha nem fogja tudni.
Ha a tüdőben lévő rák rákos, akkor a rák adott típusához kapcsolódó tünetek léphetnek fel. Például a tüdőrák által okozott növekedések tartós köhögést vagy légzési nehézségeket okozhatnak.
A tüdőcsomók okai
A nem rákos tüdőcsomók olyan állapotokból fejlődhetnek ki, amelyek gyulladást vagy hegszövet kialakulását idézik elő a tüdőben. A lehetséges okok a következők:
- tüdőfertőzések, például tüdő tuberkulózis, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz
- granulómák, amelyek olyan sejtcsomók, amelyek gyulladás miatt növekednek
- nem fertőző betegségek, amelyek nem rákos csomókat okoznak, mint például a szarkoidózis és a rheumatoid arthritis
- daganatok, amelyek rendellenes növekedések, amelyek jóindulatúak vagy rákosak lehetnek
- rákos daganatok, például tüdőrák, limfóma, szarkóma
- áttétes daganatok, amelyek a test más részeiről terjednek
A rák kockázata növekszik, ha:
- egy csomó nagy
- úgy tűnik, hogy a csomóknak vannak lebenyei vagy hegyes felületük
- Ön jelenlegi vagy volt dohányos
- családodban van tüdőrák
- azbesztnek vannak kitéve
- kórtörténetében van krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- 60 évesnél idősebb vagy
Következő lépések, miután egy helyet talált a tüdőben
Először tüdőcsomót lehet detektálni a mellkasröntgen segítségével. Ezt követően szükség lehet további tesztekre, hogy jobban jellemezze a csomót, hogy meghatározzák, hogy jóindulatú vagy rákos-e.
Orvosa kérheti kórtörténetét és a dohányzás előzményeit. Ezenkívül orvosának tudnia kell, hogy használt füst vagy környezeti vegyi anyagok vannak-e kitéve.
A folyamat első lépése a csomó méretének és alakjának megvizsgálása. Minél nagyobb a csomó és annál szabálytalanabb alakja, annál nagyobb a rákos kockázata.
A CT-vizsgálat tiszta képet ad a csomópontról, és további információt nyújthat az alakról, méretéről és helyéről. Ha a CT-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy csomó kicsi és sima, orvosa idővel ellenőrizheti a csomót, hogy megváltozzon-e annak mérete vagy alakja.
A CT-vizsgálatot rendszeres időközönként meg kell ismételnie. Ha a csomó nem növekszik nagyobbé, vagy nem változik két év alatt, akkor valószínű, hogy ez nem rák.
A CT-vizsgálaton kívül orvosa tuberkulinbőr-tesztet rendelhet a tuberkulózis ellenőrzésére. Azt is kérhetik, hogy vérvételre kerüljenek további vizsgálatokra, hogy kizárják az egyéb okokat.
A tüdőrák diagnosztizálása és kezelése
Ha orvosa úgy véli, hogy a tüdőcsomó rákos, akkor további vizsgálatokat rendelhet. A rák megerősítésére vagy kizárására használt diagnosztikai tesztek a következőket foglalják magukban:
- Pozitron-emissziós tomográfia (PET-vizsgálat): Ezek a képalkotó vizsgálatok radioaktív glükózmolekulákat használnak annak meghatározására, hogy a csomót alkotó sejtek gyorsan osztódnak-e.
- Biopszia: Orvosa biopsziát rendelhet, különösen, ha a PET-vizsgálat eredményei nem meggyőzőek. Ezen eljárás során szövetmintát vesznek a csomóból. Ezután mikroszkóp segítségével megvizsgálják a rákos sejteket.
Időnként ezt tű tűbiopsziával végezzük, amelyet a tüdő széle közelében helyezünk be a mellkas falán. Egy másik lehetőség egy bronchoszkópia, ahol az orvos a szájon vagy az orron keresztül beszúrja a hatóanyagot, és átjuttatja a nagy légutakon a sejtek összegyűjtésére.
Ha a tüdőcsomó rákos, az orvos a rák stádiuma és típusa alapján határozza meg a legjobb kezelési módot. A kezelési lehetőségek magukban foglalhatják a sugárterápiát vagy a kemoterápiát a rákos sejtek elpusztítására és megakadályozására. A kezelés magában foglalhatja a daganat eltávolítását szolgáló műtétet is.
Tüdőcsomók kilátásai
Az esetek többségében orvosa biztonságosan kijelentheti, hogy a csomó nem rák, ha annak mérete nem növekszik, és két év alatt kicsi marad. Ezen a ponton nincs szükség további tesztelésre.
Ha a csomó rákos és van csak egy, akkor valószínűleg még a korai szakaszban van, amikor a kezelés a gyógyulás legnagyobb esélyét nyújtja.
Egyes esetekben a rákos tüdőcsomó áttétet jelent egy rákból, amely a test másik részén kezdődött. Ha ez a helyzet, a kezelés az eredeti rákotól függ.
A tüdőcsomók egyéb okai a fertőzések, gyulladásos állapotok és jóindulatú daganatok vagy ciszták. Ha ezen állapotok valamelyike fennáll, orvosa javasolhatja az alapbetegségtől függő kezelést.
