Mi az ásítás?
A ásítás elsősorban a szája kinyitásának és a mély lélegeztetésnek a nem szándékos folyamata, a tüdő levegővel történő feltöltése. Nagyon természetes válasz a fáradtságra. Valójában az ásítást általában álmosság vagy fáradtság váltja ki.
Néhány ásítás rövid, mások néhány másodpercig tartanak, mielőtt egy nyitott szájú kilégzést végeznek. Az ásítás kísérteties vizes szemmel, nyújtással vagy hallható sóhajjal járhat.
A kutatók nem egészen biztosak abban, hogy miért ásítanak, de a gyakori kiváltó tényezők a fáradtság és az unalom. Ásítás akkor is előfordulhat, ha ásításról beszél, vagy lát vagy hall valaki más ásításáról.
Úgy gondolják, hogy a fertőző ásításnak köze lehet a társadalmi kommunikációhoz. Ezenkívül a Nemzetközi Alkalmazott és Alapvető Orvosi Kutatás Nemzetközi Folyóiratában megjelent 2013. évi tanulmány azt sugallja, hogy az ásítás elősegítheti az agy hőmérsékletének hűtését.
A túlzott ásítás olyan ásítás, amely percenként egynél többször fordul elő. Noha a túlzott ásítást általában álmosnak vagy unatkozásnak tulajdonítják, ez a mögöttes orvosi probléma tünete lehet.
Bizonyos körülmények vazovagális reakciót okozhatnak, amely túlzott ásításhoz vezet. Vazovagális reakció során fokozott aktivitás van a vagus idegben. Ez az ideg az agytól a torokig és a hasba fut.
Amikor a hüvelyideg aktívabbá válik, a pulzusszám és a vérnyomás jelentősen csökken. A reakció bármire utalhat, az alvási rendellenességtől a súlyos szívbetegségig.
A túlzott ásítás okai
A túlzott ásítás pontos oka nem ismert. Előfordulhat azonban az alábbiak eredményeként:
- álmosság, fáradtság vagy fáradtság
- alvászavarok, például alvási apnoe vagy narkolepszia
- a depresszió vagy szorongás kezelésére szolgáló gyógyszerek mellékhatásai, például a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k)
- vérzés a szívben vagy annak környékén
Bár kevésbé gyakori, a túlzott ásítás szintén jelezheti:
- agydaganat
- egy szívroham
- epilepszia
- sclerosis multiplex
- májelégtelenség
- a test nem tudja szabályozni a hőmérsékletet
Forduljon orvosához, ha észlelte az ásítás hirtelen növekedését, különösen, ha nyilvánvaló ok nélkül gyakran ásít. Csak az orvos tudja megállapítani, hogy a túlzott ásítás orvosi probléma eredményeként jelentkezik-e vagy sem.
A túlzott ásítás diagnosztizálása
A túlzott ásítás okának azonosítása érdekében orvosa először felkérheti Önt az alvási szokásokra. Gondoskodni fognak arról, hogy megfelelő nyugodt alvást kapjon. Ez segíthet nekik meghatározni, hogy a túlzott ásítás a fáradtság vagy az alvási rendellenesség miatt következik be.
Az alvásprobléma kiküszöbölése után orvosa diagnosztikai teszteket végez, hogy megtalálja a túlzott ásítás másik lehetséges okát.
Az elektroencephalogram (EEG) az egyik használható teszt. Az EEG az agy elektromos aktivitását méri. Segítheti orvosát az epilepsziának és az agyt érintő egyéb állapotok diagnosztizálásában.
Orvosa MR-vizsgálatot is rendelhet. Ez a teszt erős mágneseket és rádióhullámokat használ a test részletes képeinek elkészítéséhez, amely segíthet az orvosoknak a test felépítésében és a test felépítésében.
Ezeket a képeket gyakran használják gerincvelő és agyi rendellenességek, például daganatok és sclerosis multiplex diagnosztizálására. Az MRI-vizsgálat szintén hasznos a szív működésének értékeléséhez és a szívproblémák kimutatásához.
A túlzott ásítás kezelése
Ha a gyógyszerek túlzottan ásítanak, orvosa javasolhat alacsonyabb adagot. Győződjön meg róla, hogy megbeszélte ezt orvosával, mielőtt bármilyen változtatást végrehajtana gyógyszereiben. Soha ne hagyja abba a gyógyszerek szedését orvosa jóváhagyása nélkül.
Ha alvási rendellenesség miatt túlzott ásítás történik, orvosa alvást segítő gyógyszereket vagy technikákat javasolhat a nyugodtabb alváshoz. Ezek magukban foglalhatják:
- légzőkészülék használatával
- testmozgás a stressz csökkentésére
- a szokásos alvási ütemterv betartása
Ha a túlzott ásítás egy súlyos betegség, például epilepszia vagy májelégtelenség tünete, akkor a mögöttes problémát azonnal kezelni kell.
