Tüdőfibrózis: Meghatározás és Betegoktatás

2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18

A tüdőfibrózis olyan állapot, amely tüdő hegesedést és merevséget okoz. Ez megnehezíti a légzést. Megakadályozhatja, hogy a szervezet elegendő mennyiségű oxigént kapjon, és végül légzési elégtelenséghez, szívelégtelenséghez vagy más komplikációkhoz vezethet.

A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a tüdőirritáló hatásnak, például bizonyos vegyi anyagoknak, a dohányzásnak és a fertőzéseknek való kitettség kombinációja, valamint a genetika és az immunrendszer aktivitása kulcsszerepet játszanak a tüdőfibrózisban.

Egyszer azt hitték, hogy az állapotot gyulladás okozza. A tudósok szerint a tüdőben rendellenes gyógyulási folyamat következik be, amely hegesedéshez vezet. A jelentős tüdőhegesedés kialakulása végül tüdőfibrózisgá válik.

Melyek a tüdőfibrózis tünetei?

Lehet, hogy tüdőfibrózisában van egy ideig tünetek nélkül. Légzési nehézség általában az első tünet, amely kialakul.

Egyéb tünetek lehetnek:

• száraz, szaggató köhögés, amely krónikus (hosszú távú)
• gyengeség
• fáradtság
• a körmök hajlítása, amit klubbimbásnak hívnak
• fogyás
• mellkasi kellemetlenség

Mivel ez a betegség általában az idősebb felnőtteket érinti, a korai tünetek gyakran nem igazodnak az életkorhoz vagy a testmozgás hiányához.

A tünetek kezdetben enyhéknek tűnhetnek, és az idő múlásával előrehaladhatnak. A tünetek személyenként változhatnak. Egyes tüdőfibrózisban szenvedők nagyon gyorsan megbetegednek.

Mi okozza a tüdőfibrózist?

A tüdőfibrózis okait több kategóriára lehet osztani:

• autoimmun betegség
• fertőzések
• környezeti expozíció
• gyógyszerek
• idiopátiás (ismeretlen)
• genetika

Autoimmun betegség

Az autoimmun betegségek a szervezet immunrendszerét támadják meg. Az olyan autoimmun állapotok, amelyek tüdőfibrózishoz vezethetnek:

• rheumatoid arthritis
• lupus erythematosus, amelyet általában lupusnak hívnak
• scleroderma
• polimyositis
• dermatomyositis
• vasculitis

fertőzések

A következő típusú fertőzések tüdőfibrózist okozhatnak:

• bakteriális fertőzések
• vírusos fertőzések, amelyek hepatitis C, adenovírus, herpesz vírus és más vírusok eredményeként alakulnak ki

Környezeti expozíció

A környezeti vagy munkahelyi dolgoknak való kitettség szintén hozzájárulhat a tüdőfibrózishoz. Például a cigarettafüst számos vegyi anyagot tartalmaz, amelyek károsíthatják az Ön tüdejét és vezethetnek ehhez a betegséghez.

A tüdőt károsító egyéb dolgok a következők:

• azbeszt rostok
• gabonapor
• szilikapor
• bizonyos gázok
• sugárzás

Gyógyszerek

Egyes gyógyszerek szintén növelik a tüdőfibrózis kialakulásának kockázatát. Ha rendszeresen szedi ezeket a gyógyszereket, akkor az orvos szoros ellenőrzését igényelheti.

• kemoterápiás gyógyszerek, például ciklofoszfamid
• antibiotikumok, mint például a nitrofurantoin (Macrobid) és a szulfasalazin (Azulfidin)
• szívgyógyszerek, például amiodaron (Nexterone)
• biológiai gyógyszerek, például adalimumab (Humira) vagy etanercept (Enbrel)

idiopátiás

Sok esetben a tüdőfibrózis pontos oka ismeretlen. Ebben az esetben az állapotot idiopathiás pulmonális fibrosisnak (IPF) hívják.

Az American Lung Association szerint a tüdőfibrózisban szenvedő emberek többségének IPF-je van.

Genetika

A Pulmonary Fibrosis Alapítvány szerint az IPF-ben szenvedő emberek kb. 3-20% -ának van egy másik családtagja, amely tüdőfibrózisban szenved. Ezekben az esetekben családi tüdőfibrózisnak vagy családi intersticiális tüdőgyulladásnak nevezik.

A kutatók egyes géneket összekapcsolták a betegséggel, és a genetika szerepének kutatása folyamatban van.

Ki veszélyezteti a tüdőfibrózist?

Valószínűbb, hogy tüdőfibrózist diagnosztizálnak, ha:

• férfi
• 40 és 70 év közöttiek
• korábban dohányzott
• családi állapotuk van a betegségről
• az állapothoz kapcsolódó autoimmun rendellenességgel rendelkezik
• szedtek bizonyos betegséggel kapcsolatos gyógyszereket
• rákkezelésen estek át, különös tekintettel a mellkas sugárzására
• megnövekedett kockázattal járó foglalkozásban végzett munka, például bányászat, mezőgazdaság vagy építőipar

Hogyan diagnosztizálják a tüdőfibrózist?

A tüdőfibrózis a létező több mint 200 típusú tüdőbetegség egyike. Mivel nagyon sokféle tüdőbetegség létezik, orvosának nehézségekbe ütközhet abban, hogy tüdőfibrózisa okozza tüneteit.

A Tüdőfibrózis Alapítvány felmérése során a válaszadók 55% -a jelezte, hogy valamikor tévesen diagnosztizálták őket. A leggyakoribb téves diagnózis az asztma, tüdőgyulladás és hörghurut volt.

A legfrissebb útmutatások alapján becslések szerint jelenleg 3-ban tüdőfibrózisban szenvedő betegnél kettő biopsia nélkül diagnosztizálható.

A klinikai információk és a mellkas speciális CT-vizsgálatának eredményeinek kombinálásával orvosa nagyobb valószínűséggel fog pontosan diagnosztizálni Önt.

Ha a diagnózis nem egyértelmű, szövetmintára vagy biopsziára lehet szükség.

Számos módszer létezik a műtéti tüdőbiopszia elvégzésére, így orvosa javasolja, melyik eljárás a legmegfelelőbb az Ön számára.

Orvosa számos egyéb eszközt is használhat a tüdőfibrózis diagnosztizálására vagy egyéb állapotok kizárására. Ezek magukban foglalhatják:

• pulzus-oximetria, a vér oxigénszintjének nem invazív tesztje
• vérvizsgálatok autoimmun betegségek, fertőzések és vérszegénység felkutatására
• artériás vérgáz-teszt a vér oxigénszintjének pontosabb meghatározására
• köpetmintát a fertőzés jeleinek ellenőrzésére
• tüdőfunkciós teszt a tüdő kapacitásának mérésére
• echokardiogram vagy szívstressz-teszt annak megállapítására, hogy a szívprobléma okozza-e a tüneteket

Hogyan kezelik a tüdőfibrózist?

Orvosa nem tudja megfordítani a tüdő hegesedését, de kezelést írhat elő a légzés javítása és a betegség progressziójának lassítása érdekében.

Az alábbi kezelések néhány példát jelentenek a tüdőfibrózis kezelésére alkalmazott lehetőségekre:

• kiegészítő oxigén
• prednizon, az immunrendszer elnyomására és a gyulladás csökkentésére
• azatioprin (immuran) vagy mikofenolát (CellCept) az immunrendszer elnyomására
• pirfenidon (Esbriet) vagy nintedanib (Ofev), antifibrotikus gyógyszerek, amelyek gátolják a hegesedést a tüdőben

Orvosa javasolhatja a tüdő rehabilitációt is. Ez a kezelés magában foglalja a testmozgás, az oktatás és a támogatás programját, amely segít megtanulni, hogyan kell könnyebben lélegezni.

Orvosa arra is ösztönözheti Önt, hogy változtasson életmódjában. Ezek a változások a következőket foglalhatják magukban:

• Kerülje a használt füstöt, és lépjen fel a dohányzásról való leszokáshoz. Ez elősegítheti a betegség előrehaladását és megkönnyíti a légzést.
• Egyél jól kiegyensúlyozott étrendet.
• Kövesse az orvos útmutatása alapján kidolgozott gyakorlati tervet.
• Pihenjen megfelelően, és kerülje el a túlzott stresszt.

A súlyos betegségben szenvedő, 65 év alatti személyeknél tüdőátültetés ajánlható.

Mi a kilátás a tüdőfibrózisban szenvedő emberek számára?

A tüdőfibrózis sebessége az emberek tüdejénél változó. A hegesedés nem visszafordítható, de orvosa kezelést javasolhat az Ön állapotának előrehaladásának csökkentésére.

A betegség számos szövődményt okozhat, ideértve a légzési elégtelenséget is. Ez akkor fordul elő, amikor a tüdő már nem működik megfelelően, és nem tud elegendő oxigént juttatni a véréhez.

A tüdőfibrózis szintén növeli a tüdőrák kockázatát.

Tippek a megelőzéshez

A tüdőfibrózis egyes eseteit nem lehet megelőzni. Más esetek kapcsolódnak a kontrollálható környezeti és viselkedési kockázati tényezőkhöz. Kövesse ezeket a tippeket, hogy csökkentse a betegség kockázatát:

• Kerülje a dohányzást.
• Kerülje a használt füstöt.
• Viseljen maszkot vagy más légzőkészüléket, ha káros vegyi anyagokkal dolgozik.

Ha légzési nehézségei vannak, egyeztessen egyeztetéssel orvosával. A korai diagnosztizálás és kezelés javíthatja a sok tüdőbetegséggel, beleértve a tüdőfibrózist is szenvedő emberek hosszú távú kilátásait.