A tüdőfibrózis olyan állapot, amely tüdő hegesedést és merevséget okoz. Ez megnehezíti a légzést. Megakadályozhatja, hogy a szervezet elegendő mennyiségű oxigént kapjon, és végül légzési elégtelenséghez, szívelégtelenséghez vagy más komplikációkhoz vezethet.
A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a tüdőirritáló hatásnak, például bizonyos vegyi anyagoknak, a dohányzásnak és a fertőzéseknek való kitettség kombinációja, valamint a genetika és az immunrendszer aktivitása kulcsszerepet játszanak a tüdőfibrózisban.
Egyszer azt hitték, hogy az állapotot gyulladás okozza. A tudósok szerint a tüdőben rendellenes gyógyulási folyamat következik be, amely hegesedéshez vezet. A jelentős tüdőhegesedés kialakulása végül tüdőfibrózisgá válik.
Melyek a tüdőfibrózis tünetei?
Lehet, hogy tüdőfibrózisában van egy ideig tünetek nélkül. Légzési nehézség általában az első tünet, amely kialakul.
Egyéb tünetek lehetnek:
- száraz, szaggató köhögés, amely krónikus (hosszú távú)
- gyengeség
- fáradtság
- a körmök hajlítása, amit klubbimbásnak hívnak
- fogyás
- mellkasi kellemetlenség
Mivel ez a betegség általában az idősebb felnőtteket érinti, a korai tünetek gyakran nem igazodnak az életkorhoz vagy a testmozgás hiányához.
A tünetek kezdetben enyhéknek tűnhetnek, és az idő múlásával előrehaladhatnak. A tünetek személyenként változhatnak. Egyes tüdőfibrózisban szenvedők nagyon gyorsan megbetegednek.
Mi okozza a tüdőfibrózist?
A tüdőfibrózis okait több kategóriára lehet osztani:
- autoimmun betegség
- fertőzések
- környezeti expozíció
- gyógyszerek
- idiopátiás (ismeretlen)
- genetika
Autoimmun betegség
Az autoimmun betegségek a szervezet immunrendszerét támadják meg. Az olyan autoimmun állapotok, amelyek tüdőfibrózishoz vezethetnek:
- rheumatoid arthritis
- lupus erythematosus, amelyet általában lupusnak hívnak
- scleroderma
- polimyositis
- dermatomyositis
- vasculitis
fertőzések
A következő típusú fertőzések tüdőfibrózist okozhatnak:
- bakteriális fertőzések
- vírusos fertőzések, amelyek hepatitis C, adenovírus, herpesz vírus és más vírusok eredményeként alakulnak ki
Környezeti expozíció
A környezeti vagy munkahelyi dolgoknak való kitettség szintén hozzájárulhat a tüdőfibrózishoz. Például a cigarettafüst számos vegyi anyagot tartalmaz, amelyek károsíthatják az Ön tüdejét és vezethetnek ehhez a betegséghez.
A tüdőt károsító egyéb dolgok a következők:
- azbeszt rostok
- gabonapor
- szilikapor
- bizonyos gázok
- sugárzás
Gyógyszerek
Egyes gyógyszerek szintén növelik a tüdőfibrózis kialakulásának kockázatát. Ha rendszeresen szedi ezeket a gyógyszereket, akkor az orvos szoros ellenőrzését igényelheti.
- kemoterápiás gyógyszerek, például ciklofoszfamid
- antibiotikumok, mint például a nitrofurantoin (Macrobid) és a szulfasalazin (Azulfidin)
- szívgyógyszerek, például amiodaron (Nexterone)
- biológiai gyógyszerek, például adalimumab (Humira) vagy etanercept (Enbrel)
idiopátiás
Sok esetben a tüdőfibrózis pontos oka ismeretlen. Ebben az esetben az állapotot idiopathiás pulmonális fibrosisnak (IPF) hívják.
Az American Lung Association szerint a tüdőfibrózisban szenvedő emberek többségének IPF-je van.
Genetika
A Pulmonary Fibrosis Alapítvány szerint az IPF-ben szenvedő emberek kb. 3-20% -ának van egy másik családtagja, amely tüdőfibrózisban szenved. Ezekben az esetekben családi tüdőfibrózisnak vagy családi intersticiális tüdőgyulladásnak nevezik.
A kutatók egyes géneket összekapcsolták a betegséggel, és a genetika szerepének kutatása folyamatban van.
Ki veszélyezteti a tüdőfibrózist?
Valószínűbb, hogy tüdőfibrózist diagnosztizálnak, ha:
- férfi
- 40 és 70 év közöttiek
- korábban dohányzott
- családi állapotuk van a betegségről
- az állapothoz kapcsolódó autoimmun rendellenességgel rendelkezik
- szedtek bizonyos betegséggel kapcsolatos gyógyszereket
- rákkezelésen estek át, különös tekintettel a mellkas sugárzására
- megnövekedett kockázattal járó foglalkozásban végzett munka, például bányászat, mezőgazdaság vagy építőipar
Hogyan diagnosztizálják a tüdőfibrózist?
A tüdőfibrózis a létező több mint 200 típusú tüdőbetegség egyike. Mivel nagyon sokféle tüdőbetegség létezik, orvosának nehézségekbe ütközhet abban, hogy tüdőfibrózisa okozza tüneteit.
A Tüdőfibrózis Alapítvány felmérése során a válaszadók 55% -a jelezte, hogy valamikor tévesen diagnosztizálták őket. A leggyakoribb téves diagnózis az asztma, tüdőgyulladás és hörghurut volt.
A legfrissebb útmutatások alapján becslések szerint jelenleg 3-ban tüdőfibrózisban szenvedő betegnél kettő biopsia nélkül diagnosztizálható.
A klinikai információk és a mellkas speciális CT-vizsgálatának eredményeinek kombinálásával orvosa nagyobb valószínűséggel fog pontosan diagnosztizálni Önt.
Ha a diagnózis nem egyértelmű, szövetmintára vagy biopsziára lehet szükség.
Számos módszer létezik a műtéti tüdőbiopszia elvégzésére, így orvosa javasolja, melyik eljárás a legmegfelelőbb az Ön számára.
Orvosa számos egyéb eszközt is használhat a tüdőfibrózis diagnosztizálására vagy egyéb állapotok kizárására. Ezek magukban foglalhatják:
- pulzus-oximetria, a vér oxigénszintjének nem invazív tesztje
- vérvizsgálatok autoimmun betegségek, fertőzések és vérszegénység felkutatására
- artériás vérgáz-teszt a vér oxigénszintjének pontosabb meghatározására
- köpetmintát a fertőzés jeleinek ellenőrzésére
- tüdőfunkciós teszt a tüdő kapacitásának mérésére
- echokardiogram vagy szívstressz-teszt annak megállapítására, hogy a szívprobléma okozza-e a tüneteket
Hogyan kezelik a tüdőfibrózist?
Orvosa nem tudja megfordítani a tüdő hegesedését, de kezelést írhat elő a légzés javítása és a betegség progressziójának lassítása érdekében.
Az alábbi kezelések néhány példát jelentenek a tüdőfibrózis kezelésére alkalmazott lehetőségekre:
- kiegészítő oxigén
- prednizon, az immunrendszer elnyomására és a gyulladás csökkentésére
- azatioprin (immuran) vagy mikofenolát (CellCept) az immunrendszer elnyomására
- pirfenidon (Esbriet) vagy nintedanib (Ofev), antifibrotikus gyógyszerek, amelyek gátolják a hegesedést a tüdőben
Orvosa javasolhatja a tüdő rehabilitációt is. Ez a kezelés magában foglalja a testmozgás, az oktatás és a támogatás programját, amely segít megtanulni, hogyan kell könnyebben lélegezni.
Orvosa arra is ösztönözheti Önt, hogy változtasson életmódjában. Ezek a változások a következőket foglalhatják magukban:
- Kerülje a használt füstöt, és lépjen fel a dohányzásról való leszokáshoz. Ez elősegítheti a betegség előrehaladását és megkönnyíti a légzést.
- Egyél jól kiegyensúlyozott étrendet.
- Kövesse az orvos útmutatása alapján kidolgozott gyakorlati tervet.
- Pihenjen megfelelően, és kerülje el a túlzott stresszt.
A súlyos betegségben szenvedő, 65 év alatti személyeknél tüdőátültetés ajánlható.
Mi a kilátás a tüdőfibrózisban szenvedő emberek számára?
A tüdőfibrózis sebessége az emberek tüdejénél változó. A hegesedés nem visszafordítható, de orvosa kezelést javasolhat az Ön állapotának előrehaladásának csökkentésére.
A betegség számos szövődményt okozhat, ideértve a légzési elégtelenséget is. Ez akkor fordul elő, amikor a tüdő már nem működik megfelelően, és nem tud elegendő oxigént juttatni a véréhez.
A tüdőfibrózis szintén növeli a tüdőrák kockázatát.
Tippek a megelőzéshez
A tüdőfibrózis egyes eseteit nem lehet megelőzni. Más esetek kapcsolódnak a kontrollálható környezeti és viselkedési kockázati tényezőkhöz. Kövesse ezeket a tippeket, hogy csökkentse a betegség kockázatát:
- Kerülje a dohányzást.
- Kerülje a használt füstöt.
- Viseljen maszkot vagy más légzőkészüléket, ha káros vegyi anyagokkal dolgozik.
Ha légzési nehézségei vannak, egyeztessen egyeztetéssel orvosával. A korai diagnosztizálás és kezelés javíthatja a sok tüdőbetegséggel, beleértve a tüdőfibrózist is szenvedő emberek hosszú távú kilátásait.
