Az idegrendszer a test fő kommunikációs hálózata. Az endokrin rendszerrel együtt irányítja és fenntartja a test különféle funkcióit. Ezenkívül elősegíti a környezettel való interakciót.
Az idegrendszer egy ideg- és idegsejt-hálózatból áll, amelyek üzeneteket szállítanak az agyba, a gerincvelőbe és a test többi részébe.
Az ideg egy szálköteg, amely üzeneteket fogad és küld a test és az agy között. Az üzeneteket az idegeket alkotó sejtek kémiai és elektromos változásaival továbbítják.
Szóval, hány ilyen ideg van a testében? Bár senki nem tudja pontosan, biztonságos azt mondani, hogy az embereknek több száz idege van - és több milliárd idegsejtje van! - fejünk tetejétől a lábujjak hegyéig.
Olvassa tovább, hogy többet megtudjon a számozott és elnevezett koponya- és gerincidegekről, valamint arról, hogy az idegselek miként állnak, és néhány szórakoztató tényről az idegrendszerről.
Idegek a testben
Az idegrendszer szervezete
Az idegrendszered két részből áll:
- Központi idegrendszer (CNS): A központi idegrendszer a test irányító központja, amelyet az agy és a gerincvelő alkot. Az agy védett a koponyán belül, míg a csigolyák védik a gerincvelőt.
- Perifériás idegrendszer (PNS): A PNS idegekből áll, amelyek elágaznak a központi idegrendszeréből. Az idegek axoncsomók, amelyek együtt működnek a jelek továbbításában.
A PNS tovább bontható szenzoros és motoros megoszlásokra:
- Az érzékszervi megosztás továbbítja információkat a test belsejéből és kívül egyaránt a központi idegrendszerbe. Ide tartoznak például a fájdalom, a szagok és a látnivalók.
- A motoros megosztás a CNS-től olyan jeleket kap, amelyek fellépést okoznak. Ezek a tevékenységek önkéntesek lehetnek, mint például a kar mozgatása, vagy önkéntesek, például az izom összehúzódások, amelyek elősegítik az étel átvitelét az emésztőrendszeren.
Agyidegek
A koponya idegek a PNS része. 12 pár agyideg van.
A koponyai idegek érzékszervi, motoros vagy mindkettővel rendelkezhetnek. Például:
- A szaglás ideg szenzoros funkcióval rendelkezik. A szagokkal kapcsolatos információkat továbbítja az agyba.
- Az oculomotor ideg motoros funkcióval rendelkezik. Ez irányítja a szem mozgását.
- Az arcideg mind szenzoros, mind motoros funkcióval rendelkezik. Ez továbbítja az ízérzetet a nyelvéből, és ellenőrzi az arc néhány izmainak mozgását is.
A koponya idegek az agyból származnak, és kifelé haladnak a fejedhez, az arcodhoz és a nyakához. Kivétel ez alól a vagus ideg, amely a leghosszabb agyideg. Ez a test sok területéhez kapcsolódik, beleértve a torkot, a szívet és az emésztőrendszert.
Gerincidegek
A gerincidegek szintén a PNS részei. Elágaznak a gerincvelődből. 31 pár gerincideg van. A gerinc területe szerint vannak csoportosítva, amelyhez társulnak.
A gerincidegnek mind szenzoros, mind motoros funkciója van. Ez azt jelenti, hogy mind szenzoros információkat küldhetnek a központi idegrendszerre, mind pedig parancsokat továbbíthatnak a központi idegrendszerről a test perifériájára.
A gerincidegeket dermatomákkal is összekapcsolják. A dermatom a bőr egy speciális területe, amelyet egyetlen gerincideg szolgál ki. Az egyik gerincideg kivételével az érzékszervi információkat erről a területről továbbítja a központi idegrendszerbe.
Szóval hány ideg együtt?
Több száz perifériás ideg van az egész testben. A sok szenzoros ideg, amely a bőrről és a belső szervekből érzi az érzést, összeolvad, és a koponya és a gerinc idegeinek szenzoros ágait képezi.
A koponya- és a gerincideg motoros részei kisebb idegekre oszlanak, amelyek még kisebb idegekre osztódnak. Tehát az egyik gerinc- vagy agyideg megoszlik 2–30 perifériás idegre.
Mi alkotja az idegsejtet?
Az idegsejtjeitek idegimpulzusokat vezetnek. Három részből áll:
- Sejttest: Hasonlóan a test többi sejtéhez, ez a terület különféle sejtkomponenseket tartalmaz, mint például a mag.
- Dendritek: A dendritek a sejttest kiterjesztései. Más neuronoktól érkeznek jelek. A dendritek száma egy neuronon változhat.
- Axon: Az axon a sejttestből is kinyúlik. Jellemzően hosszabb, mint a dendritek, és jeleket továbbít a sejttestből, ahol más idegsejtek is vehetik őket. Az axonokat gyakran egy mielin nevű anyag borítja, amely segít megvédeni és szigetelni az axont.
Az agyad önmagában körülbelül 100 milliárd neuront tartalmaz (bár egy kutató szerint ez az érték közel áll a 86 milliárdhoz).
Mit csinálnak az idegek?
Tehát hogyan működnek pontosan az idegsejtek? Vizsgáljuk meg az alábbiakban az egyik típusú neuronjelzést:
- Amikor az idegsejtek egy másik neuront jeleznek, akkor az elektromos impulzus továbbadódik az axon hosszában.
- Az axon végén az elektromos jel kémiai jellé alakul. Ez a neurotranszmittereknek nevezett molekulák felszabadulásához vezet.
- A neurotranszmitterek áthidalják a szinapszisnak nevezett rést az axon és a következő neuron dendritjei között.
- Amikor a neurotranszmitterek kötődnek a következő neuron dendritéhez, a kémiai jel ismét elektromos jelré alakul át, és meghaladja a neuron hosszát.
Az idegeket axoncsomagok alkotják, amelyek együtt működnek a CNS és a PNS közötti kommunikáció megkönnyítésében. Fontos megjegyezni, hogy a „perifériás ideg” valójában a PNS-re utal. Az axonkötegeket a CNS-ben „traktáknak” nevezzük.
Ha az idegek sérültek vagy nem jelzik megfelelően, idegrendszeri rendellenesség alakulhat ki. A neurológiai rendellenességek széles skálája létezik, és ezeknek számos oka van. Néhány esetleg ismeri a következőket:
- epilepszia
- sclerosis multiplex
- Parkinson kór
- Alzheimer kór
Nem számít a hosszúság?
A neuron axonjának hossza változhat. Néhány lehet, hogy elég kicsi, mások pedig akár egy méter hosszú is.
Hasonlóképpen, az idegek mérete is változhat. Amint a PNS elágazik, az idegei általában kisebbek lesznek.
Az ülőideg a test legnagyobb idege. A hát alsó részén kezdődik és egészen a lábának sarkáig halad.
Lehet, hogy hallottál az isiászia nevű betegségről, amelyben a fájdalmas érzések az alsó hátán és a lábad alatt sugárznak. Ez akkor fordul elő, amikor az ülőideg összenyomódott vagy irritált.
Érdekes tények az idegrendszerről
Olvassa tovább az alábbiakban néhány gyorsabb, szórakoztató tényt az idegrendszerről.
1. Az idegek elektromos impulzusai mérhetők
Valójában egy idegimpulzus alatt körülbelül 110 millivolt nettó változás következik be az axonmembránon.
2. Az idegimpulzusok gyorsak
Másodpercenként akár 100 méter sebességgel is haladhatnak.
3. A neuronok nem mennek keresztül sejtosztódáson
Ez azt jelenti, hogy ha megsemmisülnek, akkor nem cserélhetők ki. Ez az egyik oka annak, hogy az idegrendszer sérülései ilyen súlyosak lehetnek.
4. Valójában nem az agyad mindössze 10% -át használja fel
Az agyad különböző részekre van felosztva, mindegyik különböző funkcióval. Ezeknek a funkcióknak az integrálása elősegíti a belső és a külső inger észlelését és azokra reagálást.
5. Az agyad sok energiát fogyaszt
Az agyad körülbelül három kiló súlyú. Ez kicsi az általános testtömeghez képest, de a Smithsonian Institute szerint az agyad az oxigénellátásának és a véráramának 20% -át kapja meg.
6. A koponya nem az egyetlen, amely védi az agyát
A vér-agy gátnak nevezett speciális gát megakadályozza a vérben lévő káros anyagok bejutását az agyba.
7. Rengeteg neurotranszmitterrel rendelkezik
Mivel az első neurotranszmittert 1926-ban fedezték fel, több mint 100 anyagot vontak be az idegek közötti jelátvitelbe. Egy pár, akit máris ismerhet meg, a dopamin és a szerotonin.
8. Az idegrendszeri károsodások helyrehozásának lehetséges módszerei különféleek
A kutatók keményen dolgoznak az idegrendszer károsodásának orvoslására. Néhány módszer magában foglalja, de nem korlátozódik ezekre, a növekedést elősegítő sejtek, a specifikus növekedési faktorok vagy akár az őssejtek kiegészítését az idegszövet regenerációjának vagy helyreállításának elősegítése érdekében.
9. A hüvelyideg stimulálása segíthet epilepsziában és depresszióban
Ezt olyan készülékkel hajtják végre, amely elektromos jeleket küld a vagusidegnek. Ez viszont jeleket továbbít az agy meghatározott részeire.
A vagus idegstimuláció segíthet csökkenteni a rohamok számát bizonyos típusú epilepsziában szenvedő embereknél. Idővel javíthatja a depresszió tüneteit azokban az emberekben is, akiknek depressziója nem reagált más kezelésekre. Hatékonyságát olyan körülmények között vizsgálják, mint a fejfájás és a rheumatoid arthritis.
10. Van egy idegrendszer, amely a zsírszövethez kapcsolódik
Egy 2015. évi egerekkel végzett vizsgálat képalkotó eljárást használt a zsírszövet körülvevő idegsejtek megjelenítéséhez. A kutatók azt találták, hogy ezeknek az idegeknek a stimulálása stimulálta a zsírszövet lebontását is. További kutatásra van szükség, de ennek következményei lehetnek az olyan elváltozásokra, mint az elhízás.
11. A tudósok mesterséges szenzoros ideget hoztak létre
A rendszer képes információt gyűjteni az alkalmazott nyomásról, és tranzisztorra integrálható elektromos impulzusokká alakítani.
Ez a tranzisztor ezután olyan elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek összhangban vannak az idegsejtek által termelt mintákkal. A kutatók ezt a rendszert is felhasználhatták a csótány lábának izmainak mozgatására.
Alsó vonal
Több száz ideg és milliárd ideg van a testében.
Az idegrendszer két részre oszlik - a központi idegrendszerre és a PNS-re. A központi idegrendszer magában foglalja az agyat és a gerincvelőt, míg a PNS idegekből áll, amelyek elágaznak a központi idegrendszerből és a test perifériájába.
Ez a hatalmas idegrendszer kommunikációs hálózatként működik együtt. A szenzoros idegek információkat szolgáltatnak a testétől és a környezetétől a központi idegrendszerhez. Eközben a központi idegrendszer integrálja és dolgozza fel ezeket az információkat annak érdekében, hogy üzeneteket küldjön arról, hogyan kell reagálni a motoros idegeken keresztül.
