A vastagbélrákot gyakran végbélrákba sorolják. Ezt a két típusú rákot vastagbélráknak lehet nevezni.
A vastagbél- és végbélrák közötti fő különbség az, hogy a rákpolipok először a vastagbélben vagy a végbélben alakulnak ki.
Az American Cancer Society szerint a vastagbélrák a nők és férfiak körében a harmadik leggyakrabban diagnosztizált rák. Noha a nőknél kissé alacsonyabb a kockázat, mint a férfiak körében, az Egyesült Államokban élő 24 nő közül kb.
A vastagbélrák továbbra is a nők és férfiak körében a rákkal összefüggő halálesetek második leggyakoribb oka, bár a szakértők szerint a szűrés és a korai diagnosztizálás révén a halálesetet el lehet kerülni.
Olvassa tovább, hogy megtudja, hogy ez a betegség hogyan befolyásolja a nőket, plusz a tünetek és mi várható el a kezelés során.
Melyek a vastagbélrák tünetei a nőkben?
A vastagbélrák apró növekedésként kezdődik a vastagbél belső falában. Ezeket a növekedéseket polipnek nevezik.
A polipok általában jóindulatúak (nem rákos betegségek), de amikor a rákos polip kialakul, a rákos sejtek átjuthatnak a vastagbél vagy végbél nyálkahártyájába és elterjedhetnek. A rákos sejtek bejuthatnak a véráramba és a nyirokrendszerbe is.
Korai stádiumában a vastagbélráknak nem lehetnek észrevehető tünetei.
Amikor ezek előfordulnak, a vastagbélrák tünetei a nőkben általában megegyeznek a férfiakéval, és a következőkre terjedhetnek ki:
- székrekedés, hasmenés vagy a bél szokásainak egyéb változásai
- vér székletben vagy végbél vérzése
- hasi fájdalom vagy görcsök
- olyan érzés, hogy a bél nem ürült ki teljesen
- megmagyarázhatatlan fogyás
- fáradtság, gyengeség vagy csökkent energiaszint
Vastagbélrák tünetei, szemben a menstruációval kapcsolatos tünetekkel
A vastagbélrák egyes tüneteit könnyen meg lehet tévedni a menstruációs ciklushoz kapcsolódó tünetek miatt. Például a szokatlanul fáradt érzés vagy az energiahiány a premenstruális szindróma (PMS) általános tünetei.
Ez is a vérszegénység tünete, amely akkor fordulhat elő, ha a menstruációs időszak alatt sok vér veszít.
Hasonlóképpen, a vastagbélrákhoz kapcsolódó hasi görcsök tévesek lehetnek a menstruációs görcsökkel is. A görcsöket az endometriosis tüneteivel is össze lehet téveszteni.
Beszéljen orvosával, ha rendszeresen fáradtságot vagy hasi fájdalmat észlel, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz, vagy ha ezeket a tüneteket először tapasztalja meg - még akkor is, ha azok igazodnak a menstruációs ciklushoz.
Fontos, hogy beszéljen orvosával is, ha ezek a tünetek eltérnek attól, mint amit általában a menstruációs időszak alatt tapasztalnak.
A nők kockázati tényezői
A férfiak vastagbélrákjának kockázatát növelő tényezők többsége ugyanaz, mint a nők esetében.
Ezek közé a kockázatok közé tartozik:
- Fokozott életkor. A kockázat általában 50 éves kor után szignifikánsan növekszik, bár a fiatalabb embereknél vastagbélrák is kialakulhat.
- A polipok személyes története. Ha korábban már volt jóindulatú polipjaik, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy a rákos polipok később kialakulnak. Ha vastagbélrákja van, akkor az új rákos polip kialakulásának nagyobb a kockázata.
- Családkori vastagbélrák vagy polipok. Ha szülője, testvére vagy más közeli hozzátartozója van vastagbélrákban vagy kórtörténetében polipokon, akkor valószínűbb, hogy vastagbélrákot alakul ki.
- Sugárkezelés. Ha sugárterápiát kapott a hasüreg rákjainak, ideértve a méhnyakrákot, kezelésére, akkor nagyobb a vastagbél- vagy végbélrák kockázata.
- Egészségtelen életmód. Ülő vagy elhízott, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mindez növelheti a kockázatot. A nőknek javasoljuk, hogy csak egy alkoholos italt ingyen naponta.
A menopauza után nő nő minden rák kockázata.
Míg a hormonpótló terápia (a menopauza tüneteinek kezelésére) növeli egyes rákok kockázatát, valójában alacsonyabb a vastagbélrák kockázata.
További kutatásra azonban továbbra is szükség van. A kezelés megkezdése előtt beszélje meg orvosával a HRT előnyeit és hátrányait.
Fokozott kockázattal járhat egyfajta vastagbélrák kialakulása, amelyet úgynevezett örökletes polipózisos vastagbélráknak (HPCC), vagy Lynch-szindrómának szenvednek, ha kórtörténete van az endometrium rákjában, és hordozója az MMR génmutációnak.
Az MMR gén mutációt összekapcsolták a HPCC-vel. A Lynch szindróma az összes kolorektális eset kb. 2–4% -át teszi ki.
Hogyan diagnosztizálják vastagbélrákot?
A vastagbélrák diagnosztizálása kolonoszkópiával kezdődik. A kolonoszkópia egy olyan eljárás, amelynek során egy hosszú, rugalmas csövet (kolonoszkópot) helyeznek a végbélnyílásba, és felnyitják a vastagbélbe.
A cső csúcsában van egy apró kamera, amely képeket küld az orvosnak a közeli számítógép képernyőjén. A felfedezett polipok ezután speciális szerszámokkal távolíthatók el, amelyek áthaladnak a kolonoszkópon.
A polipokat laboratóriumban elemezzük annak meghatározására, hogy vannak-e rákos sejtek. A folyamat ezen részét biopsziának hívják.
Ha a biopszia eredményei rák jelenlétét mutatják, akkor további vizsgálatokat vagy szűréseket lehet végezni:
- Géntesztet lehet végezni a rák pontos típusának azonosításához, mivel ez meghatározhatja a legjobb kezelést.
- A vastagbél közelében lévő szövet számítógépes tomográfiai (CT) vizsgálata segítheti orvosát abban, hogy a rák elterjedt-e.
- Az ultrahangok, amelyek hanghullámokat használnak, számítógépes képeket hozhatnak létre a test szövetéből.
A kolonoszkópia egy általános szűrővizsgálat, amelyet mind a nőknek, mind a férfiaknak 50 éves korukban kell elvégezniük, kivéve, ha a családi történelem vagy más ok miatt nagyobb a kockázata.
Azoknál a nőknél, akiknél fokozott a vastagbélrák kockázata, a kolonoszkópiákat 45 éves korban kell kezdeni.
Ha a kolonoszkópia során nem találnak polipot, akkor a kolonoszkópiát 10 évente kell folytatni. Ha egy vagy több polip megtalálható, még akkor is, ha jóindulatúak, akkor a szűrést ötévente kell elvégezni.
A szűrésekre vonatkozó irányelvek azonban időnként megváltoznak, ezért feltétlenül beszéljen orvosával a kockázatokról és arról, hogy milyen gyakran végezzen kolonoszkópiát.
Hogyan kezelik a vastagbélrákot?
A vastagbélrák kezelésének három fő típusa van:
Sebészet
Korai stádiumában a vastagbélrákot a rákos polipok egyszerű eltávolításával lehet kezelni.
A betegség előrehaladtával több szövetet vagy vastagbélrészt kell eltávolítani.
kemoterápiás kezelés
A kemoterápia során egy erős vegyszer, amelyet gyakran intravénásán adnak be, elpusztítja a rákos sejteket. Gyakran ajánlott, ha a rák elérte a nyirokcsomókat.
Időnként a kemoterápiát a műtét előtt kezdik meg, hogy elősegítsék a daganat vagy a daganatok összehúzódását.
Sugárkezelés
A sugárterápia során az olyan erőteljes energianyalábok, mint a röntgen, rákos daganatokra irányulnak, hogy ezeket zsugorítsák vagy elpusztítsák.
A sugárterápiát időnként kemoterápiával együtt végzik, és műtét előtt ajánlott.
Mi a kilátás?
A vastagbélrák túlélési aránya azonos a nők és a férfiak esetében. A túlélési arányt befolyásoló fő tényező a rák elterjedtsége. Az életkor és az általános egészség szintén fontos tényezők.
Általában véve a lokális vastagbélrák - ami azt jelenti, hogy a rák nem terjedt el a vastagbélben vagy a végbélben - az ötéves túlélési arány 90 százalék.
A közeli nyirokcsomókba vagy más szövetekbe terjedő rák ötéves túlélési aránya 71 százalék. A testben távolabbi vastagbélrák sokkal alacsonyabb a túlélési arány.
A túlélési statisztikák olvasásakor fontos szem előtt tartani, hogy a rákkezelés folyamatosan fejlődik. A jelenleg elérhető kezelések fejlettebbek lehetnek, mint az öt évvel ezelőtt elérhető kezelések.
Noha a túlélési arány általános információkkal szolgálhat, nem az egész történetet mondják el.
Ráadásul minden ember helyzete eltérő. Érdemes megbeszélni kilátásait orvosával, mivel ők lesznek a legjobban megismerve a rák előrehaladásával és a kezelési tervvel.
Más rákfajtákkal ellentétben a vastagbélrák általában korán észlelhető rutin szűrésen keresztül és kezelhető, mielőtt terjed.
Beszéljen az egészségügyi szolgáltatóval arról, mikor kell ütemezni egy kolonoszkópiát, és minden további tünetet azonnal jelezzen a további értékelés céljából.
