Mi az areflexia?
Az Areflexia olyan állapot, amelyben az izma nem reagál az ingerekre. Az areflexia a hiperreflexia ellentéte. Az izmok akkor reagálnak ingerekre.
A reflex a testrész kénytelen és gyors mozgása a környezet megváltozására (ingerek) reagálva. Az arflexiában szenvedő embereknek nincs tipikus reflexük, mint például térd-rándulási reakció.
Az areflexiát általában egy olyan betegség okozza, amely betegséggel vagy az idegrendszer sérülésével jár. Kezelése és általános kilátásai a kiváltó októl függnek.
Mi a detrusor areflexia?
Detrusor areflexia akkor fordul elő, amikor a detrusor izom nem tud összehúzódni. A duzzasztó izom a húgyhólyag izma, amely szabályozza a húgyhólyag ürítését.
Azok a betegek, akiknél a diszkurzoros arflexia nem képes egyedül üríteni a hólyagot. Üreges csövet kell használniuk, amelyet húgykatéternek hívnak, hogy a vizelet felszabaduljon a hólyagból. A detrusor areflexiát nevezzük alig aktív hólyagnak vagy neurogenikus hólyagnak.
Az arflexia tünetei
Az areflexia fő tünete a reflexek teljes hiánya. Jellemzően, amikor egy izomzsinórt erősen megérintünk, az izom azonnal összehúzódik. Arflexiában szenvedő személynél az izom nem összehúzódik, ha megérinti.
Az egyéb tünetek az okotól függnek. Az arflexiában szenvedő embereknek olyan tünetei is lehetnek, mint:
- bizsergés vagy zsibbadás a kezekben vagy a lábakban
- rendellenes izmok koordinációja
- izomgyengeség
- ügyetlenség vagy a dolgok rendszeres ledobása a kezedből
- szexuális diszfunkció, főleg férfiaknál
- székrekedés
- emésztési problémák
- vizelet inkontinencia (detrusor areflexia)
- bénulás
- légzési elégtelenség
Milyen okok miatt areflexia?
A hiányzó reflex válasz leggyakoribb oka a perifériás neuropathia. A perifériás neuropathia olyan rendellenesség, amelyben az idegek hibásan működnek, mert megsérültek vagy megsemmisültek.
Egy betegség vagy sérülés tönkreteheti vagy károsíthatja az idegeit. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan állapotot, amelyek areflexiát okozhatnak:
Cukorbetegség
A cukorbetegek idegkárosodást tapasztalhatnak az alábbiak miatt:
- magas vércukorszint, amely hosszú ideig fennmarad
- gyulladás
- vese- vagy pajzsmirigyprobléma (diabéteszes neuropathia)
Vitaminhiány
Az E, B-1, B-6 és B-12 vitamin hiányai idegkárosodást okozhatnak, és areflexiához vezethetnek. Ezek a vitaminok nélkülözhetetlenek az ideg egészségéhez.
Guillain-Barré-szindróma (GBS)
Guillain-Barré-szindróma esetén az immunrendszer tévesen támadja meg a perifériás idegrendszer egészséges idegsejtjeit. Ezen állapot pontos oka nem ismert. Úgy gondolják, hogy egy fertőzés kiváltja, például a gyomorinfluenza vagy az Epstein-Barr vírus.
Miller Fisher szindróma
A Miller Fisher szindróma ritka idegbetegség. Ez néha a GBS egyik változata vagy alcsoportja. A GBS-hez hasonlóan a vírusos fertőzés általában kiváltja azt.
Egyéb autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex (MS), a rheumatoid arthritis (RA) vagy az amyotrophic lateralis sclerosis (ALS), ideg- vagy szövetkárosodást okozhatnak, amely gyenge vagy hiányzó reflexekhez vezethet. Az MS-ben például a test immunrendszere támad és károsítja az idegrostok védőrétegét. Ez gyulladást, sérülést és hegszövetet okoz az idegrendszerben.
Hypothyreosis
Hypothyreosis akkor fordul elő, amikor a test nem termel elegendő pajzsmirigy-hormont. Folyadék-visszatartást okozhat és növeli az idegszövetek körüli nyomást.
Az idegek vagy a gerincvelő sérülése
Az idegek sérülésének gyakori oka a fizikai trauma vagy sérülés, például egy autóbaleset vagy esés. A gerinc sérülése általában az érzés és mozgékonyság teljes veszteségét eredményezi a sérülés alatt. Ide tartozik az areflexia. Általában csak a sérülés szintje alatt lévő reflexeket érinti.
Toxinok és alkoholfogyasztási rendellenességek
A vegyi anyagok vagy nehézfémek, például ólom vagy higany mérgező szintjének való kitettség idegkárosodást okozhat. Az alkohol mérgező lehet az idegekre is. Az alkoholfogyasztó embereknél nagyobb a perifériás neuropathia kockázata.
Vannak néhány ritka betegség, amelyek areflexiát okozhatnak. Ezek tartalmazzák:
Krónikus gyulladásos demielinizáló polyneuropathia (CIDP)
A CIDP egy hosszú távú állapot, amelyet az agy idegrostainak megsemmisítése jellemez. A CIDP szorosan kapcsolódik a GBS-hez. Az állapot végül az izomreflexek elvesztését okozza.
Cerebellar ataxia, neuropathia és vestibularis areflexia (CANVAS) szindróma
A CANVAS szindróma öröklött, lassan progresszív neurológiai rendellenesség. Ataxiahoz (koordináció elvesztése), areflexiához és egyéb zavarokhoz vezet idővel. A CANVAS-szindróma kezdeti átlagéletkora 60 év.
Cerebellar ataxia, areflexia, pes cavus, optikai atrófia és érzékelő halláscsökkenés (CAPOS) szindróma
A CAPOS-szindróma ritka genetikai betegség. Általában kisgyermekekben fordul elő 6 hónapos és 5 éves kor között.
A CAPOS-szindróma olyan betegség után fordulhat elő, amely magas lázot okoz. A gyermeknek hirtelen nehezen járhat gyaloglás vagy koordináció. Egyéb tünetek:
- izomgyengeség
- halláskárosodás
- nyelési nehézség
- szokatlan szemmozgások
- areflexia
A CAPOS-szindróma legtöbb tünete javul, ha a láz elmúlik, de néhány tünet elhúzódhat.
Hogyan diagnosztizálják az areflexia?
Orvosa először alapos kórtörténetet vesz, és megkérdezi a tüneteit, beleértve:
- amikor a tünetek elkezdődtek
- milyen gyorsan súlyosbodtak a tünetei
- ha már a tünetek megjelenése előtt beteg volt
Az orvos ezt követően fizikai vizsga elvégzésére. Reflex tesztet végezhetnek a tünetek súlyosságának meghatározása céljából. Az ilyen típusú vizsga segíti a motoros utak és az érzékszervi reakciók közötti reakció felmérését.
A reflex teszt során az orvos reflexkalapácsnak nevezett szerszámot használ annak ellenőrzésére, hogy miként reagálnak a mély inakra. Az orvos foltokat érinthet a térdén, a bicepszen, az ujjakon vagy a bokán. Arflexia esetén izmai nem reagálnak a reflex kalapács csapjára.
Orvosa néhány tesztet is elvégezhet az areflexia minden lehetséges okának megkülönböztetése érdekében. A tünetektől függően ezek a tesztek tartalmazhatnak:
- Gerinccsap. Ez a teszt is ismert lumbal punkcióként. Ebben az eljárásban tűt vezetnek be az alsó hátba a gerinc folyadék kivonására. Ezután laboratóriumba küldik elemzésre.
- Vérvétel. Ezek a tesztek mérik az Ön vitamin- és vércukorszintjét.
- Idegvezetési vizsgálat. Ez a teszt ellenőrzi az idegkárosodást és a működési zavart.
- Elektromiográfia. Ez a teszt az izmok és az idegsejtek egészségét vizsgálja, amelyek ellenőrzik őket.
- CT vagy MRI. Ezekkel a képalkotó tesztekkel ellenőrizni fogják, hogy valami megnyomja-e az ideget.
Milyen kezelési lehetőségek vannak az areflexia esetén?
Az areflexia kezelése a kiváltó októl függ. Ez gyógyszereket, fizikoterápiát vagy mindkettőt tartalmazhat.
Gyógyszerek
Az orvos által felírt pontos gyógyszer attól függ, hogy mi okozza a tüneteket. Az orvosok például felírhatnak inzulint a cukorbetegség kezelésére. Ha GBS vagy CIDP van, orvosa immunoglobulin terápiát és plazmaferézist írhat fel. Orvosa szteroidokat írhat fel a gyulladás csökkentésére.
A pajzsmirigy-túlműködést pajzsmirigypótló hormonokkal kezelik. Számos gyógyszer áll rendelkezésre az autoimmun betegségek tüneteinek kezelésére.
Fizikoterápia
A fizikoterápia célja az érintett izmok erősítése. Megtanulja, hogyan kell biztonságosan elvégezni a gyakorlatokat a séta, a futás és az általános izomerő javítása érdekében. A foglalkozási terapeuta segíthet a napi tevékenységekben.
A detrusor arflexia kezelése
Jelenleg nem állnak rendelkezésre speciális gyógyszerek a detrusor areflexia kezelésére. Azokat a betegeket, akiknél a mellékhatásos areflexia jellemzi, rendszeres időközönként kell vizelni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a húgyhólyag ne kerüljön túl tele.
Az orvos javasolhatja vizeletkatéter használatát a húgyhólyag ürítésének ellenőrzése céljából. A katéterezési eljárás során egy vékony, rugalmas csövet helyeznek a hólyagba a vizelet felszabadításához.
Mi a kilátás az arflexiás betegek számára?
Az arflexiában szenvedő emberek kilátásai a kiváltó októl függnek. Az areflexiát kiváltó állapotok némelyike, például az MS és a RA nem gyógyul meg jelenleg. A kezelés célja a tünetek súlyosságának csökkentése és az életminőség javítása. Az MFS-ben és Guillain-Barré-szindrómában szenvedő emberek többsége teljes, vagy csaknem teljes gyógyulást fog elérni.
Ha bármilyen zsibbadás, gyengeség vagy rendellenes érzés tapasztalható az izmokban vagy az idegekben, azonnal forduljon orvosához diagnózishoz. Általában minél előbb diagnosztizálják és kezelik ezeket a problémákat, annál jobb a kilátásod.
