Áttekintés
Az apátia az élettevékenységek iránti érdeklődés hiánya vagy másokkal való interakció. Befolyásolhatja a munkahely megőrzésének, a kapcsolatok fenntartásának és az élet élvezésének képességét.
Időnként mindenki apátia van. Időnként motiválatlannak vagy érdektelennek érzi magát a napi feladatok elvégzésében. Az ilyen típusú szituációs apátia normális.
Az apátia azonban számos neurológiai és pszichiátriai rendellenesség tünete lehet. Szindróma is lehet. Súlyosabb lehet, ha krónikus betegsége van, és nem kezeli.
Mi okozza az apátiát?
Az apátia számos pszichiátriai és neurológiai rendellenesség tünete, beleértve:
- Alzheimer kór
- tartós depressziós rendellenesség (más néven dysthymia, egy krónikus enyhe depresszió típusa)
- frontotemporal demencia
- Huntington-kór
- Parkinson kór
- progresszív szupranukleáris bénulás
- skizofrénia
- ütés
- érrendszeri demencia
Egy 2011-es tanulmány frontális lebeny-elváltozásokat talált az apátia tüneteivel rendelkező emberek agyában. Az agy apátia központját széles körben úgy gondolják, hogy az agy elején helyezkedik el. Az apátia az agy ezen részét befolyásoló stroke miatt következhet be.
Az ember apátiát is tapasztalhat alapvető egészségügyi állapot nélkül.
A tinédzserek időnként valószínűleg apátiát tapasztalnak. Általában az idő múlásával jár. A hosszú távú érzelmi leválódás és apátia azonban tizenévesekben nem normális.
Mit kell keresnem?
Apatiát vagy szenvedélyt vagy motiváció hiányát érezheti, ha apátia van. Befolyásolhatja viselkedését és a napi tevékenységek elvégzésének képességét.
Az apátia fő tünete a motiváció hiánya, hogy bármit megtehessen, teljesítsen vagy megvalósítson. Ezenkívül alacsony energiaszintet is tapasztalhat.
Lehetséges, hogy csökkent az érzelmek, a motiváció és a cselekvési hajlandóság. Olyan tevékenységek vagy események, amelyek általában érdekli Önt, kevés vagy egyáltalán nem okoznak választ.
Az apátia az élet sok szempontjából érdektelenséget okozhat. Közömbös lehet, ha új emberekkel találkozik vagy új dolgokat kipróbál. Előfordulhat, hogy nem érdekli a tevékenységek vagy a személyes kérdések kezelése.
Arckifejezései valószínűleg nem változnak. Előfordulhat, hogy nincs erőfeszítés, tervezés és érzelmi reakció. Ön több időt is eltölthet egyedül.
A folyamatos apátia befolyásolhatja a személyes kapcsolatok fenntartásának és az iskolai vagy munkahelyi jól teljesítőképességének képességét.
Az apátia nem ugyanaz, mint a depresszió, bár az apátia a depresszió tünete lehet. A depresszió reménytelenség és bűntudat érzetét is okozhatja. A depresszióval kapcsolatos súlyos kockázatok magukban foglalják az anyaghasználatot és az öngyilkosságot.
Hogyan diagnosztizálják az apátia?
Az egészségügyi szolgáltatók 4 kritériumot használnak az apátia diagnosztizálására. Az apátiás emberek a következők mind a négyével találkoznak:
- A motiváció csökkenése vagy hiánya. Az a személy csökkent motivációval rendelkezik, amely nem egyeztethető össze az életkorral, kultúrával vagy egészségi állapotával.
- Viselkedés, gondolkodás vagy érzelmi változások. A viselkedés változásai megnehezíthetik a beszélgetések megkezdését vagy a napi feladatok elvégzését. A gondolkodás változásai között szerepel a hírekben való érdeklődés, társadalmi események és mély gondolkodás.
- Hatás az életminőségre. A viselkedés változásai negatívan befolyásolják az ember szakmai életét és a személyes kapcsolatait.
- Változások a viselkedésben, amelyeket más körülmények nem okoznak. A viselkedés változásai nem kapcsolódnak a testi fogyatékossághoz, az anyaghasználathoz vagy az érintett tudat szintjéhez.
Valakinek ezeknek a tüneteknek legalább 4 hétig fenn kell tartaniuk, hogy apátia diagnosztizálhatók legyenek.
Hogyan kezelik az apátia?
Az apátiás kezelések az alapvető októl függnek. A gyógyszerek és a pszichoterápia segíthet visszaállítani az élet iránti érdeklődését.
Krónikus apátia tüneteket mutathat, ha olyan progresszív rendellenessége van, mint Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór. Az alapbetegség kezelése javíthatja az apátiát.
Gyógyszerek
Ha orvosa úgy ítéli meg, hogy a gyógyszeres kezelés megfelelő, akkor az apátust okozó állapot szerint is felírhat. Nincsenek az FDA által jóváhagyott gyógyszerek az apátia kezelésére.
Példák a vényköteles gyógyszerekre:
- az Alzheimer-kórt kezelő antidemendiás szerek, például a donepezil (Aricept), a galantamin (Razadyne) és a rivastigmin (Exelon)
- antidepresszánsok, például paroxetin (Paxil), sertraline (Zoloft) és bupropion (Wellbutrin, Zyban)
- agyi vérkeringést és anyagcserét stimuláló szerek, amelyek kezelik a stroke tüneteit, mint például a nicergoline (Sermion)
- dopamin stimulánsok, amelyek kezelik a Parkinson-kórt, például a ropinirol (Requip)
- antipszichotikus szerek, amelyeket a skizofrénia kezelésére használnak
- pszichostimulánsok, amelyeket gyakran alkalmaznak apátia kezelésére, és nincs ismert oka (például metil-fenidát (Ritalin), pemolin (Cylert) és amfetamin)
Jövőbeli kezelések
Folytatják a kutatást a krónikus apátia egyéb lehetséges kezeléseiről. Az egyik lehetséges kezelés a koponya elektroterápiás stimulálása. Ez a megközelítés segíthet az apátia kezelésében az elülső lebenyt érintő traumás agyi sérülés után.
Ebben a kezelésben a szakember rövid, alacsony feszültségű elektromos áramot alkalmaz a homlokán, hogy stimulálja az agyat. A kezelés fájdalommentes.
Egy másik lehetséges terápia a kognitív stimulációs terápia. Ezt a megközelítést alkalmazzák az Alzheimer-kórban szenvedőknél. Ez magában foglalja a csoportos tevékenységekben való részvételt az agyhullámok serkentése érdekében. Példaként említhetők a játékok vagy a képek megtekintése az arckifejezések felismerése érdekében.
kilátás
Az apátia alatt álló személyek részesülhetnek a támogató család vagy barátok hálózatából. A támogatás igénybevételével visszanyerheti az érdeklődést az életével és a környezetével szemben.
A mentális egészségügyi szakemberek szintén segíthetnek. Megbeszélhetik az aggodalmakat, és arra irányíthatják az embereket, hogy helyreállítsák az élet pozitív kilátásait. A terápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja hatékonyabb lehet az apátia esetén, mint önmagában a kezelés.
