Gondolkodási Rendellenességek Tünetei, Diagnózisa és Kezelése

Tartalomjegyzék:

Gondolkodási Rendellenességek Tünetei, Diagnózisa és Kezelése
Gondolkodási Rendellenességek Tünetei, Diagnózisa és Kezelése
Anonim

Mi a formális gondolkodászavar?

A gondolatzavar egy rendezetlen gondolkodásmód, amely rendellenes módon fejezi ki a nyelvet beszéd és írás közben. Ez a szkizofrénia egyik elsődleges tünete, de előfordulhat más mentális rendellenességekben is, mint például a mánia és a depresszió.

A gondozási rendellenesség az egyik legnehezebb mentális rendellenesség a diagnosztizáláshoz és a kezeléshez, mivel sok embernek alkalmanként gondolati rendellenessége van. Vannak, akik csak akkor fáradtak, amikor kimerültek.

A gondolati rendellenesség több mint 20 altípusa van. Ebben a cikkben a leggyakoribb típusok tüneteit ismertetjük. Megvizsgáljuk a lehetséges kezelési lehetőségeket is, amelyek segítenek Önnek vagy valaki ismerősének kezelni ezt a rendellenességet.

A gondolati folyamat zavarának típusai és tünetei

A gondolati zavar a tudományos irodalomban először az 1980-as években jelent meg, amikor először skizofrénia tüneteként jellemezték. Laza meghatározása az ötletek szervezésében és feldolgozásában bekövetkező bármilyen zavar.

A gondolati rendellenességek minden típusának egyedi tünetei vannak. Az ötletek összekapcsolhatóságának megszakítása azonban minden típusban fennáll.

Annak ellenére, hogy a legtöbb embernél gyakran fordul elő gondolatzavar néhány tünete, a gondozási rendellenességet csak addig osztályozzák, amíg negatívan befolyásolja a kommunikációs képességet.

Ez a gondozási rendellenességek leggyakoribb típusai:

alogia

A alogiában szenvedő emberek, más néven a beszédszegénység, rövid és alapos válaszokat adnak a kérdésekre. Az ilyen gondozási rendellenességgel küzdő emberek ritkán beszélnek, hacsak erre nincs rá szükség. Az alogiát gyakran észlelik demenciában vagy skizofréniában szenvedő emberek.

blokkolása

A gondolat blokkoló emberek gyakran mondat közben hirtelen megszakítják magukat. Lehet, hogy néhány másodpercre vagy percre szünetet tart. Amikor újra elkezdenek beszélni, gyakran megváltoztatják a beszélgetés témáját. A gondolkodásgátlás a skizofrénia betegeiben gyakori.

Körülményesség

A közvetett gondolatnak, vagy közvetett gondolkodásnak vagy közvetett beszédnek az emberei gyakran beleszámítanak túlzott irreleváns részletekbe beszédükbe vagy írásukba. Fenntartják eredeti gondolatainkat, de sok felesleges részletet szolgáltatnak, mielőtt visszatérnének a fő pontjukhoz.

Clanging vagy klán társulás

A gondolkodási folyamatot becsapódó személy a szó megfogalmazása, nem pedig a szó jelentése alapján választja meg a szót. Támaszkodhatnak rímek, allitációk vagy pontok használatára, és olyan mondatokat hozhatnak létre, amelyeknek nincs értelme. A gondolatmenet összecsapása a mánia általános tünete.

kisiklás

A kisiklott személy csak félig kapcsolódó ötletek láncaival beszél. Elképzeléseik gyakran tovább és tovább esnek a beszélgetés témájából. Például, ha kisiklott a gondozási zavar, akkor a nyulakról való beszélgetéstől a fejükön lévő hajig ugrálhat a pulóveréhez.

Fontos beszéd

A zavart beszédgondolkodási zavarokkal küzdő személynek problémája van egy téma fenntartásával. Gyorsan elmozdulnak a témák között, és elvonják a belső és külső ingereket. Általában a mániában szenvedő embereknél fordul elő.

Például valaki zavaró beszédet mutató személy hirtelen megkérdezheti, hogy hol kapta meg kalapját a mondat közepén, miközben elmondta a közelmúltbeli vakációról.

echolalia

Az echoláliás emberek küzdenek a kommunikációért. Gyakran ismétlik a hallott hangokat és szavakat, ahelyett, hogy gondolataikat fejezik ki. Például a kérdés megválaszolása helyett megismételhetik a kérdést.

Más típusú gondozási rendellenességek

A Johns Hopkins Psychiatry Guide 20 gondozási rendellenességet sorol fel. Ezek tartalmazzák:

  • Paraphasic hiba: állandó szó félreértés vagy a nyelv csúszása
  • Stil beszéd: szokatlan, túl formális vagy elavult nyelv használata
  • Meggyújtás: az ötletek és a szavak megismétléséhez vezet
  • Cél elvesztése: egy téma fenntartásának problémája és képtelenség egy pont elérésére
  • Neologizmus: új szavak létrehozása
  • Inkoherencia: látszólag véletlenszerű szógyűjteményben való beszéd, úgynevezett „szósaláta”

Tudjuk, mi okozza a gondozási zavart?

A gondolatzavar oka nem ismert. A gondolati rendellenesség nem egy speciális rendellenesség tünete, de általában skizofrénia és más mentális egészségi állapotú embereknél fordul elő.

A skizofrénia oka szintén nem ismert, de úgy gondolják, hogy a biológiai, genetikai és környezeti tényezők mind hozzájárulhatnak.

A gondolati rendellenesség lazán van meghatározva, és a tünetek nagyon eltérőek, így nehéz egyetlen alapvető okot megtalálni. A kutatók még mindig vitatkoznak arról, hogy mi vezethet a gondozási zavar tüneteinek.

Egyesek úgy vélik, hogy ezt az agy nyelvéhez kapcsolódó részeinek megváltozása okozhatja, mások szerint az agy általánosabb részeinek problémái okozzák.

A gondolati folyamat zavarának kockázati tényezői

A gondolati rendellenesség a skizofrénia és a pszichózis egyik meghatározó tünete. Az embereknek fokozott a gondolati rendellenesség kialakulásának kockázata, ha:

  • hangulati rendellenességek
  • bipoláris zavar
  • depresszió
  • traumás agyi sérülés
  • szorongás

A 2005-ös kutatás szerint az epilepsziában szenvedõknek a lakossághoz képest megnövekedett a skizofrénia és a pszichózis kialakulásának kockázata.

A traumás agyi sérülés növeli a skizofrénia és más mentális rendellenességek, például depresszió, bipoláris zavar és szorongásos betegségek kialakulásának kockázatát.

A következő kockázati tényezők lehetnek a szkizofrénia és ennek kiterjesztésével a gondolati rendellenesség kockázati tényezői:

  • feszültség
  • tudatmódosító gyógyszerek használata
  • gyulladásos és autoimmun betegség
  • szülés előtt mérgező vegyi anyagoknak való kitettség

Mikor kell orvoshoz fordulni

Nem ritka, ha az emberek alkalmanként demonstrálják a gondozási zavar tüneteit. Ha azonban ezek a tünetek elég gyakoriak vagy elég súlyosak ahhoz, hogy problémákat okozhassanak a kommunikációban, akkor érdemes orvoshoz beszélni.

A gondolati rendellenesség lehet a mentális rendellenesség tünete. Számos mentális rendellenesség, például a skizofrénia progresszív, és kezelés nélkül nem javul. A mentális rendellenességekkel küzdő emberek azonban gyakran nincsenek tisztában a tüneteikkel, és családtagjaik vagy barátjuk segítségére szorulnak.

Ha valaki másnál ismeri fel a skizofrénia tüneteit, akkor ösztönözheti őket orvoshoz:

  • téveszmék
  • hallucinációk
  • rendezetlen gondolkodás vagy beszéd
  • a személyes higiénia elhanyagolása
  • érzelem hiánya
  • az arckifejezés hiánya
  • kilépés a társadalmi életből

Gondolkodási zavar teszt és diagnózis

A gondolati rendellenesség diagnosztizálásakor az egészségügyi szakember figyelembe veszi az ember intelligenciáját, kultúráját és oktatását, hogy megbizonyosodjon arról, hogy következetlenül viselkedik-e.

Rorschach inkblot teszt

A Rorschach tintasugaras tesztet először Hermann Rorschach találta ki 1921-ben. A teszt 10 tintasugaras sorozatot használ a lehetséges gondolati rendellenességek azonosítására.

A tintafoltok nem egyértelműek, és a beteg megadja mindegyik értelmezését. Az adminisztráló pszichológus ezután értelmezi a beteg reakcióit a potenciálisan rendezetlen gondolkodás felkutatására.

Gondolkodási zavar index

Miután bevonta a beteget nyílt végű beszélgetésbe, az egészségügyi szakember átírja a beszélgetést és pontozza azt a gondolati zavar indexével.

A Gondolati zavar index, más néven Delta index, az első szabványosított teszt a gondolati rendellenesség azonosítására. A lehetséges gondozási zavarok 23 területét méri, és az egyes súlyosságát nulláról egyre skálán mérlegeli.

Gondolkodási rendellenességek kezelése

A gondolati rendellenesség kezelése az alapvető egészségügyi állapotot célozza meg. A kezelés két elsődleges típusa a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia.

Gyógyszer

Antipszichotikus gyógyszereket lehet felírni a gondozási zavar okától függően. Ezek a gyógyszerek kiegyensúlyozhatják az agy kémiai dopamint és szerotonint.

Pszichoterápia

A pszichoterápia segít az embereknek gondolataik realisztikusabbokkal való helyettesítésében, és megtanítja őket a betegség kezelésének módjaira.

A kognitív viselkedésterápia, a pszichoterápia egyik formája és a kognitív hatásfokozó terápia egyaránt jótékony hatással lehet a skizofrénia betegeinek.

Ha gyanítja, hogy egy szeretettnek gondolati rendellenessége van, ösztönözze őket orvosra. Rendelkezésre áll olyan kezelés, amely hatékonyan képes kezelni a gondolati rendellenesség tüneteit, és az orvos segíthet meghatározni a helyes kezelési módszert az alapul szolgáló állapot alapján.

Elvitel

A gondolatzavar egy rendezetlen gondolkodásmód, amely szokatlan beszédhez és íráshoz vezet. A gondolati rendellenességgel küzdő embereknek nehezen tudnak kommunikálni másokkal, és nehezen tudják felismerni, hogy problémájuk van.

Ha gyanítja, hogy valaki közeli személyében gondolati rendellenesség van, érdemes ösztönözni őket, hogy minél hamarabb forduljanak orvoshoz.

Ajánlott: