Áttekintés
A disszociatív identitászavar, amelyet korábban többszörös személyiségzavarnak neveztek, egy disszociatív rendellenesség típusa. A disszociatív amnézia és a depersonalizáció-derealizációs rendellenesség mellett ez a három fő disszociatív rendellenesség egyike.
A disszociatív rendellenességek minden korosztályú, faji, etnikumú és hátterű embernél fordulhatnak elő. A Mentális Betegségek Nemzeti Szövetsége (NAMI) becslése szerint az emberek kb. 2% -a szenved disszociatív rendellenességekkel.
Melyek a diszociatív identitászavar tünetei?
A disszociatív identitászavar (DID) leginkább felismerhető tünete az, hogy egy személy azonosságát legalább két különálló identitás (személyiségi állapot) között akaratlanul megosztják. Egyéb tünetek lehetnek:
- Disszociatív amnézia. Ez egyfajta memóriavesztés - a feledékenységen túl -, amely nem jár orvosi állapotgal.
- Disszociatív fuga. A disszociatív fuga az amnézia egy olyan epizódja, amelyben nincs emlékezet bizonyos személyes információkra. Ez magában foglalhatja a vándorlást vagy az érzelmektől való leválást.
- Homályos identitás. Ez akkor fordul elő, ha úgy érzi, mintha két vagy több ember beszélne vagy élne a fejedben. Még azt is érezheti, mintha más identitások egyike birtokolná.
Fontos megjegyezni, hogy a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve szerint a világ számos kultúrája magában foglalja a birtoklást egy normál szellemi rituálé vagy gyakorlat részeként. Ez nem tekinthető disszociatív rendellenességnek.
Interakció valakivel, aki disszociatív identitászavarban van
Ha úgy gondolja, hogy valaki, akit ismeri, rendelkezik DID-vel, akkor azt a benyomást keltheti, hogy nem egynel, hanem több különböző emberrel kommunikál, amikor az ember személyiségek között vált.
Gyakran minden identitásnak megvan a saját neve és jellemzői. Mindegyiküknek független, részletes háttere van, nyilvánvaló különbségek az életkor, nem, hang és magatartás szempontjából. Vannak, akiknek még olyan fizikai tulajdonságai is vannak, mint pl. Karcsú vagy rossz látás, ami szemüveget igényel.
Gyakran különbségek vannak az egyes identitások tudatosságában és kapcsolatában, vagy ennek hiányában a többi identitáshoz.
A disszociatív személyiségzavar okai
A disszociatív identitási rendellenesség - más disszociatív rendellenességekkel együtt - általában úgy fejlődik, hogy kezeljék valamilyen típusú traumájukat.
Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség szerint az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában a disszociatív identitászavarral küzdő emberek 90% -a tapasztalt gyermekkori gondatlanságot vagy visszaélést.
Milyen típusú kezelések vannak a DID-ben?
A DID elsődleges kezelése a pszichoterápia. Beszédterápia vagy pszichoszociális terápia néven is ismert, a pszichoterápia arra koncentrál, hogy mentálhigiénés szakemberekkel beszéljen a mentális egészségéről.
A pszichoterápia célja, hogy megtanulja, hogyan kell megbirkózni a rendellenességgel, és megérteni annak okát.
Néhányan a hipnózist is hasznos eszköznek tekintik a DID kezelés során.
A DID kezelésében néha gyógyszereket is alkalmaznak. Noha nincs kifejezetten disszociatív rendellenességek kezelésére javasolt gyógyszer, orvosa ezeket a mentális egészség tüneteinek kezelésére használhatja.
Néhány általánosan használt gyógyszer a következő:
- szorongásgátló gyógyszerek
- antipszichotikumok
- antidepresszánsok
Mikor kell orvoshoz fordulni
Ha az alábbiak valamelyikével azonosulhat, előzetes bejelentkezéssel kell megbeszélnie orvosát:
- Tudod - vagy mások megfigyelik -, hogy önkéntelenül és akaratlanul két vagy több személyiség vagy identitás van, amelyek kifejezetten eltérő módon kapcsolódnak hozzád és a körülvevő világhoz.
- A szokásos feledékenységen túl, például a fontos személyes információk, készségek és események emlékezetében bekövetkező kiterjedt hiányosságok miatt.
- A tüneteket nem orvosi állapot, vagy alkohol vagy drogok használata okozza.
- Tünetei problémákat vagy stresszt okoznak olyan fontos területeken, mint például a személyes élet és a munka.
Elvitel
Ha a disszociatív identitászavar tüneteivel azonosul, egyeztessen egyeztetéssel orvosával.
Ha barátja vagy szeretett személye megjeleníti a közös tüneteket, ösztönözze őket, hogy keressenek segítséget. Vegye fel a kapcsolatot a NAMI HelpLine telefonszámon az 1-800-950-6264 telefonszámon vagy e-mailben az [email protected] támogatással.
