Mi a szívelégtelenség?
A szívelégtelenséget az jellemzi, hogy a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért biztosítani a test számára. Megfelelő véráramlás nélkül a test összes főbb funkciója megszakad. A szívelégtelenség olyan állapot vagy tünetek gyűjteménye, amelyek gyengítik a szívet.
Néhány szívelégtelenségben szenvedő embernél a szívnek nehézségei vannak olyan vér pumpálásával, hogy támogassa a test más szerveit. Másoknak a szívizom megkeményedése és merevülése lehet, amely blokkolja vagy csökkenti a szív véráramát.
A szívelégtelenség befolyásolhatja a szíved jobb vagy bal oldalát, vagy egyszerre mindkettőt. Lehet akut (rövid távú) vagy krónikus (folyamatban lévő) állapot.
Akut szívelégtelenség esetén a tünetek hirtelen jelentkeznek, de viszonylag gyorsan eltűnnek. Ez az állapot gyakran szívroham után fordul elő. Ennek oka lehet a szívszelepekkel kapcsolatos problémák is, amelyek szabályozzák a vér áramlását a szívben.
Krónikus szívelégtelenségben azonban a tünetek folyamatosak, és az idő múlásával nem javulnak. A szívelégtelenség eseteinek túlnyomó része krónikus.
Körülbelül 5,7 millió amerikai szenved szívelégtelenségben, a Betegségek Ellenőrzési és Megelőzési Központja szerint. Ezen emberek többsége férfi. A nők azonban nagyobb valószínűséggel halnak meg szívelégtelenségben, ha a betegség kezeletlen.
A szívelégtelenség súlyos betegség, amely kezelést igényel. A korai kezelés növeli a hosszú távú gyógyulás esélyét kevesebb komplikációval. Azonnal hívja orvosát, ha szívelégtelenség tünetei vannak.
Milyen tünetei vannak a szívelégtelenségnek?
A szívelégtelenség tünetei között szerepelhet:
- túlzott fáradtság
- hirtelen súlygyarapodás
- étvágytalanság
- tartós köhögés
- szabálytalan pulzus
- szívdobogás
- hasi duzzanat
- légszomj
- láb és boka duzzanat
- kiálló nyakér
Mi okozza a szívelégtelenséget?
A szívelégtelenség leggyakrabban egy másik betegséggel vagy betegséggel kapcsolatos. A szívelégtelenség leggyakoribb oka a koszorúér-betegség (CAD), egy olyan rendellenesség, amely a szív vérét és oxigént szállító artériájának szűkítését okozza. További olyan állapotok, amelyek növelik a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát:
- kardiomiopátia, a szívizom rendellenessége, amely a szívet gyengíti
- veleszületett szívhiány
- egy szívroham
- szívbillentyű-betegség
- bizonyos aritmiák vagy rendellenes szívritmusok
- magas vérnyomás
- tüdőtágulás, tüdőbetegség
- cukorbetegség
- hiperaktív vagy nem aktív pajzsmirigy
- HIV
- AIDS
- súlyos vérszegénység
- bizonyos rákkezelések, például kemoterápia
- drogokkal vagy alkoholokkal való visszaélés
Milyen típusú szívelégtelenség jelentkezik?
Szív elégtelenség fordulhat elő a szív bal vagy jobb oldalán is. Az is lehetséges, hogy a szíved mindkét oldala egyszerre kudarcot vall.
A szívelégtelenséget diasztolés vagy szisztolés is sorolják.
Bal oldali szívelégtelenség
A bal oldali szívelégtelenség a szívelégtelenség leggyakoribb típusa.
A bal szívkamra a szív bal alsó részén található. Ez a terület az oxigénben gazdag vért pumpálja a test többi része felé.
Bal oldali szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a bal kamra nem pumpál hatékonyan. Ez megakadályozza a testét abban, hogy elegendő oxigénben gazdag vért kapjon. A vér ehelyett a tüdőbe megy vissza, ami légszomjat és folyadékfelhalmozódást okoz.
A jobb oldali szívelégtelenség
A jobb szívkamra felelős a vér pumpálásáért a tüdőbe az oxigén összegyűjtése érdekében. A jobb oldali szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szíved jobb oldala nem tudja hatékonyan elvégezni a feladatát. Ezt általában bal oldali szívelégtelenség váltja ki. A bal oldali szívelégtelenség által a vér felhalmozódása a tüdőben megnehezíti a jobb kamra működését. Ez súlyosbíthatja a szív jobb oldalát, és megbukhat.
A jobb oldali szívelégtelenség más állapotok, például tüdőbetegség következtében is előfordulhat. A Mayo Clinic szerint a jobb oldali szívelégtelenséget az alsó végtagok duzzadása jellemzi. Ezt a duzzanatot a lábakban, a lábakban és a hasban a folyadék visszatérése okozza.
Diasztolés szívelégtelenség
A diasztolés szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szívizom a normálnál merevebbé válik. A merevség, amelyet általában szívbetegség okoz, azt jelenti, hogy a szíved nem tölt be könnyen vért. Ezt diasztolés diszfunkciónak nevezik. Ez a véráramlás hiányához vezet a test többi szervéhez.
A diasztolés szívelégtelenség a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál.
Szisztolés szívelégtelenség
A szisztolés szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szívizom elveszíti a zsugorodási képességét. A szív összehúzódásához szükséges az oxigénben gazdag vér kiszivárogtatása a testből. Ezt a problémát szisztolés diszfunkciónak nevezik, és általában akkor fordul elő, amikor a szíve gyenge és megnagyobbodott.
A szisztolés szívelégtelenség a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.
Mind a diasztolés, mind a szisztolés szívelégtelenség előfordulhat a szív bal vagy jobb oldalán. Lehet, hogy a szív mindkét oldalán van bármelyik állapot.
Melyek a szívelégtelenség kockázati tényezői?
A szívelégtelenség bárkivel megtörténhet. Bizonyos tényezők azonban növelhetik ezen állapot kialakulásának kockázatát.
Az afrikai származású embereknél a többi fajhoz képest a legnagyobb a szívelégtelenség kockázata. A férfiak gyakoribb előfordulása, mint a nők.
A szívet károsító betegségekkel járó emberek szintén fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ezek a betegségek magukban foglalják:
- anémia
- pajzsmirigy-túlműködés
- hypothyreosis
- tüdőtágulás
Bizonyos viselkedések szintén növelik a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, ideértve:
- dohányzó
- magas zsírtartalmú vagy koleszterinszintű ételek fogyasztása
- ülő életmód
- túlsúlyosnak lenni
| mellkas röntgen | Ez a teszt képeket nyújthat a szívről és a környező szervekről. |
| elektrokardiogram (EKG vagy EKG) | Általában orvosi rendelőben végzik ezt a tesztet a szív elektromos aktivitásának mérésére. |
| szív MRI | Az MRI sugárzás nélkül képeket készít a szívről. |
| nukleáris vizsgálat | Egy nagyon kis mennyiségű radioaktív anyagot fecskendeznek be a testébe, hogy képeket készítsen a szív kamráiról. |
| katéterezés vagy koszorúér angiogram | Az ilyen típusú röntgenvizsgálat során az orvos behelyez egy katétert az eredbe, általában az ágyékba vagy a karba. Ezután vezetik a szívbe. Ez a teszt megmutatja, mennyi vér folyik át a szíven. |
| stressz vizsga | A stresszvizsgálat során egy EKG-gép figyeli a szívműködését, miközben fut a futópadon, vagy más típusú edzést végez. |
| Holter monitorozás | Az elektróda javításokat a mellkasára tesszük, és ehhez a teszthez egy kis gépet erősítünk, amelyet Holter monitornak hívunk. A gép legalább 24–48 órán keresztül rögzíti szívének elektromos aktivitását. |
Hogyan diagnosztizálják a szívelégtelenséget?
Az echocardiogram a leghatékonyabb módszer a szívelégtelenség diagnosztizálására. Hanghullámok segítségével részletes képeket készít a szívéről, amelyek segítenek orvosának felmérni a szív károsodását és meghatározni az Ön állapotának alapvető okait. Orvosa echokardiogramot használhat más vizsgálatokkal együtt, ideértve a következőket:
Orvosa fizikai vizsgálatokat is végezhet a szívelégtelenség fizikai tüneteinek ellenőrzése céljából. Például a lábduzzanat, a szabálytalan szívverés és a duzzadt nyaki vénák orvosa szinte azonnal gyanúját okozhatja a szívelégtelenségben.
Hogyan kezelik a szívelégtelenséget?
A szívelégtelenség kezelése az Ön állapotának súlyosságától függ. A korai kezelés meglehetősen gyorsan javíthatja a tüneteket, de három-hat havonta rendszeres tesztet kell végeznie. A kezelés fő célja az élettartamának növelése.
Gyógyszer
A szívelégtelenség korai stádiumában gyógyszereket lehet kezelni, amelyek enyhítik a tüneteket és megakadályozzák az állapotát. Bizonyos gyógyszereket írnak fel a következőkre:
- javítja a szív szívszívó képességét
- csökkentik a vérrögöket
- ha szükséges, csökkentse a pulzusát
- távolítsa el a felesleges nátriumot és töltse ki a káliumszintet
- csökkentik a koleszterinszintet
Mindig beszéljen orvosával, mielőtt új gyógyszereket szedne. Néhány gyógyszer, beleértve a naproxent (Aleve, Naprosyn) és az ibuprofént (Advil, Midol), teljes mértékben korlátozza a szívelégtelenségben szenvedő embereket.
Sebészet
Néhány szívelégtelenségben szenvedő embernek műtétre, például koszorúér bypass műtétre lesz szükség. A műtét alatt a sebész egészséges artériát vesz és rögzíti a blokkolt koszorúérhoz. Ez lehetővé teszi a vér számára, hogy megkerülje a blokkolt, sérült artériát, és átfolyjon az újonnan.
Orvosa angioplasztikát is javasolhat. Ebben az eljárásban egy kis ballonnal ellátott katétert helyezünk be az elzáródott vagy szűkített artériába. Amint a katéter eléri a sérült artériát, a sebész felfúj egy ballont az artéria megnyitásához. Előfordulhat, hogy sebészének állandó stentet vagy dróthálót kell elhelyeznie az elzáródott vagy szűkített artériába. A stent tartja nyitva az artériát, és ezzel megakadályozhatja az artéria további szűkítését.
Más szívelégtelenségben szenvedő embereknek pacemakerekre lesz szükségük a szívritmus szabályozásához. Ezeket a kis eszközöket a mellkasba helyezik. Lelassíthatják a pulzusát, ha a szív túl gyorsan dobog, vagy növeli a pulzusát, ha a szív túl lassan dobog. A pacemakereket gyakran használják bypass műtétekkel és gyógyszerekkel együtt.
A szívátültetést a szívelégtelenség utolsó szakaszában használják, amikor az összes többi kezelés sikertelen volt. A transzplantáció során a sebész eltávolítja a szívét vagy egy részét, és helyettesíti azt egy donor egészséges szívével.
Hogyan lehet megelőzni a szívelégtelenséget?
Az egészséges életmód elősegítheti a szívelégtelenség kezelését és megakadályozhatja az állapot kialakulását. Fogyás és rendszeres testmozgás jelentősen csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát. Az étrend sójának csökkentése szintén csökkentheti a kockázatot.
Az egészséges életmód többi szokása:
- az alkoholfogyasztás csökkentése
- dohányzásról való leszokás
- elkerülve a magas zsírtartalmú ételeket
- megfelelő mennyiségű alvás
Milyen komplikációk vannak a szívelégtelenségben?
A kezeletlen szívelégtelenség végül pangásos szívelégtelenséghez (CHF) vezethet, amely állapotban a vér a test más területein felhalmozódik. Ebben a potenciálisan életveszélyes állapotban folyadék-visszatartást tapasztalhat a végtagokon, valamint a szervekben, például a májban és a tüdőben.
Szívroham
Szívroham is előfordulhat a szívelégtelenséggel kapcsolatos komplikáció eredményeként.
Az alábbi tünetek esetén azonnal hívja a 911-et vagy a helyi mentőszolgálatot:
- zúzó mellkasi fájdalom
- kellemetlenség a mellkasban, például szorítás vagy szorítás
- kellemetlenség a felső testben, ideértve a zsibbadást vagy a megfázást
- túlzott fáradtság
- szédülés
- gyors pulzus
- hányás
- hányinger
- hideg izzadás
Milyen hosszú távú kilátások vannak a szívelégtelenségben szenvedő emberek számára?
A szívelégtelenség általában hosszú távú állapot, amely folyamatos kezelést igényel a szövődmények megelőzése érdekében. Ha a szívelégtelenség kezeletlen, a szív annyira gyengülhet, hogy életveszélyes komplikációt okoz.
Fontos felismerni, hogy a szívelégtelenség bárkinek megtörténhet. Egész életen át tartó megelőző intézkedéseket kell tennie, hogy egészséges maradjon. Mindig vegye fel a kapcsolatot orvosával, ha hirtelen olyan új és megmagyarázhatatlan tünetei vannak, amelyek a szível kapcsolatos problémára utalhatnak.
Mivel a szívelégtelenség leggyakrabban krónikus betegség, a tünetek idővel valószínűleg rosszabbodnak. A gyógyszerek és műtétek enyhíthetik a tüneteket, de az ilyen kezelések nem segíthetnek, ha súlyos szívelégtelenségben szenved. Egyes esetekben a szívelégtelenség életveszélyes is lehet.
A korai kezelés kulcsfontosságú a szívelégtelenség legsúlyosabb eseteinek megelőzésében. Azonnal hívja fel orvosát, ha szívelégtelenség jeleit mutatja, vagy ha úgy gondolja, hogy fennáll a betegség.
