Mi a pánikbetegség?
Pánikbetegség akkor fordul elő, amikor ismétlődő váratlan pánikrohamokkal jár. A DSM-5 a pánikrohamokat úgy határozza meg, mint az erőteljes félelem vagy kellemetlenség hirtelen hullámai, amelyek perceken belül csúcspontba kerülnek. A rendellenességben szenvedők pánikrohamaktól tartanak. Pánikrohamot szenvedhet, amikor hirtelen, elsöprő terrort érez, amelynek nincs nyilvánvaló oka. Fizikai tünetek, például versenyző szív, légzési nehézségek és izzadás jelentkezhetnek.
A legtöbb ember életében egyszer vagy kétszer pánikrohamot tapasztal. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint 75 ember közül 1-nél szenvedhet pánikbetegség. A pánikbetegségre az a tartós félelem, hogy újabb pánikrohamokkal küzdenek, miután legalább egy hónap (vagy annál több) tartós aggodalomra ad okot, vagy aggódik a pánikrohamok (vagy azok következményei) megismétlődése miatt.
Annak ellenére, hogy ennek a rendellenességnek a tünetei meglehetősen nyomasztóak és félelmesek, kezeléssel kezelhetők és javíthatók. A kezelés megkeresése a tünetek csökkentésének és életminőségének javításának a legfontosabb része.
Melyek a pánikbetegség tünetei?
A pánikbetegség tünetei gyakran 25 éven aluli tizenéveseknél és fiatal felnőtteknél kezdődnek meg. Ha négy vagy több pánikrohama van, vagy attól tart, hogy attól tart, hogy újabb pánikrohama van, miután megtapasztalta, akkor pánikbetegség léphet fel.
A pánikroham intenzív félelmet okoz, amely hirtelen kezdődik, gyakran figyelmeztetés nélkül. A támadás általában 10-20 percig tart, de szélsőséges esetekben a tünetek több, mint egy órán át tarthatnak. A tapasztalat mindenki számára eltérő, és a tünetek gyakran eltérőek.
A pánikrohamokkal kapcsolatos gyakori tünetek a következők:
- versenyző szívverés vagy szívdobogás
- légszomj
- olyan érzés, mintha megfulladsz
- szédülés (vertigo)
- szédülés
- hányinger
- izzadás vagy hidegrázás
- remegés vagy remegés
- mentális állapot változásai, ideértve a derealizáció (irreális érzés) vagy a személytelenítés (önmagától való leválás) érzését
- zsibbadás vagy bizsergés a kezében vagy a lábában
- mellkasi fájdalom vagy szorítás
- attól tart, hogy meghalhat
A pánikrohamok tünetei gyakran egyértelmű ok nélkül fordulnak elő. A tünetek általában nem arányosak a környezetben fennálló veszélyszinttel. Mivel ezeket a támadásokat nem lehet megjósolni, jelentősen befolyásolhatják működését.
A pánikrohamotól való félelem vagy a pánikroham emlékeztetése újabb rohamot eredményezhet.
Milyen pánikroham
Halljon valódi emberektől, akik pánikrohamot tapasztaltak meg.
Mi okozza a pánik zavarát?
A pánikbetegség okait nem értik egyértelműen. A kutatások kimutatták, hogy a pánikbetegség genetikailag összekapcsolható. A pánikbetegség az életben bekövetkező jelentős átmenetekkel is összefügg. A főiskolára való távozás, a házasságkötés vagy az első gyermeke születése az élet legfontosabb átmenetei, amelyek stresszt okozhatnak és pánikbetegség kialakulásához vezethetnek.
Ki veszélyezteti a pánikbetegség kialakulását?
Noha a pánikbetegség okait nem értik egyértelműen, a betegséggel kapcsolatos információk arra utalnak, hogy bizonyos csoportoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki a rendellenesség. A Mentális Egészségügyi Intézet szerint különösen a nők kétszer annyira valószínűleg fejlesztenek ki az állapotot.
Hogyan diagnosztizálják a pánikbetegséget?
Ha pánikrohamok tüneteit tapasztalja, sürgősségi orvosi segítséget kérhet. A legtöbb pánikrohamot először érző ember úgy gondolja, hogy szívrohamot szenved.
A sürgősségi osztályon tartózkodva a mentőszolgálat több tesztet fog elvégezni annak megállapítására, hogy a tüneteket szívroham okozza-e. Vérvizsgálatot végezhetnek, hogy kizárják az egyéb feltételeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, vagy elektrokardiogramot (EKG) a szívműködés ellenőrzésére. Ha a tüneteihez nincs sürgősségi alap, akkor visszakerül az elsődleges gondozójához.
Elsődleges gondozója mentálhigiénés vizsgálatot végezhet, és megkérdezheti tüneteitől. Az összes többi egészségügyi rendellenességet kizárjuk, mielőtt az alapellátást végző személy diagnosztizálja a pánikbetegséget.
Hogyan kezelik a pánikbetegséget?
A pánikbetegség kezelése a tünetek csökkentésére vagy kiküszöbölésére összpontosít. Ezt képzett szakemberrel történő terápiával és bizonyos esetekben gyógyszeres kezeléssel érik el. A terápia jellemzően kognitív-viselkedési terápiát (CBT) foglal magában. Ez a terápia megtanítja, hogy változtassa meg gondolatait és tetteit, hogy megértse a támadásait és kezelje a félelmét.
A pánikbetegség kezelésére használt gyógyszerek tartalmazhatnak szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlókat (SSRI-k), amelyek egy antidepresszáns osztály. A pánikbetegségre előírt SSRI-k tartalmazhatnak:
- fluoxetin
- paroxetin
- szertralin
A pánikbetegség kezelésére gyakran alkalmazott egyéb gyógyszerek a következők:
- szerotonin-norepinefrin visszavétel-gátlók (SNRI-k), az antidepresszánsok egy másik osztálya
- antiszezizáló gyógyszerek
- benzodiazepinek (amelyeket általában nyugtatókként használnak), beleértve a diazepámot vagy a klonazepámot
- monoamin-oxidáz inhibitorok (MAOI), egy másik típusú antidepresszáns, amelyet ritkán, de súlyos mellékhatások miatt ritkán használnak
Ezeken a kezeléseken kívül számos lépést megtehet otthon, a tünetek csökkentése érdekében. Példák:
- rendszeres menetrend fenntartása
- rendszeres testmozgás
- elég aludni
- kerülje az stimulánsok, például a koffein használatát
Mi a hosszú távú kilátások?
A pánikbetegség gyakran egy krónikus (hosszú távú) állapot, amelyet nehéz kezelni. Néhány ilyen rendellenességben szenvedő ember nem reagál jól a kezelésre. Másoknak lehetnek periódusai, amikor nincsenek tüneteik, és olyan időszakok, amikor tüneteik eléggé intenzívek. A pánikbetegségben szenvedő emberek többsége a kezelés révén valamilyen tünetet enyhít.
Hogyan lehet megelőzni a pánikbetegséget?
Lehetséges, hogy a pánik zavarát nem lehet megelőzni. Annak érdekében azonban, hogy elkerülje az alkoholt és az olyan stimulánsokat, mint a koffein, valamint a tiltott gyógyszerek, elkerülheti a tüneteket. Hasznos azt is észrevenni, ha szorongó élet eseményét követően szorongás tünetei vannak. Ha valami zavar, amit tapasztalt vagy ki volt téve, beszélje meg a helyzetet elsődleges gondozójával.