Az agyalapi mirigy egy borsó méretű szerkezet, amely az agy alján található, közvetlenül a hipotalamusz alatt, amelyhez idegrostok útján kapcsolódik. Az endokrin rendszer része, és kritikus hormonokat termel, amelyek kémiai anyagok, amelyek ellenőrzik a különböző testfunkciókat.
Az agyalapi mirigy három részre oszlik: az elülső, a köztes és a hátsó lebenyre. Az elülső lebeny főleg a test fejlődésében, a nemi érésben és a szaporodásban vesz részt. Az elülső lebeny által termelt hormonok szabályozzák a növekedést, stimulálják a mellékveséket és a pajzsmirigyet, valamint a petefészkeket és a heréket. Prolaktint termel, amely lehetővé teszi az új anyák számára a tejtermelést.
Az agyalapi mirigy közbenső lebenye olyan hormont szabadít fel, amely stimulálja a melanocitákat, azokat a sejteket, amelyek kontrollálják a pigmentációt - például a bőr színét - a melanin termelés révén.
A hátsó lebeny antidiuretikum hormont termel, amely visszanyeri a vizet a vesékből és megőrzi azt a véráramban a kiszáradás megelőzése érdekében. Az oxitocint a hátsó lebeny is termeli, segítve a méh összehúzódását a szülés során, és serkenti a tejtermelést és -felszabadulást.
