Disszociatív Amnézia: Tünetek, Okok, Kezelés, Prognózis

Tartalomjegyzék:

Disszociatív Amnézia: Tünetek, Okok, Kezelés, Prognózis
Disszociatív Amnézia: Tünetek, Okok, Kezelés, Prognózis

Videó: Disszociatív Amnézia: Tünetek, Okok, Kezelés, Prognózis

Videó: Disszociatív Amnézia: Tünetek, Okok, Kezelés, Prognózis
Videó: Így alakulnak ki a személyiségzavarok | HáziPatika 2024, November
Anonim

A disszociatív amnézia egy olyan amnézia, amelynél nem emlékszik életére vonatkozó fontos információkra, ide értve a nevét, családját vagy barátait, valamint a személyes történetet. Erős trauma vagy stressz miatt fordulhat elő.

Folytassa az olvasást, amikor részletesebben megismerjük ezt a betegséget, mi okozza és hogyan kezelik.

A disszociatív amnézia típusai

A disszociatív amnézia (DA) disszociatív rendellenesség. A disszociatív rendellenességek egyfajta mentális betegség. Jellemzői az elválasztás az olyan dolgok között, mint az emlékek, az identitás és a környezet.

Ha disszociatív rendellenessége van, leválaszthatja magát a körülvevő világtól. A disszociáció periódusai órákban vagy napokban is tarthatnak, és bizonyos esetekben hosszabb ideig is tarthatnak - hetekben vagy hónapokban.

Néhány különféle DA típus létezik:

  • Lokalizált. Itt nem emlékszik egy adott időszakra vonatkozó eseményekre.
  • Általánosított. Ez a memória teljes elvesztése, beleértve az identitást és az élettörténetet. Nagyon ritka.
  • Fúga. A disszociatív fugában elfelejti a személyes adatait vagy egészét, és elkóborolhat, vagy olyan helyekre utazhat, ahol általában nem megy. Hosszabb ideig tartó esetekben akár egy teljesen új identitást is felvehet.

A disszociatív amnézia tünetei

A DA a következőkkel jellemezhető:

Emlékezet kiesés

A memóriavesztés teljes lehet (általánosítható), vagy vonatkozhat egy adott időszakra (lokalizált). Ha DA-ja van, akkor elfelejtheti a személyes történelemmel, identitással vagy eseményekkel kapcsolatos dolgokat, de megőrizhet általános információkat.

Bizonyos típusú amnézia esetén, például a demenciával járó állapotban, az egyénnek nehézségeket okoz új emlékek kialakítása. Az amnézia mellett úgy tűnik, hogy a DA-val rendelkező emberek képesek új emlékeket készíteni és megtartani a kognitív funkciókat.

A daganatos betegségben szenvedő embereknek gyakran úgy tűnik, hogy nem aggódnak amnézia miatt, míg más típusú memóriavesztés személyi stresszt okozhat. Ezen felül, amikor a DA elmúlik, a legtöbb ember visszanyeri emlékeit.

Kapcsolódás egy traumahoz

A disszociatív rendellenességek, mint például a DA, gyakran összekapcsolódnak egy traumás vagy stresszes élet eseményével. Példa erre a visszaélés vagy a katonai harcban való részvétel.

A daganatos betegségben szenvedő emberek nem emlékeznek arra az információra, amely a trauma ezen időszakára vonatkozik. Példa erre a visszaélést tapasztalt személy, aki nem tudott visszahívni a visszaélés időpontjának részleteit vagy információkat.

tartam

Számos DA eset rövid, tartós óra vagy nap. Bizonyos esetekben ezek tovább tarthatnak.

Nem magyarázható más feltétellel

A memória elvesztését sokszor egy másik egészségügyi állapot magyarázza. DA-ban szenvedő emberekben azonban a memóriavesztés nem magyarázható más körülményekkel, például agyi sérüléssel, stroke-mal vagy alkohol vagy drogok használatával.

A disszociatív amnézia okai

A DA traumatikus vagy erősen stresszes eseményekhez kapcsolódik. Példák lehetnek például:

  • harcban van egy háború alatt
  • fizikai, érzelmi vagy szexuális visszaélés
  • bűncselekmény áldozata vagy a bűncselekmény elkövetésének látása
  • természeti katasztrófák, például földrengés vagy hurrikán átélése
  • kapcsolatokkal, pénzügyekkel vagy munkájával kapcsolatos súlyos stressz alatt áll.

Számos gondolat merül fel azzal kapcsolatban, hogy ezek az események miért vezethetnek DA-hoz. Valószínű, hogy ezek komplex kombinációja szerepet játszik a betegség kialakulásában:

  1. A DA az agynak a fájdalmas emlékekkel szembeni megvédésére vagy megvédésére tett kísérleteiből adódik, amikor elkülönül a traumatikus élményektől.
  2. A traumatikus események okozta stressz akadályozza az agyad azon képességét, hogy visszanyerje az akkori személyes emlékeket.
  3. Egyes tanulmányok szerint a genetika szerepet játszhat a disszociatív epizódok kialakulásában.

Ki veszélyezteti a DA kialakulását?

Egyes csoportoknak nagyobb a veszélye a DA kialakulásának. Ebbe a csoportba tartoznak azok az emberek, akik gyermekkorban szenvedtek el bántalmazást, és azok, akik életük bármely pontján traumatikusak voltak.

Előfordulhatnak-e más körülmények a DA-val?

Más feltételek is előfordulhatnak a DA-val együtt. Ezeket comorbid állapotoknak nevezzük, és magukban foglalhatják:

  • posztraumás stressz rendellenesség (PTSD)
  • depresszió
  • szorongási rendellenességek
  • személyiségzavarok
  • alvászavarok
  • alkohol vagy drogfogyasztási rendellenességek

Hogyan diagnosztizálják a disszociatív amnéziát?

A DA diagnosztizálására az orvos először alapos kórtörténetet vesz és fizikai vizsgálatot végez. Ez segíthet abban, hogy kizárják az amnézia egyéb okait, például:

  • betegségek
  • agysérülés
  • a drogok és az alkohol hatása

Ha az amnézia fizikai oka kizárható, mentálhigiénés szakemberhez kell fordulni, például pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Ez az a személy, akit képzettek a különféle mentális betegségek azonosítására és diagnosztizálására.

Pszichológiai vizsga kerül elvégzésre annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön, és jó képet kapjon az élettapasztalatokról, valamint a működési szintről. Megkérdezik majd a tüneteit, valamint viselkedését, gondolatait és érzéseit.

A pszichológiai vizsgálaton kívül egyéb eszközöket is lehet használni a diagnózis felállításához. Példa erre a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5), amelyet az American Psychiatric Association kiadott.

Disszociatív amnézia kezelése

A DA kezelés célja:

  • enyhíti az amnézia tüneteit, segíti a kapcsolatot a környezettel és a környezetével
  • segít megtanulni a traumatikus vagy fájdalmas események biztonságos kezelését
  • a működési szint növelése új élet megtanulása vagy megküzdési képességek révén

A DA kezelése terápiát és gyógyszereket foglal magában:

  • Terápia. Ide tartoznak például a beszédterápia (pszichoterápia), a kognitív viselkedésterápia és a hipnózis.
  • Gyógyszereket. Nincsenek gyógyszerek a DA kezelésére. Azonban gyógyszereket lehet alkalmazni olyan állapotok kezelésére, amelyek a DA-val együtt fordulhatnak elő, például depresszió és szorongásos rendellenességek.

Mi a disszociatív amnézia kilátása?

A DA általában rövid élettartamú, azonban bizonyos esetekben hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat. Az is előfordulhat, hogy élete során többszörös DA epizódja lehet.

Összességében a DA kilátásai jó. A legtöbb emberben az elveszett emlékek végül visszatérnek, néha kezelés nélkül. A memória helyreállása hirtelen vagy fokozatosan változhat az idő múlásával.

A DA előrejelzése az amnézia típusától és súlyosságától, valamint az élethelyzetétől függően változhat. A DA azonnali kezelésének és a velük együtt járó állapotoknak a kezelése szintén jelentősen javíthatja a kilátásokat.

Legfontosabb elvitel

A DA az, amikor elfelejti a személyes vagy önéletrajzi információkat. Ez olyan egészségügyi állapot hiányában fordul elő, amely amnéziát okozhat. Ez jellemzően órákig vagy napokig tart, de néha hosszabb is lehet.

A DA kapcsolódhat egy nagyon stresszes vagy traumatikus eseményhez, például visszaéléshez, katonai harchoz vagy természeti katasztrófákhoz. Azok az emberek, akik életük során gyermekkori visszaélést vagy traumatikus helyzetet tapasztaltak, nagyobb mértékben vannak kitéve a betegség kialakulásának kockázatának.

A legtöbb daganatos betegségben szenvedő ember végül visszanyeri emlékeit, gyakran kezelés hiányában. Ugyanakkor az időben történő kezelés biztosítása javíthatja kilátásait.

Ajánlott: