Mi a visszatérő szindróma?
Az újratelepítés az étrend újbóli bevezetésének folyamata az alultáplálás vagy az éhezés után. A táplálkozási szindróma egy súlyos és potenciálisan halálos állapot, amely előfordulhat a szedés során. Ezt az elektrolitok hirtelen eltolódásai okozzák, amelyek segítenek a testnek az anyagcserében.
A szindróma szindróma gyakoriságát nehéz meghatározni, mivel nincs egységes meghatározás. A táplálkozási szindróma bárkit érinthet. Ez általában egy következő időszakot követi:
- alultápláltság
- böjtölés
- extrém diéta
- éhínség
- éhezés
Bizonyos feltételek növelhetik ezen állapot kockázatát, ideértve:
- étvágytalanság
- alkoholfogyasztási rendellenesség
- rák
- nyelési nehézségek (dysphagia)
Bizonyos műtétek szintén növelik a kockázatot.
Miért fordul elő?
Az élelmezés hiánya megváltoztatja a szervezet anyagcseréjének módját. Például az inzulin olyan hormon, amely lebontja a glükózt (cukor) a szénhidrátoktól. Ha a szénhidrátfogyasztás jelentősen csökken, az inzulin szekréció lelassul.
Szénhidrátok hiányában a test tárolt zsírokhoz és fehérjékhöz fordul, mint energiaforrás. Idővel ez a változás kimeríti az elektrolit-tárolókat. Gyakran befolyásolja a foszfát, az elektrolit, amely segít a sejteknek a glükóz energiává alakításában.
Az ételek újbóli bevezetésekor hirtelen elmozdulás történik a zsír anyagcseréről a szénhidrát anyagcserére. Ez növeli az inzulin szekréciót.
A sejteknek elektrolitokra, például foszfátra van szükségük, hogy a glükózt energiává alakítsák, de a foszfátnak nincs elegendő mennyisége. Ez egy másik, hypophosphatemia (alacsony foszfáttartalmú) állapothoz vezet.
A hipofoszfatémia a visszatérő szindróma közös jellemzője. Egyéb anyagcsere-változások is előfordulhatnak. Ezek tartalmazzák:
- kóros nátrium- és folyadékszint
- a zsír-, glükóz- vagy fehérje-anyagcsere változásai
- tiaminhiány
- hipomagnesemia (alacsony magnézium)
- hypokalemia (alacsony káliumszint)
Tünetek
A táplálkozási szindróma hirtelen és halálos szövődményeket okozhat. A szindrómás szindróma tünetei között szerepelhet:
- fáradtság
- gyengeség
- zavar
- képtelenség lélegezni
- magas vérnyomás
- rohamok
- szívritmuszavarok
- szív elégtelenség
- kóma
- halál
Ezek a tünetek általában az újraszámlálási folyamat megkezdésétől számított 4 napon belül jelentkeznek. Bár néhány veszélyeztetett embernél nem fordul elő tünet, a kezelés megkezdése előtt nem lehet tudni, hogy kinek lépnek fel tünetek. Ennek eredményeként a megelőzés kritikus jelentőségű.
Kockázati tényezők
A szindróma szindrómájának egyértelmű kockázati tényezői vannak. Veszélyeztetett lehet, ha a következő állítások közül egy vagy több vonatkozik rád:
- Testtömeg-indexe (BMI) 16 alatt van.
- A testsúlyának több mint 15% -át elvesztette az elmúlt 3–6 hónapban.
- Az elmúlt 10 vagy több egymást követő nap alatt kevés fogyaték el, vagy egyáltalán nem, vagy jóval alacsonyabb volt a test normál folyamatának fenntartásához szükséges kalória.
- Vérvizsgálat kimutatta, hogy a szérum foszfát-, kálium- vagy magnéziumszintje alacsony.
Az is veszélybe kerülhet, ha a következő állítások közül kettő vagy több vonatkozik rád:
- BMI-je 18,5 alatt van.
- A testsúlyának több mint 10% -át elvesztette az elmúlt 3–6 hónapban.
- Az elmúlt öt vagy több egymást követő napon kevés étkezést vett be.
- Korábban volt alkoholfogyasztási rendellenessége vagy bizonyos gyógyszereket, például inzulint, kemoterápiás gyógyszereket, diuretikumokat vagy antacidumokat.
Ha megfelel ezeknek a kritériumoknak, akkor azonnal sürgősségi orvosi segítséget kell kérnie.
Más tényezők is megnövekedett kockázatot jelenthetnek a szindróma szindróma kialakulásában. Veszélyeztetett lehet, ha:
- anorexia nervosa van
- krónikus alkoholfogyasztási rendellenessége van
- rákos
- ellenőrizetlen cukorbetegségük van
- alultáplált
- nemrég műtétet végeztem
- korábban antacid vagy diuretikumokkal rendelkezik
Kezelés
A táplálkozási szindróma súlyos állapot. Azonnali beavatkozást igénylő szövődmények hirtelen jelentkezhetnek. Ennek eredményeként a veszélyeztetett emberek orvosi felügyeletre szorulnak egy kórházban vagy speciális intézményben. A gastroenterológiában és a dietetikában tapasztalattal rendelkező csoportnak felügyelnie kell a kezelést.
Még mindig kutatásra van szükség a referencia-szindróma kezelésének legjobb módja meghatározásához. A kezelés általában magában foglalja az elektrolitok cseréjét és a referencia folyamat lelassítását.
A kalória feltöltésének lassúnak kell lennie, és jellemzően átlagosan kb. 20 kalória / testtömeg-kilogramm, vagy kezdetben napi 1000 kalória kell, hogy legyen.
Az elektrolitszintet gyakori vérvizsgálattal ellenőrzik. Az elektrolitok pótlására gyakran a testtömeg alapján beadott intravénás (IV) infúziókat alkalmazzák. De ez a kezelés nem felel meg azoknak, akiknek:
- károsodott vesefunkció
- hypocalcaemia (alacsony kalcium)
- hiperkalcémia (magas kalcium)
Ezen felül a folyadékokat lassabban vezetik be újból. A nátrium (só) helyettesítését szintén gondosan ellenőrizni lehet. Azoknak a személyeknek, akiknél a szívvel kapcsolatos komplikációk vannak kitéve, szükség lehet a szív monitorozására.
Felépülés
A visszatérő szindróma visszatérése az étkezés újbóli bevezetése előtti táplálkozás súlyosságától függ. Az etetés akár 10 napot is igénybe vehet, utólagos ellenőrzéssel.
Ezen túlmenően a megismételés más súlyos állapotok mellett fordul elő, amelyek jellemzően egyidejű kezelést igényelnek.
Megelőzés
A megelőzés kritikus jelentőségű a redikáló szindróma életveszélyes komplikációinak elkerülésében.
Azok a mögöttes egészségi állapotok, amelyek növelik a szindróma szindróma kockázatát, nem mindig megelőzhetők. Az egészségügyi szakemberek az alábbiakkal tudják megelőzni a visszatérő szindróma szövődményeit:
- a veszélyeztetett egyének azonosítása
- a referenciaprogramok ennek megfelelő adaptálása
- a kezelés monitorozása
kilátás
A táplálkozási szindróma akkor jelentkezik, amikor az élelmet az alultáplálás után túl gyorsan vezetik be. Az elektrolitszint változása súlyos szövődményeket okozhat, ideértve a görcsöket, a szívelégtelenséget és a kómát. Egyes esetekben a szindróma szindróma végzetes lehet.
Az alultáplált embereket veszélyezteti. Bizonyos állapotok, mint például az anorexia nervosa vagy a krónikus alkoholfogyasztási rendellenességek, növelhetik a kockázatot.
A szindrómás szindróma szövődményeit elektrolit-infúzióval és egy lassabb válaszadási renddel lehet megelőzni. Ha a veszélyeztetett egyéneket korán azonosítják, a kezelések valószínűleg sikeresek.
A kilátások javításának további lépései a figyelemfelkeltés és a szűrőprogramok használata a visszatükröződő szindróma kialakulásának kockázatát képező személyek azonosítására.
