Mi a May-Thurner szindróma?
A May-Thurner szindróma olyan állapot, amely miatt a medence bal oldali mellkasi véna szűkül a jobb csípő artériájának nyomása miatt.
Más néven is ismert:
- nyirokvénás kompressziós szindróma
- iliocavalis kompressziós szindróma
- Cockett-szindróma
A bal lábszár véna a bal láb fő vénája. Úgy működik, hogy vért viszonozjon vissza a szívébe. A jobb lábszár artériája a jobb láb fő artériája. Vért juttat a jobb lábához.
A jobb oldali artériás artéria néha a bal oldali iliacának tetején fekszik, nyomást és May-Thurner szindrómát okozva. Ez a bal oldali mellkasi véna nyomása a vér rendellenes áramlását okozhatja, ami súlyos következményekkel járhat.
Melyek a May-Thurner-szindróma tünetei?
A legtöbb May-Thurner-szindrómában szenvedő ember csak akkor tapasztal tüneteket, ha mélyvénás trombózist (DVT) okoz.
Mivel azonban a May-Thurner-szindróma megnehezítheti a vér keringését a szívében, néhány embernek tünetei lehetnek a DVT nélkül.
Ezek a tünetek elsősorban a bal lábban fordulnak elő, ideértve a következőket:
- lábfájdalom
- láb duzzanat
- nehézség érzése a lábban
- lábfájás séta közben (vénás szájütés)
- bőr elszíneződés
- lábfekélyek
- megnagyobbodott vénák a lábban
A DVT egy vérrög, amely lelassíthatja vagy blokkolhatja a vénás véráramlást.
A DVT tünetei a következők:
- lábfájdalom
- érzékenység vagy lüktetés a lábban
- elszíneződött, vörös színű vagy tapintással meleg bőr
- duzzanat a lábban
- nehézség érzése a lábban
- megnagyobbodott vénák a lábban
A nők kialakulhatnak medence-torlódási szindróma. A medencei torlódásos szindróma fő tünete a medencefájdalom.
Melyek a May-Thurner-szindróma okai és kockázati tényezői?
A May-Thurner szindrómát az okozza, hogy a jobb oldali artériás artéria fel van helyezve a medence bal bal oldali iluma vénájára, és nyomást gyakorol rá. Az egészségügyi szolgáltatók nem tudják, miért történik ez.
Nehéz tudni, hogy hány embernek van May-Thurner-szindróma, mert általában nincs tünete. Ugyanakkor egy 2015-ös tanulmány szerint becslések szerint a DVT kialakulásának 2-3% -a tulajdoníthatja azt May-Thurner szindrómának.
Egy 2018-as tanulmány szerint a May-Thurner szindróma legalább kétszer olyan gyakran fordul elő nőkben, mint a férfiak. Ezenkívül a 2013. évi esettanulmány és az áttekintés szerint a May-Thurner szindróma legtöbb esetben 20 és 40 év közötti egyéneknél fordul elő.
Az olyan kockázati tényezők, amelyek növelhetik a DVT kockázatát May-Thurner szindrómás betegek körében:
- elhúzódó tétlenség
- terhesség
- sebészet
- kiszáradás
- fertőzés
- rák
- fogamzásgátló tabletták használata
Hogyan diagnosztizálják?
A May-Thurner-szindróma tünetek hiánya megnehezítheti az egészségügyi szolgáltatók diagnosztizálását. Egészségügyi szolgáltatója először az egészségügyi kórtörténet kérésével és fizikai vizsgálat elvégzésével jár.
Egészségügyi szolgáltatója képalkotó teszteket fog alkalmazni, hogy segítsen észlelni a bal oldali ivarütés szűkülését. Vagy neminvazív vagy invazív megközelítés alkalmazható.
Néhány példa az egészségügyi szolgáltató által elvégzett képalkotó tesztekre:
Nem invazív tesztek:
- ultrahang
- CT vizsgálat
- MRI vizsgálat
- venogram
Invazív tesztek:
- katéter alapú venogram
- intravaszkuláris ultrahang, amely katétert használ az ultrahang elvégzésére az erek belsejéből
Hogyan kezelik a May-Thurner-szindrómát?
Nem mindenki, aki May-Thurner-szindrómában szenved, nem fogja tudni, hogy van. Azonban a betegség kezelést igényelhet, ha tünetei kezdnek megjelenni.
Fontos tudni, hogy May-Thurner-szindróma is előfordulhat DVT nélkül.
A véráramlás csökkenése, amely a bal oldali mellkasi véna szűkülésével jár, olyan tüneteket okozhat, mint:
- fájdalom
- duzzanat
- lábfekélyek
A May-Thurner-szindróma kezelése
A May-Thurner-szindróma kezelése a bal oldali ízületi véráramlás javítására összpontosít. Ez a kezelési módszer nemcsak a tünetek enyhítésében segít, hanem csökkenti a DVT kialakulásának kockázatát is.
Néhány módon lehet ezt megvalósítani:
- Angioplasztika és stentálás: Egy kis katétert, amelynek végén ballon található, helyezzük a vénába. A ballont felfújják, hogy kinyílik a véna. Egy kicsi hálócsövet, az úgynevezett stentet helyezik a vénának nyitva tartásához. A ballont leeresztik és eltávolítják, de a stent a helyén marad.
- Bypass műtét: A vért átirányítják a véna összenyomott része körül egy bypass graft segítségével.
- A jobb oldali artériás artéria áthelyezése: A jobb oldali artériás artéria a bal oldali artériás ér mögött mozog, tehát nem gyakorol rá nyomást. Bizonyos esetekben a nyomás enyhítésére szövetet lehet elhelyezni a bal oldali ív és a jobb artéria között.
A DVT kezelése
Ha a May-Thurner-szindróma miatt DVT-vel rendelkezik, egészségügyi szolgáltatója a következő kezeléseket is igénybe veheti:
- Vérhígítók: A vérhígítók hozzájárulhatnak a véralvadék megakadályozásához.
- Vérrögöt eltávolító gyógyszerek: Ha a vérhígítók nem elegendőek, vérrögtörést gátló gyógyszereket katéteren keresztül lehet bejuttatni, hogy megkönnyítsék az alvadást. Néhány órától néhány napig tarthat, hogy a vérrög feloldódjon.
- Vena cava szűrő: A vena cava szűrő segít megakadályozni, hogy a vérrögök a tüdőbe kerüljenek. Katétert helyeznek a vénába a nyakában vagy az ágyékban, majd az alsóbbrendű vena cava-ba. A szűrő elkapja az alvadásokat, így nem érik el a tüdőt. Nem akadályozhatja meg az új vérrögök kialakulását.
Milyen szövődmények kapcsolódnak a May-Thurner szindrómához?
A DVT a fő komplikáció, amelyet a May-Thurner szindróma okoz, de ennek is lehetnek saját komplikációi. Amikor a lábban egy vérrög szabadul fel, áthaladhat a véráramban. Ha eléri a tüdőt, elzáródást okozhat, amelyet tüdőembóliaként ismertek.
Ez életveszélyes állapot lehet, amely sürgős orvosi kezelést igényel.
Azonnal kérjen segítséget, ha:
- légszomj
- mellkasi fájdalom
- vér és nyálka keverékének köhögése
Milyen a gyógyulás a műtét után?
A May-Thurner-szindrómával összefüggő műtétek egy részét járóbeteg-ellátásban végzik, vagyis az a nap, amikor már megérkezik, hazamehet. Önnek képesnek kell lennie arra, hogy visszatérjen a szokásos tevékenységekhez néhány nap vagy egy hét alatt.
Az aktívabb bypass műtét után később fájdalmat fog szenvedni. A teljes gyógyulás elérése néhány héttől pár hónapig tarthat.
Egészségügyi szolgáltatója utasítja, hogy milyen gyakran kell nyomon követnie. Ha van stentje, akkor kb. Egy héttel a műtét után szükség lehet ultrahangvizsgálatra, majd ezt követően időszakos ellenőrzésre.
May-Thurner szindrómával élni
Sok May-Thurner-szindrómás ember megy keresztül az életben, még soha nem tudta, hogy van. Ha DVT-t okoz, számos hatékony kezelési lehetőség létezik. Fontos, hogy tisztában legyen a tüdőembólia jeleivel, hogy azonnali segítséget kapjon.
Ha a May-Thurner szindróma krónikus tünetei vannak, beszéljen egészségügyi szolgáltatójával aggodalmait illetően. Szorosan együttműködhetnek veled az Ön állapotának diagnosztizálásában, és tanácsot adhatnak annak kezelésére és kezelésére.
