A Stressz Betegséget Okozhat? Láz, Aranyér és Egyéb

2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18

Áttekintés

A stressz a test reakciója a jelenlegi vagy észlelt fenyegetésre. Néhány stressz jó neked, és arra készteti Önt, hogy cselekedjen, például munkát keres, amikor elbocsátottak. A túl sok stressz azonban elnyomhatja immunrendszerét és könnyebben megbetegedhet.

A stressz hosszabb ideje is fokozhatja számos betegség kockázatát, ideértve a szívbetegségeket és a rákot is. Egy tanulmány szerint az orvos irodai látogatásainak 60–80% -a stresszfüggő lehet.

Stressz által okozott betegségek

A stressz számos fizikai tünetet és betegséget okozhat. A tünetek akkor válhatnak fel, amikor a stressz szintje növekszik, és a stressz folytatódásakor súlyosbodhat. Ezek a tünetek általában eltűnnek, ha a stressz szintje csökken.

A stressz által általában okozott tünetek közé tartozik:

• fokozott pulzusszám
• megnövekedett vérnyomás
• gyors légzés
• légszomj
• izomfeszültség
• fejfájás
• hányinger
• szédülés

Ha a stresszszintje továbbra is magas, vagy gyakran tapasztal stresszt, akkor növekszik a betegség kockázata.

Láz

A krónikus stressz és az érzelmi eseményeknek való kitettség pszichogén lázot okozhat. Ez azt jelenti, hogy a lázat pszichológiai tényezők okozzák, nem vírus vagy más típusú gyulladásos ok. Néhány embernél a krónikus stressz tartósan alacsony fokú lázot okoz, 99 és 100 ° F (37–38 ° C) között. Mások olyan testhőmérsékleten tapasztalhatók, amelyek érzelmi eseménynek kitéve akár 41 ° C-ig is elérhetik a 106 ° F-ot.

A pszichogén láz bárkivel megtörténhet stressz alatt, de leggyakrabban a fiatal nőket érinti.

A megfázás

Egy 2012-es tanulmány megállapította, hogy a krónikus pszichológiai stressz megakadályozza a testet a gyulladásos reakció megfelelő szabályozásában. A gyulladás számos betegség kialakulásához és progressziójához kapcsolódik. Azok az emberek, akik hosszú ideje stressznek vannak kitéve, valószínűbb, hogy megfázás alakul ki, ha a hideget okozó baktériumoknak vannak kitéve.

Gyomorproblémák

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a stressz megakadályozza a gyomor-bélrendszer megfelelő működését, hatással van a gyomorra és a vastagbélre. A stressz a gastrointestinalis tünetek széles skáláját okozhatja, ideértve:

• hasi fájdalom
• hányinger
• emésztési zavar
• hasmenés
• székrekedés

A stresszről kimutatták, hogy súlyosbítja az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit, és ez lehet az IBS egyik fő oka. Ha gyomorsav-reflux és gyomorégés szenved, a stressz súlyosbíthatja a tüneteket, ha növeli a gyomorsav-érzékenységet. Ha nem megfelelően kontrollált, a gyomorsav-erózió által okozott gyulladás növeli a peptikus fekély kockázatát. A krónikus hasmenés vagy székrekedés olyan állapotokhoz vezethet, mint például aranyér.

Depresszió

A kutatások a krónikus stresszt és az akut stressz rövidebb időszakait egyaránt összekapcsolták a depresszióval. A stressz az agy számos vegyi anyagát kiegyensúlyozatlanná teszi, beleértve a szerotonint, a dopamint és a norepinefrinet. Emeli a kortizolszintet is. Mindezek a depresszióhoz kapcsolódnak. Amikor ilyen típusú kémiai egyensúlyhiány fordul elő, ez negatív hatással van a következőkre:

• hangulat
• alvásmintázat
• étvágy
• nemi vágy

Fejfájás és migrén

A stressz a fejfájás gyakori kiváltója, ideértve a feszültséget és a migrén fejfájást. Egy tanulmány megállapította, hogy a stressz időszakát követő pihenés a következő 24 órán belül akut migrén fejfájás epizódhoz vezethet. Úgy gondolják, hogy ezt az úgynevezett „leengedés” hatása okozza. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a gyógyszeres kezelés vagy a viselkedésmódosítás segíthet megakadályozni a fejfájást azok számára, akiknek stresszcsökkentéssel kapcsolatos migrénje van.

Allergiák és asztma

Az életstresszt összekapcsolták az árbocsejtekkel összefüggő betegségek, beleértve az asztma és allergiák kialakulását és súlyosbodását. A hisztamin allergiás tüneteket okoz, és a test hízósejtjei szabadítják fel őket a stresszre adott válaszként. Az elhúzódó vagy fokozott stressz szint súlyosbíthatja, vagy akár allergiás reakciót is okozhat.

Ez okozhat bőr tüneteket, mint például kiütés vagy csalánkiütés, vagy egyéb allergiás tüneteket, mint például orrfolyás és vizes szem. A stressz asztmás emberekben is asztmás rohamokat válthat ki.

Elhízottság

Úgy gondolják, hogy a stressz fontos szerepet játszik az elhízásban. A tanulmányok kimutatták, hogy a krónikus stressz magasabb kortizolszintje számos olyan tényezőt befolyásolhat, amelyek hozzájárulnak a súlygyarapodáshoz, ideértve a rossz alvást is, ami tovább növeli a kortizolszintjét, és növeli a hasi zsír mennyiségét. Ez hozzájárul a rossz táplálkozáshoz azáltal, hogy növeli az édesség iránti vágyát és a finomított szénhidrátokat.

A magas stresszszintről szintén bebizonyosodott, hogy növeli a sikertelenség esélyét a súlycsökkentő programoknál. Az elhízás számos betegség, köztük szívbetegség, cukorbetegség és rák kockázati tényezője.

Szívbetegség

A kutatások azt találták, hogy minden típusú stressz, beleértve az érzelmi stresszt, a munkahelyi stresszt, a pénzügyi stresszt és a főbb életeseményeket, növeli a szívbetegségek kockázatát. A stressz növeli a vérnyomást és a koleszterint, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szívbetegséghez. A stressz jelentősen növeli a szívroham halálának kockázatát is.

Fájdalom

A stressz az egész fájdalmat okozhat. A stressz az izmainak feszültségét okozza, ami nyaki, váll- és hátfájást okozhat vagy súlyosbíthat. A kutatások azt mutatják, hogy a stressz növelheti a fájdalomra való érzékenységét is. A fibromialgiában, ízületi gyulladásban és más állapotokban szenvedő emberek gyakran jelentik a fájdalom fokozódását stressz idején.

Hogyan kezeljük a stresszt?

A stressz kezelésének megtanulása enyhítheti a tüneteket és csökkentheti a betegség kockázatát.

Néhány dolog, amelyről bebizonyosodott, hogy segíti az alacsonyabb stresszszintet:

• rendszeres testmozgás
• zenét hallgatni
• jóga és meditáció
• mély légzés gyakorlatok
• a kötelezettségek csökkentése
• ölelgetni egy háziállat
• elég aludni

Ha nehezen tudja kezelni a stresszt, beszéljen orvosával szakmai segítségért. Egy tanácsadó vagy terapeuta segít azonosítani a stressz forrásait, és megtanít megküzdési stratégiákat, amelyek segítenek a stressz kezelésében.