A könyökizmakat általában flexoroknak vagy extendernek nevezik, attól függően, hogy miként befolyásolják a könyök mozgását. A hosszabbítók a kar belsejében vannak, és segítik a kar kinyújtását. A hajlítók a könyök hátulján helyezkednek el, és a könyök hajlításával közelebb húzzák a testhez.
A könyök mozgatásában részt vevő fő izmok a következők:
- Bicepsz brachii: A felkar nagy izma meghajolja a karját és erőteljesen elfordítja az alkarot, tenyérét felfelé fordítva.
- Tricepsz brachii: Ez a felkar hátulján lévő izom meghosszabbítja a karot és stabilizálja a könyökét, amikor a kezét finom mozgásokhoz használják.
- Brachioradialis: Alkarizom, amely a könyöknél a karját meghajolja.
- Anconeus: Ez az izom segít meghosszabbítani az alkarot a könyöknél.
- Brachialis: Ez az izom elősegíti a könyök test felé történő behajlítását.
- Pronator teres: Ez az izom a gömb fejétől a könyök felett az ulna csontiig terjed, hogy elősegítse a könyök könyöklődését, és lehetővé teszi az alkar pronálását is.
Több könyök csatlakozik a könyöknél találkozó csontokhoz és izmokhoz. Mivel a könyök hámrészt okoz, ezek az inak ismétlődő és stresszes felhasználással viselhetők és letéphetők.
Az ín könnyek lehetnek részlegesek vagy teljesek, amelyek során az izom teljesen levál a csonttól. Az inaképzés tünetei között szerepel a duzzanat, véraláfutás, fájdalom és gyengeség.
Ismétlődő stressz sérülések olyan tevékenységek miatt, mint például sportolás vagy billentyűzet használata, gyulladást és fájdalmat okozhatnak. Ezeket a sérüléseket együttesen íngyulladásnak nevezik. Ha a könyökízület külső oldalán lévő ín érintett, akkor azt tenisz könyöknek hívják. Ha ez a könyök belső oldalán levő inak, akkor ezt az állapotot „golfozó könyökének” hívják.
Ezenkívül a nem megfelelő emelés, például egy nehéz tárgy hordozása kinyújtott karokkal, szükségtelen feszültséget okozhat a könyökizmokon és az inakon.
