A basilaris artéria az agy és a központi idegrendszer vérellátó rendszerének része. Akkor alakul ki, amikor a két gerinc artéria a koponya alján csatlakozik.
Az alapszöveti artéria oxigénnel kezelt vért szállít a kisagyba, az agytörzsbe és az okocitális lebenyekbe. A kisagy segíti az önkéntes folyamatokat, például testtartást, egyensúlyt, koordinációt és beszédet. Az agytörzs szerepet játszik számos létfontosságú funkció szabályozásában, beleértve a pulzusszámot, az étkezést, az alvást és a légzést. A látásfeldolgozás az okitisz lebenyekben zajlik.
Az agytörzs felső részén az artériás artériából számos artéria elágazik, és vért juttat az agy különböző régióira. Két hátsó agyi artéria vezet a temporális lebenyekhez (amelyek fontosak a hangok feldolgozásához) és az okitisz lebenyek külső rétegéhez. Egy pár jobb agyi artériák, egy másik pár elülső alacsonyabb szintű agyi artériák, valamint több paramedian és kerületi pontine artéria is águl a basilaris artériából. A cerebelláris artériák látják el a kisagyt, a pontine artériák pedig a pontokat, amelyek továbbítják az információt az agy különböző területei között.
A bazilláris artérián keresztüli véráramlás megszakítása súlyos agykárosodáshoz, szervhibákhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Az aneurysma vagy az artéria falának kialakult kihúzódása az agynak ezt a részét nyomhatja meg, ami szakadást és vérzést (vérzést) okozhat. A trombózis vagy vérrög blokkolhatja az artériát és megakadályozhatja a vér átjutását. Helyének, valamint az agy létfontosságú részeinek oxigén- és tápanyag-ellátásában játszott kulcsszerepe miatt az aneurysma vagy a trombózis a basilaris artériában különösen veszélyes.
