Mi az erythroblastosis fetalis?
A felnőtt emberi test milliárdnyi vörösvértest ad otthont, más néven RBC-k vagy vörösvértestek. Ezek a vérsejtek oxigént, vasat és sok más tápanyagot szállítanak a test megfelelő helyére. Ha egy nő terhes, akkor előfordulhat, hogy gyermekének vércsoportja összeegyeztethetetlen a sajátéval. Ez olyan erythroblastosis fetalis néven ismert állapotot okozhat, ahol az anya fehérvérsejtjei (WBC-k) megtámadják a csecsemő vörösvérsejtjeit, mint bármely idegen betolakodó. Ez a feltétel rendkívül megelőzhető, és a tipikus, súlyos forma nagyon ritka a fejlett országokban. Ha korán elkapja, akkor az anya és a gyermek sikeres terhességet biztosíthat. Kezelés nélkül azonban életveszélyes lehet a csecsemő számára. Az erythroblastosis fetalis ma újszülött hemolitikus betegségeként ismert.
Milyen tünetei vannak az erythroblastosis fetalisnak?
Azok a csecsemők, akiknél eritroblasztózisos magzati tünetek fordulnak elő, duzzanatnak, sápadtnak vagy sárgaságnak tűnhetnek a születés után. Az orvos azt tapasztalhatja, hogy a csecsemő normálnál nagyobb májban vagy lépben van. A vérvizsgálatok azt is felfedhetik, hogy a csecsemőnél vérszegénység vagy alacsony vércukorszint van. A csecsemőknek olyan állapotuk is lehet, mint a hydrops fetalis, amikor a folyadék felhalmozódik olyan terekben, ahol általában nincs folyadék. Ide tartoznak a következő helyek:
- has
- szív
- tüdő
Ez a tünet ártalmas lehet, mivel az extra folyadék nyomást gyakorol a szívre és befolyásolja a szívóképességét.
Mi okozza az erythroblastosis fetaliszt?
Az erythroblastosis fetalisának két fő oka van: az Rh inkompatibilitása és az ABO inkompatibilitása. Mindkét ok a vércsoporthoz kapcsolódik. Négy vércsoport van:
- A
- B
- AB
- O
Ezen felül a vér lehet Rh-pozitív vagy Rh-negatív is. Például, ha A típusú és Rh pozitív, akkor a vörösvértestek felületén A antigének és Rh faktor antigének vannak. Az antigének olyan anyagok, amelyek immunválaszt váltanak ki a testében. Ha AB negatív vér van, akkor mind az A, mind a B antigén az Rh faktor antigén nélkül van.
Rh összeférhetetlenség
Az Rh-összeférhetetlenség akkor fordul elő, ha az Rh-negatív anyát egy Rh-pozitív apa impregnálja. Az eredmény Rh-pozitív csecsemő lehet. Ebben az esetben a babájának Rh antigénjeit idegen betolakodóknak fogják tekinteni, ahogy a vírusokat vagy baktériumokat érzékelik. Vérsejtjei megtámadják a baba védő mechanizmusát, amely végül károsíthatja a gyermeket. Ha terhes az első gyermekével, az Rh összeférhetetlenség nem annyira aggodalomra ad okot. Az Rh-pozitív gyermek születésekor azonban a szervezet antitesteket hoz létre az Rh faktor ellen. Ezek az ellenanyagok megtámadják a vérsejteket, ha valaha egy új Rh-pozitív csecsemőnél terhes lesz.
ABO összeférhetetlenség
Egy másik típusú vércsoport-eltérés, amely anyai antitesteket okozhat gyermeke vérsejtjeivel szemben, az ABO-összeférhetetlenség. Ez akkor fordul elő, amikor az anya A, B vagy O vércsoportja nem kompatibilis a csecsemő vércsoportjával. Ez az állapot szinte mindig kevésbé ártalmas vagy veszélyes a csecsemőre, mint az Rh összeférhetetlenség. A csecsemők azonban ritka antigéneket hordozhatnak, amelyek veszélyeztethetik őket az erythroblastosis fetalis kialakulásában. Ezek az antigének a következők:
- Kell
- Duffy
- Kidd
- evangélikus
- Diego
- xg
- P
- ee
- cc
- MNSs
Hogyan diagnosztizálják az erythroblastosis fetalis-t?
Az erythroblastosis fetalis diagnosztizálására az orvos szokásos vérvizsgálatot rendel el az első prenatális látogatása során. Vizsgálni fogják a vércsoportját. A teszt segít meghatározni, hogy van-e anti-Rh antiteste a vérében egy korábbi terhesség alatt. A magzat vércsoportját ritkán tesztelik. Nehéz megvizsgálni a magzat vércsoportját, és ezzel növelheti a szövődmények kockázatát.
A tesztelés gyakorisága
Ha az első vizsgálat azt mutatja, hogy gyermekének veszélyeztetett lehet az erythroblastosis fetalis, akkor a vérét folyamatosan ellenanyagok ellen vizsgálják a terhesség ideje alatt - kb. Két-négy hetente. Ha az ellenanyagszintje emelkedni kezd, orvos javasolhat egy tesztet a magzati artériás véráramlás kimutatására, amely nem invazív a csecsemő számára. Erythroblastosis fetalis gyanúja merül fel, ha a csecsemő véráramlása befolyásolja.
Rh összeférhetetlenség
Ha Rh-negatív vérrel rendelkezik, akkor az apa vérét ki kell vizsgálni. Ha az apa vércsoportja Rh negatív, további vizsgálatra nincs szükség. Ha azonban az apa vércsoportja Rh-pozitív, vagy a vércsoportjuk nem ismert, akkor a vérét újra meg lehet vizsgálni a terhesség 18-20 hetében, majd újra 26-27 héten. Kezelést kap az erythroblastosis fetalis megelőzésére is.
ABO összeférhetetlenség
Ha a baba születése után sárgás, de az Rh-összeférhetetlenség nem jelent problémát, akkor a baba problémákat tapasztalhat az ABO-összeférhetetlenség miatt. Az ABO-összeférhetetlenség leggyakrabban akkor fordul elő, amikor egy O-vércsoportú anya A, B vagy AB vércsoportú gyermeket szül. Mivel az O vércsoportok mind A, mind B ellenanyagokat termelhetnek, az anyai vér megtámadhatja a csecsemőt. Ezek a tünetek azonban általában sokkal enyhébbek, mint az Rh-összeférhetetlenség. Az ABO-összeférhetetlenség Coombs-teszt néven ismert vérvizsgálattal kimutatható. Ezt a tesztet, valamint a csecsemő vércsoportjának meghatározására szolgáló tesztet a csecsemő születése után végezzük. Megállapíthatja, hogy a baba miért jelenhet meg sárgasággal vagy vérszegénységgel. Ezeket a vizsgálatokat általában minden olyan csecsemőnél elvégzik, akiknek anyja O típusú vért tartalmaz.
Hogyan kezelik az erythroblastosis fetaliszt?
Ha a csecsemőnek méhben eritroblasztózisos magzat alakul ki, intravénás vérátömlesztést kaphatnak a vérszegénység csökkentése érdekében. Ha a baba tüdeje és szíve elég érett a szüléshez, az orvos javasolhatja a csecsemő korai leadását. A baba megszületése után további vérátömlesztésre lehet szükség. A csecsemőnek intravénás folyadék adása javíthatja az alacsony vérnyomást. Szüksége lehet a csecsemőnek ideiglenes légzés-támogatásra egy légzőkészülékből vagy mechanikus légzőkészülékből.
Milyen hosszú távú kilátások vannak az erythroblastosis fetalisról?
Az erythroblastosis fetalis született csecsemőket legalább három-négy hónapig monitorozni kell a vérszegénység jeleinek megjelenése szempontjából. Szükség lehet további vérátömlesztésre. Megfelelő prenatális és szülés utáni gondozás esetén azonban az erythroblastosisos magzatot meg kell akadályozni, és a csecsemőnek nem szabad átmenetileg fennállnia a szövődményekben.
Megakadályozható az erythroblastosis fetalis?
A RhoGAM vagy Rh immunglobulin néven ismert megelőző kezelés csökkentheti az anya reakcióját a baba Rh-pozitív vérsejtjeire. Ezt lövésként adják be a terhesség 28. hete körül. A felvételt legalább 72 órával a születés után újra beadják, ha a baba Rh pozitív. Ez megakadályozza az anya kedvezőtlen reakcióit, ha a csecsemő placentaja még méhében marad.
