Lehet alvászavarod?
A legtöbb embernek nehézségei vannak az alvás valamelyik életében. De a krónikus alvási problémák és a folyamatos nappali kimerültség súlyosabb rendellenességre utalhatnak. A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint az amerikaiak több mint 25 százaléka azt állítja, hogy időnként nem alszanak eléggé. Olvassa el tovább, hogy megállapítsa, alvási szokásai jelezhetik-e egy orvosi állapotot.
Alvászavar figyelmeztető jelek
A következők figyelmeztető jelei lehetnek az alvászavarnak:
- következetesen több mint 30 percet vesz igénybe elalvás közben
- örök fáradtság és ingerlékenység a nap folyamán, még hét vagy nyolc órányi alvás után is
- éjszaka közepén többször felébred, és ébren marad, néha órákig
- gyakori és hosszú alvás napközben
- munkahelyi vagy iskolai koncentrációs nehézségek
- nem megfelelő időben elaludni, főleg amikor ül, miközben televíziót néz vagy olvas
- túl korán reggel felébredni
- hangos horkolás, légzés vagy ziháló hangok alvás közben
- ellenállhatatlan késztetés a lábak mozgatására, vagy bizsergő vagy mászó érzés a lábakban, különösen lefekvéskor
- olyan stimulánst igényel, mint például a koffein, hogy napközben ébren maradjon
Alvási rendellenességek diagnosztizálása
Öndiagnózis
Az alvásproblémák forrásának megértésének első lépése az alvásnapló elindítása. Minden nap rögzítse, hogy hány órát aludt az előző éjszaka, az alvás minőségét és minden egyéb olyan tényezőt, amely befolyásolhatta az alvást. A tényezők között szerepelhet az alkohol és a koffein fogyasztása, a testmozgás és az alvás. Rögzítse továbbá, hogy érezte magát reggel ébredés után és egész nap.
Néhány hét után alaposan vizsgálja meg alvásnaplóját a viselkedési minták esetleges felépítése szempontjából. A naplónak fel kell tárnia minden olyan szokást, amely zavarhatja az alvását. Ezután beállítást végezhet, és kivághat minden olyan tevékenységet, amely zavarhatja a jó éjszakai alvást. Beszéljen orvosával aggályaival és megállapításaival kapcsolatban.
Orvosi diagnózis
Az alvásnaplóval fegyverkezve nincs probléma az alvási szokásait érintő kérdések megválaszolásakor az orvos kinevezésekor. Orvosa felteheti Önt a következőkről:
- feszültség
- koffeinbevitel
- gyógyszerek
- életmód-zavarok, amelyek befolyásolhatják az alvását
Ha orvosa szükségesnek tartja, akkor egy „alváslaboratóriumba” irányíthatja Önt, ahol a szakember alvás közben megfigyeli a szíved, az agy működését és a légzését. Az alvás idegrendszeri és kardiovaszkuláris tevékenysége megválaszolhatja, hogy miért nehezen tud aludni vagy elaludni. Az alvásszakértő ezen vizsgálatok alapján tanácsot és diagnosztikát fog kapni az Ön számára.
Az alvási rendellenességek lehetséges okai
Az alvászavarokat néha egészségi állapot okozza. Az alábbiak mind kapcsolódtak az alvási rendellenességekhez:
- orr- és sinus gyulladás
- asztma
- diabetes mellitus
- Parkinson kór
- magas vérnyomás
- szorongás
- klinikai depresszió
Az alvási rendellenességet gyakran nem orvosi tényezők okozzák. Ezek tartalmazzák:
- rossz alvási szokások
- életmód tényezők
- stresszes körülmények
- étrendi választások
Fontos figyelni arra, hogy mi okozhatja az alvásproblémákat, mielőtt feltételeznénk, hogy nagyobb egészségügyi probléma áll fenn.
Alvási rendellenességek típusai
Az alvási rendellenességek sok embert érintnek, ezért ne habozzon beszélni orvosával, ha úgy gondolja, hogy van.
Álmatlanság
Ezt úgy definiálják, hogy nem tudnak elaludni vagy elaludni, ami a következő nap folyamán funkcionális károsodást eredményez. Az álmatlanság a leggyakrabban diagnosztizált alvászavar. Egy hatalmas CDC-tanulmány kimutatta, hogy az alvás időtartama nagyban különbözik szakmától, foglalkoztatási státusztól, családi állapotától és lakóhelyétől függően. Egy másik krónikus egészségi állapot, például cukorbetegség vagy szívbetegség, szintén növeli annak esélyét, hogy álmatlanság befolyásolja.
Tudjon meg többet: Mi az álmatlanság? »
Nyugtalan lábak szindróma (RLS)
Az RLS kellemetlen kúszó érzés, amely fájdalmat és fájdalmat okozhat a lábakban, amelyek megnehezítik az elaludást. A Nemzeti Idegbetegségek és Stroke Intézete szerint az amerikaiak akár 10 százaléka lehet valamilyen formában RLS. A súlyos RLS-sel szenvedő emberek többsége középkorú vagy idősebb, és a nők kétszer annyira valószínűsítik a betegséget.
Az RLS idegrendszeri rendellenesség. A kezelési lehetőségek és a diagnosztikai módszerek különböznek a többi alvászavaroktól. Beszéljen orvosával, ha az RLS tünetei vannak. Segítenek megtalálni enyhítést mind a szindróma, mind annak oka ellen.
Tudjon meg többet: Minden, amit tudnia kell a nyugtalan lábak szindrómáról (RLS) »
Alvási apnoe
Az alvási apnoe alatt megszakított alvást értünk, amelyet periodikus ziháló vagy horkoló zajok, vagy a légzés pillanatnyi leállása okoznak. A melléküregekben lévő eltérő septum vagy polipok alvás közben nehéz légzést okozhatnak. Az alvási apnoe alatt álló emberek nem tudnak elegendő oxigént kapni alvás közben, ami alvásmegszakítást és nehézségeket okoz.
Az alvási apnoe általában egy kis gépen és maszkkal kezelhető, amely alvás közben nyomást gyakorol az orrmelléküregre. Ezt a kezelést folyamatos pozitív légúti nyomásnak (CPAP) nevezzük. Orális készülékek és akár műtét is ajánlhatók az alvási apnoe kezelésére.
A National Sleep Foundation nemrégiben készült tanulmánya szerint a veteránok és más posztraumás stressz rendellenességgel (PTSD) szenvedő emberek csaknem 70 százalékkal valószínűbb, hogy az alvási apnoe szenvednek. Az elhízás túlsúlya az obstruktív alvási apnoét valószínűbbé teszi.
További információ: Obstruktív alvási apnoe »
Egyéb alvászavarok
Kevésbé gyakori alvászavarok a következők:
- narkolepszia, olyan állapot, amelyben az ember nem tudja ellenőrizni, mikor elalszik, és nem kívánt alvás epizódjai vannak
- cirkadián ritmusos alvási rendellenesség, amelyben az embernek nehezen tudja „testre igazítani” testének természetes alvási hajlandóságát a felkeléssel és a lenyugvással
- Kleine-Levin szindróma, más néven „alvó szépség” szindróma, olyan állapot, amelyben az ember egyszerre két vagy több napig alszik
- idiopátiás hypersomnia, olyan állapot, amikor az ember ellenőrizetlenül fáradt vagy álmos, annak ellenére, hogy következetesen eléri az ajánlott alvásmennyiséget
Alvászavarok kezelése
Az alvási rendellenességek kezelése a diagnózistól és az okától függően változhat. Sok javasolt kezelés létezik, a viselkedésterápiától a vényköteles gyógyszerektől kezdve.
A relaxációs technikák, mint például a mély légzés és a meditáció, gyakran az első orvosok által ajánlott kezelés, amikor egy személynél álmatlanságot diagnosztizálnak. A kognitív terápiák és az „alváskorlátozó terápia” célja az alvás cselekedeteinek újradefiniálása az egyén tudatában, hogy könnyebben elaludhassanak. Mindezen kezelések azonban azon az elképzelésen alapulnak, hogy a mögöttes alvási rendellenesség pszichológiai.
A természetes gyógyszereket, például a levendulaolajat, az akupunktúrát és a kamillateát könnyű megtalálni és kipróbálni. Ezen kezelések hatékonyságát nehéz bizonyítani, ám sok ember anekdotikusan állítja, hogy holisztikus kezelések révén enyhíti az alvási rendellenességeket.
Alvási rendellenességek (álmatlanság) vényköteles gyógyszerei a következők egyikét tartalmazhatják:
- zolpidem (Ambien)
- eszopiklon (Lunesta)
- doxepin (Silenor)
- difenhidramin (Unisom, Benadryl)
Ezek a gyógyszerek segíthetnek könnyebben elaludni és hosszabb ideig aludni. Ezen gyógyszerek némelyike függőséghez vezethet. Ha hosszú távú megoldást keres az alvási rendellenességre, mindig jobb, ha azonosítja a mögöttes okot.
Bővebben: Mely illóolajok elősegítik a jobb alvást? »
Alvási rendellenességek kilátásai
Az egészséges alvást számos tényező, mind orvosi, mind nem orvosi, befolyásolja. Ezért a jó alvási higiénia gyakorlása alapvető kiindulópont a nagyobb boldogság és a termelékenység szempontjából. Vigyázzon az alvási szokásokra, és ne vonja le a kimerültségét, mivel egyszerűen együtt kell élnie. Az egészséges szokások és az orvosi kezelés révén megkönnyebbülést jelent az álmatlan éjszakák számára.
