A védelmi mechanizmusok olyan viselkedésmódok, amelyeket az emberek használnak, hogy elkülönüljenek a kellemetlen eseményektől, tevékenységektől vagy gondolatoktól. Ezek a pszichológiai stratégiák segíthetnek az embereknek távolságot helyezni maguk között a fenyegetések vagy a nem kívánt érzések, például bűntudat vagy szégyen között.
A védelmi mechanizmusok gondolata a pszichoanalitikus elméletből származik, a személyiség pszichológiai perspektívájából, amely a személyiséget három komponens: az id, az ego és a szuper-ego kölcsönhatásaként látja.
Ezt az elméletet, először Sigmund Freud javasolta, az idő múlásával fejlesztette ki, és azt állítja, hogy a viselkedés, mint például a védelmi mechanizmusok, nem az ember tudatos ellenőrzése alatt áll. Valójában a legtöbb ember anélkül látja el az általuk alkalmazott stratégiát.
A védelmi mechanizmusok a pszichológiai fejlődés normális, természetes részei. Annak azonosítása, hogy melyik típust, szeretteit, még munkatársait is felhasználhatja, segíthet a jövőbeni beszélgetésekben és találkozókban.
A 10 leggyakoribb védelmi mechanizmus
Több tucat különféle védelmi mechanizmust azonosítottak. Néhányat gyakrabban használnak, mint mások.
A legtöbb esetben ezek a pszichológiai válaszok nem az emberek tudatos ellenőrzése alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy nem dönti el, hogy mit csinál. Itt található néhány általános védelmi mechanizmus:
1. tagadás
A tagadás az egyik leggyakoribb védelmi mechanizmus. Ez akkor fordul elő, amikor megtagadja a valóság vagy tények elfogadását. Az elmédből blokkolja a külső eseményeket vagy körülményeket, hogy ne kelljen foglalkoznia az érzelmi hatásokkal. Más szavakkal, elkerüli a fájdalmas érzéseket vagy eseményeket.
Ez a védelmi mechanizmus az egyik legismertebb. Az „tagadásuk” kifejezést általában úgy értjük, hogy egy személy elkerüli a valóságot annak ellenére, ami nyilvánvaló lehet a körülöttük lévő emberek számára.
2. Elnyomás
Féltelen gondolatok, fájdalmas emlékek vagy irracionális hiedelem felboríthat téged. Ahelyett, hogy szembenézzen velük, tudattalanul dönthet úgy, hogy elrejti őket abban a reményben, hogy teljesen megfeledkezik róluk.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az emlékek teljesen eltűnnek. Befolyásolhatják a viselkedést, és befolyásolhatják a jövőbeli kapcsolatokat is. Lehet, hogy nem veszi észre a védelmi mechanizmus hatását.
3. Kivetítés
Néhány gondolat vagy érzés, amely a másik személyről szól, kényelmetlenséget okozhat. Ha kivetíti ezeket az érzéseket, tévesen osztja el őket a másik emberrel.
Például lehet, hogy nem szereti az új munkatársat, de ahelyett, hogy elfogadja, úgy dönt, hogy elmondja magának, hogy kedvel téged. Tevékenységükben látja azokat a dolgokat, amelyeket szeretne megtenni vagy mondani.
4. Elmozdulás
Erõs érzelmeket és csalódásokat egy olyan személy vagy tárgy felé irányítja, amely nem érzi veszélyeztetõnek. Ez lehetővé teszi, hogy kielégítse a reakcióképességet, de nem kockáztatja a jelentős következményeket.
Ennek a védelmi mechanizmusnak a jó példája a mérges düh lehet a gyermekére vagy a házastársára, mert rossz napod volt a munkahelyén. Ezeknek az embereknek egyikének sem a célja az erőteljes érzelmeid, de rájuk reagálni valószínűleg kevésbé problematikus, mint a főnökére reagálni.
5. Regresszió
Egyesek, akik fenyegetést vagy szorongást éreznek, öntudatlanul „elmenekülhetnek” a fejlődés egy korábbi szakaszába.
Az ilyen típusú védelmi mechanizmus leginkább nyilvánvaló kisgyermekekben. Ha traumát vagy veszteséget tapasztalnak, hirtelen úgy viselkedhetnek, mintha megint fiatalabb lennének. Még az ágy nedvesítését vagy a hüvelykujj szopását is elkezdhetik.
A felnőttek is visszatérhetnek. Azok a felnőttek, akik küzdenek az eseményekkel vagy magatartással, visszatérhetnek aludni egy dédelgetett kitömött állathoz, túlozzák a vigasztaló ételeket, vagy elkezdenek láncolni vagy ceruzával vagy tollal rágni. Elkerülhetik a mindennapi tevékenységeket is, mert túlterheltek.
6. Racionalizálás
Egyesek megkísérelhetik a nemkívánatos magatartás magyarázatát saját „tényekkel” magyarázni. Ez lehetővé teszi, hogy jól érezze magát a választása mellett, még akkor is, ha más szinten tudod, hogy nem helyes.
Például azok az emberek, akik dühösek a munkatársakra, hogy nem hajtják végre időben a munkát, figyelmen kívül hagyhatják azt a tényt, hogy általában késnek is.
7. Szublimáció
Az ilyen típusú védelmi mechanizmus pozitív stratégia. Ennek oka az, hogy az emberek, akik erre támaszkodnak, úgy dönt, hogy az erős érzelmeket vagy érzéseket egy megfelelő és biztonságos objektumba vagy tevékenységbe irányítják.
Például ahelyett, hogy az alkalmazottainak kötözne, úgy dönt, hogy frusztrációját kickboxba vagy testmozgásba irányítja. Az érzéseket csatornázhatja vagy átirányíthatja zenére, művészetre vagy sportra.
8. Reakció kialakulása
Azok az emberek, akik ezt a védelmi mechanizmust használják, felismerik, hogy érzik magukat, de úgy döntenek, hogy az ösztöneikkel ellentétes módon viselkednek.
Az a személy, aki így reagál, például úgy érzi, nem szabad kifejezni negatív érzelmeket, például haragot vagy frusztrációt. Ehelyett inkább túl pozitív módon reagálnak.
9. Osztályozás
Az életed független ágazatokra történő szétválasztása úgy érzi, hogy megvédi annak sok elemét.
Például, ha úgy dönt, hogy nem tárgyalja meg a személyes élet kérdéseit a munkahelyen, akkor blokkolja vagy elválasztja életének ezen elemét. Ez lehetővé teszi, hogy folytatja anélkül, hogy szembesülne a szorongásokkal vagy kihívásokkal, miközben ebben a környezetben vagy gondolkodásmódban tartózkodik.
10. Intellektuálódás
Ha kipróbál egy helyzetet, dönthet úgy, hogy eltávolítja az érzelmeket a válaszokból, és ehelyett a mennyiségi tényekre összpontosíthat. Előfordulhat, hogy ezt a stratégiát akkor használják, amikor egy olyan személy, akit elbocsátanak egy munkából, úgy dönt, hogy napjait tölti munkalehetőségek és vezetési táblázatok készítésére.
Az egészségtelen védelmi mechanizmusok kezelése
A védelmi mechanizmusok egyfajta önmegtévesztésnek tekinthetők. Előfordulhat, hogy elrejti az érzelmi válaszokat, amelyekkel nem akarja foglalkozni. Ennek ellenére elsősorban tudattalan szinten történik. Nem mindig ismeri azt, hogy az elméd vagy az ego hogyan reagál.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem változtathatja meg a viselkedést. Valójában átalakíthatja az egészségtelen védelmi mechanizmusokat fenntarthatóbbá. Ezek a technikák segíthetnek:
- Megtalálja az elszámoltathatóságot: A barátok és a családtagok segíthetnek felismerni a mechanizmusokat. Ha felhívják a figyelmet az önmegtévesztésre, segíthetnek azonosítani azt a pillanatot, amikor tudattalanul egészségtelen választást hoz. Ez lehetővé teszi, hogy tudatos állapotban eldöntsd, mit akarsz csinálni.
- Ismerje meg a megküzdési stratégiákat: A mentálhigiénés szakértővel, például pszichoterapeutaval, pszichológusával vagy pszichoanalitikusával végzett terápia segíthet felismerni a leggyakrabban alkalmazott védelmi mechanizmusokat. Ezután elősegítheti az aktív válaszok megtanulását, hogy tudatosabb szintű döntéseket hozzanak.
kilátás
Egyes védelmi mechanizmusokat „érettebbnek” tekintik. Ez azt jelenti, hogy ezek használata fenntarthatóbb lehet. Még hosszú távon is nem feltétlenül károsítják érzelmi vagy mentális egészségét. Két ilyen „érett” stratégia a szublimáció és az intellektualizáció.
Más védelmi mechanizmusok azonban nem olyan érettek. Ezek hosszabb ideig tartó használata problémákat okozhat. Valójában megakadályozhatják, hogy bármikor érzelmi kérdésekkel vagy szorongásokkal szembesüljön.
Idővel ez váratlan módon felbukkanhat. Például a védelmi mechanizmusok megnehezíthetik a kapcsolatok kialakítását. Hozzájárulhatnak bizonyos mentálhigiénés kérdésekhez.
Ha depressziós vagy szomorúnak érzi magát, nem képes felkelni az ágyból, vagy elkerüli az életed szokásos napi tevékenységeit, vagy olyan dolgokat, és az embereket, amelyek egyszerre boldoggá tettek, érdemes beszélni egy mentálhigiénés szakemberrel. Ez a depresszió jele is, és a kezelés segíthet.
A terápián keresztül, például a pszichoanalízis vagy a tanácsadás révén jobban megismerheti a leggyakrabban alkalmazott védelmi mechanizmusokat, és akár azon is dolgozhat, hogy az alkalmazott reakciókat éretlen vagy kevésbé produktív helyett az érettebb, fenntarthatóbb és jótékonyabb reakciókra változtassa.
Az érettebb mechanizmusok használata segíthet szembenézni azokkal a szorongásokkal és helyzetekkel, amelyek általában stresszt és érzelmi kényszert okozhatnak.
Elvihető
A védelmi mechanizmusok normálisak és természetesek. Gyakran használják őket hosszú távú komplikációk vagy problémák nélkül.
Néhány embernek azonban érzelmi nehézségek adódnak, ha továbbra is használják ezeket a mechanizmusokat anélkül, hogy megbirkóznának a mögöttes fenyegetéssel vagy szorongással. A kezelés arra koncentrál, hogy segítsen neked tudattalan, hanem tudatos helyről foglalkozó kérdésekben foglalkozni.
