Mi az ischaemiás stroke?
Az ischaemiás stroke a stroke három típusának egyike. Agyi ischaemianak és agyi ischaemianak is nevezik.
Az ilyen típusú stroke-ot az artéria elzáródása okozza, amely vért szolgáltat az agyhoz. Az elzáródás csökkenti az agy véráramát és oxigént, ami az agysejtek károsodásához vagy halálához vezet. Ha a vérkeringést nem lehet gyorsan helyreállítani, az agykárosodás tartós lehet.
Az összes stroke körülbelül 87% -a ischaemiás stroke.
A súlyos stroke másik típusa a vérzéses stroke, amelyben az agyban lévő véredény megreped és vérzést okoz. A vérzés összenyomja az agyszövetet, károsítva vagy megölve.
A stroke harmadik típusa a tranziens ischaemiás rohama (TIA), más néven minisztoke. Az ilyen típusú stroke átmeneti elzáródás vagy csökkent agyi véráramlás okozza. A tünetek általában önmagukban eltűnnek.
Melyek a tünetek?
Az ischaemiás stroke specifikus tünetei attól függnek, hogy az agy mely régióját érinti. Bizonyos tünetek általánosak a legtöbb ischaemiás stroke esetében, ideértve a következőket:
- látási problémák, például vakság az egyik szemben vagy kettős látás
- a végtagok gyengesége vagy bénulása, amely az érintett artériától függően lehet mindkét, mindkét oldalán
- szédülés és szédülés
- zavar
- a koordináció elvesztése
- az arc egyik leengedése
Amint a tünetek elkezdődnek, elengedhetetlen a lehető leggyorsabb kezelés. Ez kevésbé valószínűsíthető, hogy a kár tartós lesz. Ha úgy gondolja, hogy valaki stroke-ot szenved, értékelje ki a FAST segítségével:
- Arc. Arca egyik oldala lemerül, és nehezen mozgatható?
- Fegyver. Ha felemelik a karjukat, az egyik kar lefelé sodródik, vagy vannak-e jelentős nehézségeik a karjuk emelésével?
- Beszéd. Beszéde zavaros vagy egyébként furcsa?
- Idő. Ha ezekre a kérdésekre a válasz igen, akkor ideje felhívni a helyi sürgősségi szolgálatot.
Annak ellenére, hogy a TIA rövid ideig tart, és általában önmagában oldódik meg, orvoshoz is szükség van. Ez a teljes ischaemiás stroke figyelmeztető jele lehet.
Mi okozza az ischaemiás stroke-ot?
Az ischaemiás stroke akkor fordul elő, amikor egy artériát, amely az agyhoz vért szállít, vérrög vagy zsíros felhalmozódás (plakk néven) blokkolja. Ez az elzáródás megjelenhet a nyakon vagy a koponyában.
Az alvadások általában a szívben kezdődnek és a keringési rendszeren keresztül haladnak. A vérrög önmagában felbomlik vagy artériába rakódhat. Amikor elzárja az agyi artériát, az agy nem kap elegendő vért vagy oxigént, és a sejtek elhalnak.
A zsíros felhalmozódás okozta ischaemiás stroke akkor fordul elő, amikor a plakk elhúzódik az artériából és eljut az agyba. A plakk felhalmozódhat az artériákban is, amelyek vért szolgáltatnak az agyhoz, és eléggé szűkítheti ezeket az artériákat ahhoz, hogy ischaemiás strokeot okozhassanak.
A globális ischaemia, amely az ischaemiás stroke súlyosabb típusa, akkor fordul elő, ha az oxigén az agyba történő áramlása jelentősen csökken vagy teljesen leáll. Ezt általában szívroham okozza, de más körülmények vagy események, például szén-monoxidmérgezés is okozhatják.
Melyek a kockázati tényezők?
A keringési állapotok az ischaemiás stroke fő kockázati tényezői. Ennek oka az, hogy növelik a vérrögök vagy zsíros lerakódások kockázatát. Ezek a feltételek a következők:
- magas vérnyomás
- atherosclerosis
- magas koleszterin
- pitvarfibrilláció
- korábbi szívroham
- sarlósejtes vérszegénység
- véralvadási rendellenességek
- veleszületett szívhibák
Egyéb kockázati tényezők a következők:
- cukorbetegség
- dohányzó
- túlsúly, főleg ha sok hasi zsír van
- súlyos alkoholfogyasztás
- bizonyos drogok, például a kokain vagy a metamfetaminok használata
Az ischaemiás stroke gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akiknek a családjában kórtörténetük van stroke-ban, vagy akiknél már volt stroke. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel, mint nőknél van ischaemiás stroke, míg a feketéknél nagyobb a kockázata, mint más fajokban vagy etnikai csoportokban. A kockázat az életkorral is növekszik.
Hogyan diagnosztizálják?
Az orvos az ischaemiás stroke diagnosztizálására általában fizikai vizsga és családi anamnézis felhasználásával jár. Tünetei alapján képet kaphatnak arról is, hogy hol található az elzáródás.
Ha olyan tünetei vannak, mint zavart vagy zavaros beszéd, orvosa vércukorszint elvégzését végezheti el. Ennek oka az, hogy a zavart és a zavaros beszédet a súlyos alacsony vércukorszint tünetei jelentik. Tudjon meg többet az alacsony vércukorszint testre gyakorolt hatásáról.
A koponya CT vizsgálata segíthet az ischaemiás stroke megkülönböztetésében az agyszövet halálát okozó egyéb problémáktól is, például vérzés vagy agydaganat.
Miután orvosa diagnosztizálta az ischaemiás stroke-ot, megpróbálják kitalálni, mikor kezdődött el, és mi a kiváltó oka. Az MRI az a legjobb módszer, amikor az ischaemiás stroke elindult. A kiváltó ok meghatározására használt tesztek a következők lehetnek:
- elektrokardiogram (EKG vagy EKG) a rendellenes szívritmus vizsgálatára
- echokardiográfia, hogy ellenőrizze a szívét, hogy nincs-e véralvadás vagy rendellenesség
- angiográfia annak megállapításához, hogy mely artériák vannak elzárva, és milyen súlyos az elzáródás
- vérvizsgálat koleszterin- és véralvadási problémákra
Milyen szövődmények kapcsolódnak az ischaemiás stroke-hoz?
Ha az ischaemiás stroke-ot nem kezelik azonnal, az agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet.
Hogyan kezelik az ischaemiás stroke-ot?
A kezelés első célja a légzés, a pulzus és a vérnyomás normalizálása. Szükség esetén orvosa megpróbálja orvosolni az agy nyomását.
Az ischaemiás stroke fő kezelése az intravénás szöveti plazminogén aktivátor (tPA), amely véralvadékot bont fel. Az American Heart Association (AHA) és az American Stroke Association (ASA) 2018. évi iránymutatásai szerint a tPA akkor a leghatékonyabb, ha a stroke kezdetétől számított négy és fél órán belül adják be. A stroke kezdete után öt óránál nem adható be. Mivel a tPA vérzést eredményezhet, nem veheti be, ha a kórtörténetében:
- vérzéses stroke
- vérzés az agyban
- nemrégiben végzett súlyos műtét vagy fejsérülés
Azt sem használhatja, hogy antikoagulánsokat szedjen.
Ha a tPA nem működik, a vérrögök műtét útján eltávolíthatók. A vérrög mechanikus eltávolítását legfeljebb 24 órával a stroke tüneteinek megjelenése után lehet elvégezni.
A hosszú távú kezelések között szerepel az aszpirin (Bayer) vagy egy antikoaguláns, hogy megakadályozzák a további véralvadást.
Ha az ischaemiás stroke olyan állapot, mint például magas vérnyomás vagy érelmeszesedés okozta, akkor kezelni kell ezeket a feltételeket. Például orvosa javasolhat egy stentet egy plakk vagy sztatin által szűkített artéria megnyitására a vérnyomás csökkentése érdekében.
Ischaemiás stroke után legalább néhány napig kórházban kell maradnia megfigyelés céljából. Ha a stroke bénulást vagy súlyos gyengeséget okozott, utólagos rehabilitációra van szüksége a funkció visszanyerése érdekében.
Mit jelent az ischaemiás stroke-ból való gyógyulás?
A motoros készségek és a koordináció visszanyeréséhez gyakran rehabilitációra van szükség. A foglalkozási, fizikai és beszédterápia is hasznos lehet az elveszített funkció visszaszerzésében. A fiatalabb emberek és az emberek, akik gyorsan javulni kezdnek, valószínűleg több funkciót állítanak vissza.
Ha egy év után még vannak problémák, akkor valószínűleg állandóak lesznek.
Egy ischaemiás stroke esetén nagyobb a kockázata annak, hogy egy másik ischaemiás. A kockázat csökkentésére irányuló lépések, például a dohányzásról való leszokás, a hosszú távú gyógyulás fontos része. További információ a stroke helyreállításáról.
Mi a kilátás?
Az ischaemiás stroke súlyos állapot és azonnali kezelést igényel. A helyes kezelés mellett azonban a legtöbb ischaemiás stroke-ban szenvedő ember képes helyreállítani vagy fenntartani az elégséges funkciót alapvető szükségleteinek ellátására. Az ischaemiás stroke jeleinek ismerete segíthet megmenteni életét vagy valaki más életét.
