COPD: Veszélyezve vagyok?
A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) szerint az Egyesült Államokban a krónikus alsó légúti betegség, elsősorban a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a harmadik legfontosabb halálok. Ez a betegség évente körülbelül 3 millió embert öl meg. Az COPD miatt évente csaknem 16 millió ember kerül kórházba.
A COPD lassan fejlődik és általában idővel romlik. A korai stádiumban a COPD-vel szenvedő személy nem tapasztalhat tüneteket. A korai megelőzés és kezelés segíthet megelőzni a súlyos tüdőkárosodást, légzőszervi problémákat és még a szívelégtelenséget is.
Az első lépés a személyes kockázati tényezők felismerése a betegség kialakulásához.
További információ: COPD tünetek »
Dohányzó
A COPD fő kockázati tényezője a dohányzás. Az American Lung Association (ALA) szerint a COPD halálesetének akár 90% -át is okozhatja. Az emberek, akik dohányoznak, 13-szor nagyobb valószínűséggel halnak meg a COPD-ből, mint azok, akik soha nem dohányztak.
A dohányfüst hosszú távú kitettsége veszélyes. Minél hosszabb ideig dohányzik és annál több dohányzik, annál nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. A dohányosok és a szivarok is veszélyben vannak.
A használt dohányzásnak való kitettség szintén növeli a kockázatot. A használt füst magában foglalja mind a dohányzásból származó füstöt, mind a dohányzó személy által kilégzett füstöt.
Légszennyeződés
A dohányzás a COPD fő kockázati tényezője, de nem ez az egyetlen. A beltéri és kültéri szennyező anyagok intenzív vagy hosszabb expozíció esetén okozhatják az állapotot. A beltéri levegőszennyezés magában foglalja a főzéshez és a fűtéshez használt szilárd tüzelőanyag füstjéből származó részecskéket. Ilyenek például a rosszul szellőztetett kályhák, a biomassza vagy a szén égetése vagy a tűzzel történő főzés.
A környezetszennyezésnek való kitettség egy másik kockázati tényező. A beltéri levegő minősége szerepet játszik a COPD fejlődésében a fejlődő országokban. A városi légszennyezés, mint például a forgalom és az égéssel járó szennyezés, világszerte nagyobb egészségügyi kockázatot jelent.
Munkahelyi porok és vegyi anyagok
Az ipari por, vegyi anyagok és gázok hosszú távú kitettsége irritálhatja és meggyulladhatja a légutakat és a tüdeket. Ez növeli a COPD kialakulásának kockázatát. A pornak és a vegyi gőznek kitett embereknek, például a szénbányászoknak, a gabonakezelőknek és a fémformázóknak nagyobb a valószínűsége a COPD kialakulásának. Az Egyesült Államokban végzett egyik felmérés szerint a COPD-nek a munkához tulajdonított hányada összességében 19,2% -ra becsülhető, 31,1% -ra pedig a soha nem dohányzó személyek között.
Genetika
Ritka esetekben a genetikai tényezők miatt az emberek, akik soha nem dohányztak vagy hosszú távú részecske-expozíciót okoztak, COPD-t okoztak. A genetikai rendellenesség az alfa-1 (α 1) - antitripszin (AAT) fehérje hiányát eredményezi.
Becslések szerint 100 000 amerikai szenved AAT-hiányban. De kevesen tudják ezt. Noha az AAT hiány az egyetlen jól azonosított genetikai kockázati tényező a COPD-ben, a kutatók azt gyanítják, hogy számos más gén is részt vesz a betegség folyamatában.
Kor
A COPD leggyakoribb legalább 40 éves embereknél, akiknek kórtörténete a dohányzás volt. Az incidencia az életkorral növekszik. Az életkorával kapcsolatban semmit nem tehetsz, de megtehetsz lépéseket az egészség megőrzése érdekében. Ha vannak a COPD kockázati tényezői, fontos, hogy megbeszélje ezeket orvosával.
Elvitel
Beszéljen orvosával a COPD-ről, ha 45 évesnél idősebb, ha a családtagjai betegségben szenvednek, vagy jelenlegi vagy volt dohányosok. A COPD korai felismerése a sikeres kezelés kulcsa. A dohányzás mielőbbi abbahagyása szintén elengedhetetlen.
K:
Hogyan diagnosztizálják az orvosok a COPD-t?
A:
Ha az orvos azt gyanítja, hogy valaki COPD-vel rendelkezik, több vizsgálatot is használhat a COPD diagnosztizálására. Az orvos megvizsgálhatja a mellkas radiográfiáját, hogy keressen olyan COPD-jeleket, mint például a tüdő hiperinflációja vagy egyéb tünetek, amelyek hasonlíthatnak az empiémára. Az egyik leghasznosabb vizsgálat, amelyet az orvosok használhatnak a COPD diagnosztizálására, egy pulmonalis funkcióteszt, ilyen spirometria. Az orvos a spirometria segítségével becsülheti meg az ember képességét a megfelelő belélegzésre és kilégzésre, amely meghatározza, hogy a személynek van-e COPD és a betegség súlyossága.
Biggers Alana, MDAnswers képviselik orvosi szakértőink véleményét. Az összes tartalom szigorúan tájékoztató jellegű, ezért nem tekinthető orvosi tanácsnak.
