Wallenberg-szindróma: Meghatározás és Betegoktatás

2024 Szerző: Jesus Peterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:18

Mi a Wallenberg-szindróma?

A Wallenberg-szindróma ritka betegség, amikor infarktus vagy stroke fordul elő az oldalsó medulla-ban. Az oldalsó medulla az agytörzs része. Az oxigénezett vér nem jut az agy ezen részébe, ha az ahhoz vezető artériák el vannak zárva. Az elzáródás miatt stroke léphet fel. Ezt az állapotot néha oldalsó meduláris infarktusnak is nevezik. A szindróma oka azonban nem mindig egyértelmű.

A Wallenberg-szindróma tünetei

Az agytörzs üzeneteket továbbít a gerincvelő számára a motoros és szenzoros funkciók érdekében. Az ezen a területen fellépő stroke problémákat okoz az ember izmainak működésében és érzéseinek érzékelésében. A Wallenberg-szindrómás emberek leggyakoribb tünete a dysphagia vagy nyelési nehézség. Ez nagyon súlyos lehet, ha befolyásolja a táplálék mennyiségét. Egyéb tünetek:

• rekedtség
• hányinger
• hányás
• csuklás
• gyors szemmozgások vagy nystagmus
• az izzadás csökkenése
• problémák a testhőmérséklet-érzékeléssel
• szédülés
• járási nehézség
• nehézségek az egyensúly fenntartása

A Wallenberg-szindrómában szenvedő emberek néha bénulást vagy zsibbadást tapasztalnak a test egyik oldalán. Ez előfordulhat a végtagokban, az arcban, vagy akár egy olyan kis területen, mint a nyelv. Azt is megtapasztalhatja, hogy meleg vagy hideg van-e valami a test egyik oldalán. Vannak, akik egy ferde sétával járnak, vagy arról számolnak be, hogy körülöttük minden döntetlennek vagy egyensúlytalannak tűnik.

A szindróma bradycardia vagy lassú pulzus, alacsony vagy magas vérnyomást is okozhat. Beszélje meg orvosával minden esetleges tünetét. Minden egyes információ segíthet diagnosztizálásában.

Ki veszélyezteti a Wallenberg-szindrómát?

A kutatóknak még nem sikerült kitalálniuk, hogy miért fordul elő ilyen típusú stroke. Néhány kutató azonban kapcsolatot talált azok között, akik artériás betegségben, szívbetegségben, vérrögökben vagy a rotációs tevékenységekből származó kisebb nyaki traumák és Wallenberg-szindróma között vannak. A kicsi nyaki trauma gyakori oka a 45 év alatti emberek körében. Mondja el orvosának, ha kórtörténetében szerepel ilyen probléma.

Hogyan diagnosztizálják a Wallenberg-szindrómát?

Az orvos általában diagnosztizál, miután alaposan áttekintette az ember kórtörténetét, és meghallgatta a tünetek leírását. Lehet, hogy CT-vizsgálaton vagy MRI-n kell átesnie, ha orvosa gyanítja, hogy Wallenberg-szindrómája van. Megrendelhetik ezeket a képalkotó vizsgálatokat annak megerősítésére, hogy van-e blokk az artériában az oldalsó medulla közelében.

Hogyan kezelik a Wallenberg-szindrómát?

Ez a betegség nem gyógyítható, de orvosa valószínűleg a tünetek enyhítésére vagy kiküszöbölésére koncentrálja a kezelést. Lehet, hogy beszéd- és nyelési terápiát írnak elő, hogy segítsen újból nyelni. Javasolhat egy etetőcsövet is, ha az Ön állapota súlyos. Ez segíthet a szükséges tápanyagok biztosításában.

Orvosa felírhat gyógyszert. A fájdalomcsillapítás segíthet a krónikus vagy tartós fájdalom kezelésében. Alternatív megoldásként vérhígítót is felírhatnak, például heparint vagy varfarint, hogy csökkentsék vagy oldják meg az artériában kialakuló elzáródást. Ez hozzájárulhat a vérrögök kialakulásának megakadályozásához is. Időnként egy epilepsziás vagy antiseizizáló gyógyszer, az úgynevezett gabapentin segíthet a tünetek kezelésében.

Szélsőséges esetekben a műtét lehet a véralvadék eltávolításának lehetősége. Ez nem olyan gyakori a kezelésnél, mert nehéz az agy ezen területére jutni.

Feltétlenül beszéljen orvosával a kezelési lehetőségekről, és gondosan kövesse a tervet.

Milyen hosszú távú kilátások vannak a Wallenberg-szindrómában szenvedő emberekre?

A Wallenberg-szindrómás betegek hosszú távú kilátásai meglehetősen pozitívak. A sikeres gyógyulás attól függ, hogy az agytörzsben hol történt a stroke. Attól is függ, hogy mekkora károkat okozott. Néhány ember a kezelés után néhány hét és hat hónap között felépülhet. Mások, akiknél nagyobb a sérülés, problémákkal vagy tartós fogyatékossággal járhatnak. Ha bármilyen kérdése van, meg kell vitatnia orvosával a hosszú távú kilátásait. Feltétlenül kövesse alaposan a kezelési tervet, hogy biztosítsa a teljes esélyt a teljes gyógyulásra.