A gasztrointesztinális stroma daganatok (GIST) daganatok vagy benőtt sejtek csoportjai a gastrointestinalis (GI) traktusban. A GIST daganatok tünetei a következők:
- véres széklet
- fájdalom vagy kellemetlenség a hasban
- hányinger és hányás
- bélelzáródás
- egy olyan tömeg a hasban, amelyet érezhet
- fáradtság vagy nagyon fáradt érzés
- nagyon teljes érzés kis mennyiségű étkezés után
- fájdalom vagy nehézség nyeléskor
A GI traktus az a rendszer, amely felelős az élelmiszerek és tápanyagok emésztéséhez és felszívódásához. Ide tartozik a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél és a vastagbél.
A GIST-ek speciális sejtekben kezdődnek, amelyek az autonóm idegrendszer részét képezik. Ezek a sejtek a GI traktus falában helyezkednek el, és az emésztés érdekében szabályozzák az izmok mozgását.
A GIST-k nagy része a gyomorban alakul ki. Időnként a vékonybélben alakulnak ki, de a vastagbélben, a nyelőcsőben és a végbélben kialakuló GIST-ek sokkal ritkábbak. A GIST lehet rosszindulatú és rákos vagy jóindulatú és nem rákos is.
Tünetek
A tünetek a daganat méretétől és helyétől függnek. Emiatt gyakran súlyosságban és személyenként eltérőek. Az olyan tünetek, mint a hasi fájdalom, hányinger és fáradtság, átfedésben vannak számos egyéb állapotdal és betegséggel.
Ha ezen vagy más rendellenes tünetet tapasztal, beszéljen orvosával. Segítenek a tünetek okának meghatározásában.
Ha vannak olyan GIST kockázati tényezői, vagy bármilyen egyéb állapot, amely ezeket a tüneteket okozhatja, feltétlenül említse meg orvosának.
Okoz
A GIST-ok pontos oka nem ismert, bár úgy tűnik, hogy van kapcsolat a mutációval a KIT fehérje expressziójában. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek ellenőrizetlenül növekedni kezdenek. Amint a sejtek ellenőrizetlenül növekednek, felépülnek, és így daganatnak nevezett tömeget képeznek.
A GIST-ek a GI traktusban kezdődnek, és kifelé nőhetnek közeli struktúrákká vagy szervekké. Gyakran terjednek a májba és a hashártyaba (a hasüreg membrán bélése), de ritkán a közeli nyirokcsomókba.
Kockázati tényezők
A GIST-oknak csak néhány ismert kockázati tényezője van:
Kor
A GIST kialakulásának leggyakoribb kora az 50 és 80 év közötti. Bár a GIST 40 évnél fiatalabb embereknél fordulhat elő, ezek rendkívül ritkák.
gének
A GIST-ek többsége véletlenszerűen történik, és nincs egyértelmű okuk. Néhány ember azonban olyan genetikai mutációval született, amely GIST-ekhez vezethet.
A GIST-kel kapcsolatos néhány gén és állapot közé tartozik:
Neurofibromatózis 1: Ezt a genetikai rendellenességet, más néven Von Recklinghausen-kór (VRD), az NF1 gén hibája okozza. A feltétel a szülőktől a gyermekig átvihető, de nem mindig örökölhető. Az ilyen állapotú embereknek fokozott a kockázata arra, hogy korai életkorban idegrendszeri jóindulatú daganatok alakulnak ki. Ezek a daganatok sötét foltokat okozhatnak a bőrön, és szeplősödhetnek az ágyékban vagy a hónaljban. Ez a feltétel növeli a GIST kialakulásának kockázatát is.
Családi gastrointestinalis stroma daganatos szindróma: Ezt a szindrómát leggyakrabban a szülőtől a gyermekhez átadott rendellenes KIT gén okozza. Ez a ritka állapot növeli a GIST-k kockázatát. Ezek a GIST-ek fiatalabb életkorban alakulhatnak ki, mint az általános népesség. Az ilyen állapotú embereknek életük során több GIST lehet.
A szukcinát dehidrogenáz (SDH) gének mutációi: Azok az emberek, akiknek SDHB és SDHC génjeiben mutációk születnek, fokozott kockázatot jelentenek a GIST kialakulásának. Fokozott kockázatuk van egyfajta idegdaganat kialakulásának, úgynevezett paragangliomanak.
